A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 37. szám - Meghatározandó-e az itéletben a javitóintézetben való elhelyezés időtartama. 1. r.

2 U8 A JOG. Az egyes tárgyakról megjelent monographiák közül felemlitendők : Bressolles des dons manuels (1885.) C o 1 i n, des dons manuels (1885.) és G u i 11 o n a r d-tól, traité du louage (2 vol. 1884.) VI. Kereskedelmi, tengeri váltó- és iparjog. A kereskedelmi és tengeri jog terén 2 munka, melyek a jog e két ágának tankönyveiül tekintendők, vonja magára figyelmünket. Első sorban Laurin-nak Cours de droit "commercial (A keresk. jog tankönyve. 1 köt.) Ez világos és rendszeres kézi kommentárja a francia Code de commerce-nek. A második munka Lyon-Caen és Renault-tól származik. E két kötetes munka Précis de droit commercial (A kereskedelmi jog kézikönyve. 2 köt.) Rendszeres átnézete azon különféle kérdéseknek, melyek a kereskedelem, váltó és tengeri jogra vonatkoznak és számos összehasonlítást tartalmaz a francia és külföldi törvényekkel, különösen német, olasz és belga törvényekkel és ezek bíróságainak határozataival. Több más, egyes kereskedelemjogi kérdéseket szépen tárgyazó munkák jelentek még meg ez időszakban. A részvénytársaságok és részvényekre alapított betéti társaságokra vonatkoznak 1. V a v a s s e u r, traité des societés Civiles et commerciales (A magánjogi és kereskedelmi társaságokról. 2 köt 111. kiad.) A szerző a tárgyat teljesen uralja és munkája jó magyarázatul szolgál az 1867. évi 24/VII-én kelt törvényekhez." 2. D e 1 o i s o n, traité des sociétés commerciales francaises ct etrangéres (A kereskedelmi társaságok francia és a külföldi jog szerint 2 köt. 1882.). Érdekes átnézete azon legfontosabb törvényeknek, melyek a franciával hasonlittatnak Össze. 3. Rousseau, questions nouvelles sur les sociétés commerciales (1R82.) (Ujabb kérdések a keresk. társaságokról. 1 köt.) 4. Bentéjac Etude sur la provision en matiére de lettre de change (1884.) (A váltói alkuszdíjról. 1 köt.) című müvében oly kérdést dolgozott fel, mely Franciaországban (nem Németországban) a váltójog egyik részének tekintetik. A tengeri jog terén a meglevő munkák már kissé elavultak. Desjardins Arthur és Valroger a jogirodalom ezen eddig kevéssé müveit ágát újra felkarolták. Desjardins Arthur Traité de droit commercial maritime (A tengeri jog kézikönyve), 7 vagy 8 kötetre van tervezve. Ezek közül az 1879. és 1885. évi időszak között már 5 megjelent. E kötetek a hajók, adózási szerződések, a hajóhitelezők, a hajók összeütközése és a tengeri biztosítás tárgyairól értekeznek. A szerző terve valóban nagyszerű. Fejtegeti és magyarázza mindenekelőtt a francia jog rendelkezéseit a bíróságoknak nagy jelentőségű és egyes esetekben hozott ítéleteinek nyomán, s ezt követőieg egy tiszta és világos átnézetét adja a különböző nemzetek törvényhozásainak. De Valroge r-nek Commentaire du livre Il-du Code de commerce című munkája 5 kötetből fog állani, 4 már meg is jelent. Az utolsó vagy 5-ik a tengeri biztositás ügyét fogja felölelni. Ezen mű egy dús tartalmú magyarázata leend a Code de ('ommerce intézkedéseinek ; felemlitésével a többi népek ezen tárgyra vonatkozó tör vényeinek. Ouestion de droit maritime (Kérdések a tengeri jogból) cím alatt 3 kötet jelent meg de Courcy-tól (1877 — 1885.). Szerző e művében a tengeri jogba vágó gyakorlati kérdéseket tesz tanulmánya tárgyává: s el kell ismerni, ép annyi tapasztalattal mint mélységgel. Ugyanez a szerző, az utolsó évben több és felette érdekes monographiát irt a tengeri jog kérdéseiről; a többek között megjelent : 1. De l'exageratiou des valeurs assurées (A biztositott tárgyak túlbecsüléséről. 1885.) 2. Des Deux sortes de traités de réassurance (Két neméről a viszbiztositásnak. 