A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 37. szám - Meghatározandó-e az itéletben a javitóintézetben való elhelyezés időtartama. 1. r.

A JOG. 299 elvek, nem is törvény, ezt ha akarja az ember, megtartja, ha nem akarja, nem tartja meg. Lehetséges, hogy mikor egy-egy bírói állásra pályázat nyittatik, a pályázatba feltételül tűzetik, hogy ismerje a kerületben íjívó tót, szerb, avagy román nyelvet. A folyamodók a pályázati kérvényben hűségesen irják, hogy értik a nyelvet, mert hisz gondolják magukban, egy év alatt ugy is megtanulom. A kormány, mert a törvény nem kívánja a nyelvismeretek beigazolását, kinevezi az illető tisztviselőt. Pedig bizony semmit nem ért az illető nyelvből. Bátran lehet mondani, hogy egy tizedrésze sem érti az illető nyelvet és később se tanulja meg, mert gondolja magában, ott van a börtönőr, hivatalszolga vagy irnok, kiknek valamelyike bizonyosan érti a vidéknek a nyelvet. Háládatlan kérdés, a mit itt megpendítek, de megérdemli, hogy néha-néha erre is gondoljunk, mert végre is a legfontosabb igazságügyi érdek követeli, hogy a biró teljesen megértse a felet és megértesse magát vele. Hol ez nem létezik, ott nem létezhetik igazságszolgáltatás és azért nem is létezhetik igazság. Bottó Jóíjsef, nagylaki ügyvéd. Irodalom. Külön polsrári, kisebb i>olg;iri, kereskedelmi éí végrehajtó bírósággá- indítványozza átalakitni a budapesti járásbíróságokat egy memorandum, melyet a horvát bíróságokról tett leplezéseiről ismert V e r u s intézett az igazságügy-miniszterhez. A fó'elönye e rendezésnek abban lenne, hogy mig kereskedelmi ügyekben Budapesten most öt bíróság jár el, e rendezés után az ügyvéd és kereskedő, kik most kénytelenek ügyeikért egy nap 3 — í bíróságnál megjelenni, egy biróság előtt intézhetnék el dolgaikat. A memorandumból közöljük a következőket: Ha a budapesti járásbíróságok, mint kereskedelmi bíróságok előtt folyó harcokat figyelemmel kisérjük, csakhamar azon sajnos tapasztalatra jutunk, hogy a jogért való küzdelem harcterén a legnagyobb akadály rendesen a késedelmes adós alakjában szokott megjelenni; mert nagyon is gyakran fordul elő, hogy a fizetni nem akaró adós a per huzavonáját használja fel paizsul a hitelező támadásai ellen. Az ügyek egységes és rendszeres kiosztása a birák között, — továbbá azon fontos körülmény, hogy az összes kereskedelmi ügyek egy biróság előtt tétetnek folyamatba — csakhamar megismertetnék az ily késedelmes adósokat és nemcsak a biró meg az ügyvéd tudná meg, hogy kivel van dolga, hanem a kereskedő is könnyebben tájékozhatná magát vevői hitelviszonyairól, miáltal aztán a bíróságnál kevesbednék a sok hiábavaló perlekedés, szilárdabb alapot nyerne a hitel és megtisztulna az igazságszolgáltatás gépezete azon szennytől, mely kerekeinek forgását annyira megnehezíti. Az egyedül kereskedelmi ügyek elbírálásával foglalkozó és a fővárosban egyetlen kereskedelmi biróság felállításával a végrehajtási törvény 223. §-ának intézkedései sokkal könnyebben lennének érvényesíthetők, — mert mig most a veszély bizonyításához szükséges adatokat öt bíróságnál kell keresni - addig a felállítandó kereskedelmi járásbíróság a késedelmes adósokat folyton evidenciában tartván — az áttekintést nagyon is megkönnyítené. Miután a tudomány és a gyakodati élet legnagyobb vívmányait a munka célszerű és egységes megosztásának köszönheti, talán szükségtelen is felemlítenem azon további előnyöket, melyek elérhetők volnának az által, ha egy kizárólag kereskedelmi ügyekben eljáró járásbíróság intézné el a főváros összes kereskedelmi ügyeit. Midőn a kereskedelmi járásbíróság felállításával járó előnyöket némileg megérintettem, meg kell jegyeznem, hogy a kereskedelmi biróság szervezése a polgári-, kisebb polgári- és végrehajtó biróság centralizációját szükségkép vonná maga után, mert mint az alantabb közlött statisztikai adatokból kitűnik, a polgári ügyek az összes ügyeknek oly csekély részét képezik, hogy azokat egy biróság nagyon is könnyen elvégezhetné. A főváros pesti oldalán levő összes járásbíróságoknál (a IV—X. kerület fenyitő járásbíróság kivételével) az 1885. évben beadatott : kereskedelmi polgári összesen a IV. kerületi járásbíróságnál az V. » » . a VI.—VII. » » a VIII.—X. » » 2,095 2,040 4.135 kereset, 9,266 3,432 12,698 4,9.