A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 37. szám - Meghatározandó-e az itéletben a javitóintézetben való elhelyezés időtartama. 1. r.

A J OG. _"'7 Mispoulct, les institutions politiqucs des Romains 1883. (A rómaiak politikai intézményei. 2 köt.) Desjardins Alb., traité'du vol dans les principales législations dé í'Antiquité et spécialernent dans le droit romáin 1881. (A lopásról az ókorbcli kiválóbb és különösen a római törvényhozásban, 1 köt.) Destrais, de la propriété et des servitutes. (A tulajcU^iijogról és a szolgalmakról.) A szerző, a ki az 1870-ki liáború előtt a strassburgi jog-egyetem tanára volt, 1875-ben meghalt. Müve a naney-i jog-egyetem tanárai által adatott ki. Michel, II. du droit de cité romaine (Róma városának joga, 1 köt.) E kötet elseje azon miinek, a mely a tudós szerző terve szerint Róma városát egész a részletekig tárgyalni fogja. Ugy látszik, hogy a szerző a római címfeliratok olvasásában nagy jártassággal dicsekszik. Mint kisebb monographiák, említésre méltók : G i r a r d, études historiques, sur la formation du systéme de la garantie d'évietion 1884. ÍTörténelmi tanulmányok az evictió fejlődési rendszere felett.) Gérardin, de la solidarité en droit romáin 188"). (Az egyetemlegességről a róm. jogban) E s m a in : la manus, la paternité et le divorce. 1881. (A manus, az atyaság és a házasságválás). Esmain, sur l'histoire de rusuca[)ion 1885. (Az usucapio története). G lásson. Etude sur Gaius et le jus respondendi! (Tanulmány Gajus felett és a jus respondendi. 1885. II. kiadás.) B o i s t e 1, le dies incertus et de ses effets dans les dispositions testamentaires (1885.) A diós incertus és annak következményei a végrendeleti intézkedésekben). Szerző bebizonyítani törekszik, hogy a szabály, mely szerint dies incertus conditionem in testamento facit, majd az összes jogászok félreértették. De megemlítendő itt még Paul Gide tanár egy nagybecsű és szellemű munkájának új kiadása. — Ezen kitűnő jogásznak, kinek L^80-ban váratlanul történt elhunyta valóságos csapásként nehezedett a jogtudományra, iratait Esmain egy kötetbe gyűjtve adta ki, következő tartalommal: ") Etude sur la condition privée de la femme dans le droit ancien et moderné et en partienlier sur le sénalus consulte Veileien. ( Tanulmány a nőnek magánjogi állása felett a régi és a modem jogban és különösen a Senatus consultum Vellejanumról.) ö) Du caractére de la dot en droit romáin. (A hozomány jellegén")! a róm. jogban.) c) De la condition de l'enfant naturel et de la concubine 1S85. (A törvénytelen gyermek és az ágyas állásáról.) Ezen új kiadás jegyzetekkel és magyarázatokkal van ellátva, melyek a tudomány és törvényhozás legutóbbi stádiumát tüntetik fel. E jegyzet és magyarázatokat Esmain tollából Paul Gide élete és működését méltató tanulmány előzi meg. Végre B odin jogtanár Rennes-ben a római jogról tartott felolvasásai nak igen hasznavehető alaprajzát adta ki 2 kötetben 1884— 1885-ben. (2 vol. 1884 — 1885.) Plan du cours de Droit romáin cím alatt. III. Összehasonlító jogtudomány. A külföldi törvényhozásoknak oly fontos tanulmányozása, mely egykoron vajmi kevéssé képezte a francziák tanulmányai tárgyát, Francziaországban jelenleg örvendetes lendületet vesz. Es a chauvinizmus vádja nélkül állithatjuk, hogy az ujabbi időben Francziaország e téren óriási haladást és más népeknek nem kicsinylendő szolgálatot tett. A Société de législation comparée, (Az összehasonlító törvényhozás társasága), mely 1869-ben alakult meg, nagy munkálatait tovább is folytatta. Megjelenik ugyanis évenként: 1. A külföldi törvényhozások évkönyve (Annuaire de législation comparée), mely jegyzetes fordítását tartalmazza a föld népei legfontosabb törvényeinek (kivéve Franciaországot). 2. A francia törvényhozás évkönyve, Annuaire de législation francaise (1882. év óta). 3. Egy folyóirat, az úgynevezett Bulletin de législation comparée, a külföldi törvényhozások legérdekesebb tárgyairól hoz értekezéseket, továbbá feljegyzéseket a külföldi parlamentek működéséről és ismertetéseket a külföldön megjelent szellemi termékekről. A Société de législation comparée tagjai a külföldi legkivá l(')bl) törvénykönyvek (Collection des priueipeaux Codes étrangers) nagy gyűjteményének kiadásáról gondoskodnak, megjegyezvén, hogy e törvény-gyűjteményt a francia köztársaság pazar bőkezűséggel saját költségén nyomatja az állami nyomdában. — E gyűjteményben eddig megjelentek : Az 1870-ki osztrák bűnvádi eljárási törvény. A német birodalmi kereskedelmi, váltó és bűnvádi eljárási törvény. A német birod. bírósági szervezetről szóló törvény. köt Hollandia, büntető törvénye. A mag var büntető törvény. Az Egyesült-Államok alkotmányai 3 köt. Mint monographiák emlitésre méltók: l. Gl ásson du | mariage civil et du divorce dans les principales législations étran j géres (A polgári házasság és az elválás a legkiválóbb külföldi I törvényhozások szerint. 