1885.) Megjelent P o u i 11 e t Traité de marques de fabrique et de la concurrence déloyale (Az árúvédjegyek és tisztességtelen üzleti verscnvről) című munkájának II. kiadása (1883.) Huard és M. Pelletier: Répertoire de législation et de jurisprudenee en materiére de brevets d'inventions (A találmányi szabadalmak körüli törvényhozás és judicatura útmutatója) című könyvüknek 11-ik a gyakorlat igényeinek kitűnően megfelelő kiadását bocsátották közre. És végül 1885-ben, egy egészen új munka jelent meg Ali a r d-tól, a szabadalmi jogról. Szerző e munkában Franciaország szabadalmi jogát a legkisebb részletekig kiterjeszkedőleg akarja több kötetben megvilágítani. Az I. kötet a találmányok szabadalmazhatóságát tartalmazza. Két jeles munka van a biztositás ügyének szentelve. C o uteau 1881-ben megjelent két kötetben az életbiztosítást tárgyalta a gyakorlati életre való tekintettel. Chauffton (Les assurances, leur présént, lcur passé, leur avenir en Francé et á l'étranger A biztosítási ügy, annak jelene múltja és jövője Franciaországban és külföldön, 2 köt. 188U című munkája jó átnézetét adja a biztosítás különböző nemeinek ugy jelen állását tekintve, mint a jövő szempontjából. (Folytalás köv.) LyOH-CaCIl, jogtanár Parisban. Sérelmek.* | Hivatali szolgák, börtönőrök és Írnokok, mint bírósági tolmácsok. (Az igazságügyminiszter ur figyelmébe.) Előre bocsátom, hogy észrevételeimet és bírálatomat a vidékünkön tapasztaltakból mcritem. Lehet, hogy hazánk más részein nem ugy van, de sajnos, ugy vagyok értesülve, hogy alábbi tapasztalataimat és észrevételeimet hazánknak nem magyar nemzetiségek által lakott összes vidékeire és részeire lehet alkalmazni. Közvetlen tapasztalatom és tudomásom van ugyanis arról, hogy Bihar-, Arad-, Temes-, T o r o n t á 1- és Csongrádmegyékben a bíróságoknál és közigazgatásnál nagyon kevés kivétellel oly birák és szolgabirák vannak alkalmazva, a kik vagy absolute nem értik és nem beszélik a népnek a nyelvét, vagy pedig nagyon keveset, a mi még roszabb. És mi ennek az eredménye ? Az, hogy eme megyékben a legtöbb hatóságoknál a tulaj dónk épe ni igazságosztó közeg nem a birák, hanem a börtönőrök, hivatali szolgák, Írnokok cs d í j n o k o k. Ezek alkalmaztatnak tolmácsul ugy a polgári, mint a büntető és kihágási ügyekben, ezek eskettetik meg a tanukat és a peres feleket. Ez nem kivétel, ez szabály, sajnos, de ugy van. Kivétel az ellenkező. Tudom, hogy ezen állitásom tagadásokat fog maga után vonni, quantum satis, de végre is igaz és minden körülmények között fenntartom. Most kérdem: quo jurc szerepel börtönőr, hivatali szolga, irnok és díjnok, mint tolmács ? Hát meg vannak-e ezek eskettetve, mint tolmácsok ? Hát az elsőfokú hatóságoknál, melyek a felekkel, a néppel közvetlenül érintkeznek, nem sarkalatos elve-e a jó igazságszolgáltatásnak a közvetlenség és ennek folytán a kölcsönös megértésnek a lehetősége ? Micsoda közvetlenség az, ha a biró és a fél között, mint magyarázó, mint tolmács fungál és szerepel egy hivatali szolga, egy irnok? Szóljanak hozzá a nagy juristák! Lehet-e ily körülmények között jó igazságszolgáltatás és jó közigazgatás? Vagy ha lehet, miképen lehetne azt szervezni. Alkalmazzunk-e a közvetlenség nagyobb dicsőségére minden biró mellett, minden szolgabíró mellett egy hites tolmácsot? Kérdések ezek, melyek megérdemlik a vitatást. Egész compact tömeget képeznek hazánkban a más nemzetiségű lakosok, tehát méltán és jogosan elvárhatják és követelhetik az államhatalomtól, hogy köztük oly tisztviselőket alkalmazzon, a kik tökéletesen birják a nyelvüket, mert különben személyüket és vagyonukat nem tarthatják egész biztonságban. Igen, minden állampolgárnak kötelessége bizalommal viseltetni a birói kar lelkiismeretéhez és szakképzettségéhez; ebből azonban nem következik az, hogy személy- és vagyonbiztonságát egy irnok, vagy egy hivatali szolga lelkiismeretére és nyelv jártass ágára bízz a. Ez többé nem nemzetiségi kérdés; ez igazságügyi követelmény. Igaz, hogy az 1868-ik évi törvényhozók némileg iparkodtak megoldani eme kérdést, de a nemzetiségi törvény nem igen teljesíttetik szigorúan, mert teljesítésének nincsenek kellő garantiái. Törvény pedig, mely semmi biztosítékot nem nyújt arra nézve, hogy érvényesíttetni fognak a benne cnuntiált jogok és * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.