-6 1,599 6,505 1,960 1,503 3,463 összesen tehát 18,227 8,574 26,801 kereset. E szerint a polgári keresetek az összes kereseteknek csak 31 7 százalékát képezik s igy tekintetbe véve a fentebbi kimutatást, egy bíróság által könnyen elintézhetők. Igazolja ezt különben azon körülmény is, hogy egyedül a budapesti V. ker. járásbíróság egy év alatt csaknem másfélszer annyi ügyet végzett el, mint a mennyi polgári kereset benyujtatnék a szervezendő polgári járásbiróság előtt Törvényhatósági és községi önkormányzat A legújabb közigazgatási törvények, u. ni. az 1886. évi XXI., XXII. és XXIII. t. cikkek és az idevágó egyéb törvények és rendeletek alapján, irta : dr. Kovács Pál, kecskeméti jogakadémiai tanár. Kecskemét, 1886. Sebeiber József bizománva. Hr' 272 1. Ára 1 frt 20 kr. Szerző ugy a jogi elmélet igénveinek, mint a gvakorlati élet követelményeinek kivánt eleget tenni e munka megírásánál. A munka célja ugyanis, a legújabb közigazgatási törvények alapján elméleti vezérfonalul és gyakorlati útmutatóul szolgálni az ezen új törvények által lényeges átalakulást szenvedett törvényhatósági és községi önkormányzat terén. Könnyen áttekinthető rendszerbe öntve s felvilágosító jegyzetekkel ellátva látjuk itt a terjedelmes anyaghalmazt feldolgozva, mi által nemcsak a laikus nyer tájékozást a §-ok rendszertelen tömegében, hanem a szakembernek is megkönnyítetik az anyag .áttekintése. A Kis-Lexikon című egyetemes ismerettár 12-ik füzete is megjelent s ezzel e hasznos és célszerű' munka be van fejezve. A müvet még az a körülmény is ajánlja, hogy jelenleg a legolcsóbb magyar irodalmi munka; a 12 füzetre terjedő mü ára (tartósan fűzött 2 részben) 3 frt 60 kr. Kapható füzetenként is ; egy-egy füzet ára 30 kr. Megrendelések a »Pallas« irodalmi és nyomdai részvénytársasághoz intézendök Budapestre, Kecskemétiutca, G. sz. Vegyesek. A regalejog-CSOnkitás alapján, a törvény értelmében elkobzott italok, illetve azok értéke, mindenkor a regaletulajdonos földes uraságot, vagy az annak jogaiba lépett bérlöt illetik. Ily értelemben határozott a m. kir. belügyminiszter Borsod megye közigazgatási bizottságához 34,578. sz. alatt intézett következő rendeletében ; Fisch Emánuel sajó-szent-péteri lakos, kereskedőnek, szabályellenes szeszárulás miatt ellene indított ügyben hozott 192. számú közigazgatási bizottsági határozat megváltoztatása végett benyújtott folyamodványa folytán ez évi június hó 16-án H83. sz. a. kelt jelentéssel terjesztett iratokat a címnek további intézkedés végett azon kijelentéssel küldöm vissza, hogy a jelen ügyben hozott és e cím által 492. sz. alatt helybenhagyott 4,884/85. számú szolgabírói határozatnak a regale - csonkitás vétségnek megállapítására s az italkobzási büntetés kimondására vonatkozó részét érintetlenül hagyandónak találtam ; ellenben ugyanazon szolgabírói határozatnak a 10 frtban megállapított eljárási költség megfizetésére vonatkozó részét tekintettel az ilynemű ügyekben zsinórmértékül szolgáló 1876-ik évi 59,560. sz. körrendeletem 7. pontjának intézkedésére, hatályon kivül helyezem. Fentebb idézett 492. sz. határozata alkalmából egyidejűleg megjegyzem, hogy ugy az 1840. évi VII. t.-c. 2-ik §-ának rendelkezése, valamint az annak alapján kifejtett általános gyakorlat szerint a törvény értelmében elkobzás alá eshető italok, illetve azok értéke mindenkor az illető regaletulajdonos földesuraságot, illetőleg az annak jogaiba lépő bérlőt illetik meg. Miniszteri rendeletek valamely rendelkezésének értelmezése érdemében az esetben, ha a felvetett kérdés feleit utolsó fokban a megkeresett miniszter van hivatva határozni, elvi kijelentés tételére azon okból sem érezheti magát indíttatva az illető miniszter, mert az ilyen elvi kijelentések eleibe vágnának az alsóbb illetékes hatóságok elhatározásainak. Ezen kijelentés a belügyminiszternek Pestmegye közönségéhez 1881. évi 42,9fe9. sz. alatt kibocsátott alábbi rendeletében foglaltatik: Meer Jakab szeremlei regale-bérlö által az italmérési joggyakorlat szabályozása tárgyában kibocsátott 59,560/876. sz. miniszteri körrendelet 1. pontjának értelmezése iránt benyújtott folyamodvány folvtán ez évi augusztus 29-én 20,022. sz. a. kelt alispáni jelentéssel * felterjesztett iratokat a címnek további intézkedés végett azon kijelentéssel küldöm vissza, hogy miután fentebb intézett körrendeletem intézkedései eléggé szabatosak, elvi kérdésekre kijelentéseket tenni annál kevésbé érezhetem magamat hivatva, minthogy az ilv kérdések elbirálása, az egyes concrét esetek eldöntése alkalmával, az idézett körrendeletben emiitett hatóságok eljárásának tánryát képezi, mely eljárás ellen az érdekelt felek, esetleg az ugyanott megszabott felfolyamodási uton jogorvoslattal élhetnek; de másrészt ily elvi kijelentések tételére a kormány azért sem lehet hivatva, mert az alsóbb fokú elintézés alatt álló va°-v az aia bocsátandó egyes concrét esetekben felmerülhető ilv kérdésekre adandó válasz, mindenesetre elébe vágna az illetékes hatóságok által fokonként hozandó határozatoknak, mi a közigazgatási igazságszolgáltatás elveivel meg nem egyeztethető.