1. köt.) 2. L y o n-C a c n, tableau dea krá commérciales des principaux pays ele l'Europe et de l'Amériqui1881. (Európa és Amerika legnevezetesebb államainak kereskedelmi törvényei). E tanulmány a kereskedelmi jognak jelenleg érvényben lévő átnézetét nyújtja, i Ep oly hasznos és teljes áttekintését adja a polgári jog forrásainak az Albert A m i a n d-tól megjelent Apercu de Petal | actuel des législations civiles de l'Europe et de l'Amérique 18M IV. 53. (Rövid áttekintés Európa és Amerika államainak jelenlegi magánjogi törvényhozása felett). 3. L e b r e t, étude sur la pro priété fonciére en Angleterre 1882. (Anglia földtulajdona feletti tanulmány). Ugyancsak e téren kell felemlítenünk az Ernest L e h r által megindított nagy és nehéz vállalatot. E jogtudós ugyanis értekezni akar az összes európai népek polgári jogairól. — Es e tervét immár dicsérendő erélylyel meg is kezdte, a mennyiben 3 tankönyvet bocsátott már közre, melyek egyike az orosz, másika a német és harmadika az angol magánjoggal foglalkozik. Az utolsó megjelent 1884-ben. IV. Nemzetközi jog. A nemzetközi jog terén is haladás konstatálható az 1881-ik j év óta. A jog ez ágát leginkább az 1873. óta Clunet és több francia és külföldi jogász által szerkesztett |ournal du droit international privé (a nemzetközi magánjogi folyóiiat) mozditja elő. De Franciaországban nem csupán ezen közlöny műveli a nemzetközi jogot. 1883-tól kezdve Renault I.ajos az Archives diplomatiques (Diplomatiai évkönyvek) [1861-ben létesült] kiadását vette át és ez időtől kezdve a nemzetközi szerződések és diplomatiai okiratok ezen gyűjteménye előkelő helyet vívott ki magának az e téren megjelent hasonnemü müvek között. Megjelentek az utóbbi években egyes ujabb tanulmányok a nemzetközi jog magánjogi terén. Egynémelye inkább tankönyv tanulók részére, de a tudományos becs nem tagadható meg tőlük. Ez irányban a legjobb és az egész anyagot felöleli A s s e r és R i v i e r-től megjelent élément de droit internationale (1884. 1 vol. A nemzetközi jog elemei I. köt.) E rövid és mégis teljes tankönyv 1879 ben adatott ki A sI ser által; 1880-ban annak német fordítása Cohntól jelent i meg. R i v i e r nem csupán az eredeti szöveget ültette át fran: ciába, hanem számos magyarázatokkal, melyek az írók müveit, a j szerződéseket és a legfontosabb határozatokat tartalmazzák, látta el, a mi által Asser munkáját egészen átalakította és egy egész önálló s eredeti munkát alkotott, mely a jogot tanulmányozó ifjúságra és az összes jogászokra nézve a legnagyobb becsű. Más ez irányú 2 külföldi mű fordítása említendő itt meg : 1. de M a r t e n s, traité de droit intemational (fordítva ; Alfréd Leótól) l. köt. 1883. Második kötete sajtó alatt. 2. L o r i m e r-tól Eléments de droit intemational (angolbó/ | Nyss fordította) 1 köt. 1885. Mint monographiák felemiitjük még : 1. Etudes de droit intemational privé maritime Lyon Ca éntől (II. 342.) 2. Weiss és Louis Lucas-tól, le droit d'ex I tradition appliqué aux délits politiques 1885. (A kiadatás joga alkalmazva a politikai vétségekre.) E röpirat egy a fordító által jegyzetekkel kisért kitűnő fordítását képezi azon munkának, melyet Dr. Lammasch »A politikai bűntettesek kiadatási joga* cím alatt adott ki 1881. évben Bécsben. 3. M i 1 h a u-tól des priviléges et des hypothéques dans le droit intemational privé 1 köt 1884. (A szabadalmakról és jelzálogokról a nemzetközi jogban.) 4. S t e 1 i a r-tól de la faillite dans le droit intemational privé 1 k. 1885. (A csőd a nemzetközi jogelvek szerint.) V Polgári jog. Cohnetde Santerre a Code civil feletti tanulságos munkáját bevégezte. 1880-1883-ig 3 kötet jelent meg az adás\ vételi, bér és más szerződésekről (kölcssönszerződés, haszon kölcsönügy^ a jelzálogokról és az elévülésről. Baudrv Lacantin e r i e egy teljes, de csupán tankönyvül szolgáló munkát adott I ki 3 kötetben a Code civilről (Précls de droit. III. 94.).