A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 5. szám - A végrendeletek egyik neméről

18 hanem a fentebbiekből folyólag fel kell tenni, hogy az emiitett és azokhoz hasonló kifejezések csakis a párbér kivetésének módját kívánják jelezni. Ezen általános elvi szempont azonban nem zárja ki azt, hogy a párbér egyes esetekben szerződés és más jogalkotó tények folytán ingatlanhoz kötött dologi teherré nem válhatott, mert a törvényhozás fentebbi intézkedései a felek cselekvényeit és szabad rendelkezését semmi irányban nem korlátozták, ily esetekben tehát s valahányszor átvállalt vagy községileg avertált párbérről van szó, a fent kifejezést nyert átalános elv nem állhat útjában annak, hogy a fenlorgó külön jogcímnél fogva a parochialis kötelékhez nem tartozók és a kath. lelkészt illető párbér fizetésére vagy kiszolgáltatására köteleztessenek. Hitelesíttetett a m. kir. Curiának 1H8G. évi jan. hó 22-én tartott teljes ülésében. (Az 1884. évi 3,125., 3,279., 5,023., 6,531. és az 1885. évi 1,327. és 3,571. polg. számokhoz.) Köztörvényi ügyekben. Álügylet bizonyítása. Póteskü alkalmazása, midőn ugyanazon körülmény csak közyetve bizonyittatott. A nagykikindai kir. törvényszék (1884. május 28-án 3,459. sz. a.) : Dr. W. Ignác által képviselt M. Mária felperesnek, K. Mihály ügyvéd által védett K. Kariton alperes ellen, réti földek tulajdona és birtoka iránti perében következőleg itélt: Alperes köteles a basahidi határban »Isza Bastye« nevű dűlőben fekvő 873. h. r. sz. 1 hold 133 • öl, 160. h. r. sz. 1 hold, 420 • öl, 17. h. r. sz. 1 hold 1,460 • öl és 16 h. r. sz. 1 hold 1,430 • öl réti földekre nézve felpjres tulajdonjogát elismerni és azon földeket felperes tettleges birtokába átadni, valamint 35 frt perköltséget felperesnek megfizetni. Az ügyvédek munkadíja és költségei saját feleik irányában 35—35 frtban állapittatnak meg. Indokok : Alperes beismerte, hogy a keresethez csatolt szerződést, mely szerint a kereseti ingatlanokat felperesnek eladta s a vételárt felvette, keresztvonásával ellátta és hogy az ingatlanokat birtokában tartja; azon állítása pedig, hogy a szerződés tartalma valótlan és 175 frtos kölcsön biztosítására lett kiállítva, a nem kifogásolt s hit alatt kihallgatott tanuk vallomásával megcáfoltatott. Minthogy továbbá alperes arra nézve, hogy a vételár neki teljesen ki nem fizettetett, bizonyítékot nem szolgáltatott, a bizonyítási kötelezettség a fenforgó körülményeknél fogva őt terhelvén és a mennyiben vételárra jogos igénye bebizonyithatólag létezik, azt különben is felperes ellenében külön per utján érvényesítheti: alperes a kereset értelmében felperes tulajdonjogának elismerésére és az ingatlanok birtokba átadására kötelezendő volt. A budapesti kir. itélö tábla (1885. április 23-án 31,934. sz. a): Az elsőbiróság Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik; (egyszersmind alperesi ügyvédnek felebbezési munkadíja saját fele ellen 5 írtban állapittatik meg.) A m. kir. Curia (1885. dec. 22. 5,237. sz. a.): Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával, alperesnek a pótesküt arra, hogy ö ;>az A. alatti okiratot, mint adásvételi szerződést színleg állította ki és hogy az részéről a felperes megbizottjától F. Mitától kölcsönvett összegnek az A. alatti okiratban elősorolt ingatlanai értékével való biztosítása végett lett kiállítva*, megítéltetvén, azon esetre, ha alperes ezen neki oda itélt pótesküt leteszi, felperes keresetétől elmozdittatik és ez esetre alperesnek 75 frtban megállapított perbeli és felebbezési költséget megtéríteni köteleztetik s csak azon esetre köteles alperes felperesnek a kereseti ingatlanokhoz való tulajdoni jogát elismerni és a kereseti ingatlanokat felperesnek birtokába bocsátani, ha alperes a neki oda itélt pótesküt le nem teszi. Mert: Az A. alatt mellékelt adásvételi szerződésre nézve az, hogy az, mint adásvételi szerződési okirat, alperes beleegyezésével lett kiállítva, F. Mita és D. Döme kihallgatott tanuk hit alatti vallomása által bizonyittatik ugyan, azonban ugyanazon tanuk egybehangzó vallomásukkal azt is bizonyítják, hogy alperes javára a vételárnak általa leendő visszafizetése esetére az eladottaknak jelzett ingatlanok visszaváltási joga — határidő kikötése nélkül — biztosítva lett, ez pedig az adásvételi szerződési jogügylet céljával ellenkezik, sőt 13. Döme tanú hit alatti vallomása által az is bizonyittatik, hogy alperes neki az okirat kiállítása előtt kijelentette, mikép csak azért állit ki felperes részére adásvételi szerződést, mivel attól máskép kölcsönt nem kap, továbbá, hogy Basahid községben, hol tanú, mint községi jegyző volt alkalmazásban, felperesnek több oly kölcsön jogügylete fordult már I elő, melyeknél színleges adásvételi szerzíxlés lett kiállítva. Kbből • folyólag,' tekintettel arra is, mjkép azt, hogy a fenforgó esetben az adásvételi szerződés csakugyan kölcsönrőli okirat helyett-szinleg lett alperes által kiállítva, főkép azon körülmény is támogatja, I hogy jóllehet az A. alatti okirat szerint felperes az okirat kiállításakor, 1877. december 11-én azonnal a kereseti ingatlanok tettleges birtokába lépett volna, felperes mégis az 1882. okt. 2-án I indított jelen keresettel kíván birtokhoz jutni; alperesnek a kereset elleni azon kifogása, hogy ö a felperes megbizottjától kölcsön I kapott összeg visszafizetésének a kereseti ingatlanok erejéig való I biztosítása végett szinleg állította ki az A. alatti adásvevési szerI zödési okiratot, ha nem is teljesen, de legalább is félpróbaerejüleg bizonyítottnak jelentkezvén, ehez képest az alsóbiróságok itéletei[ nek megváltoztatásával az előállitott részbizonyiték kiegészítéséül alperesnek az 1868: L1V. t.-c. 203. §. rendelete értelmében a pótesküt megítélni és annak letételétől a határozatot függővé tenni kellett. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Ha felperes csődben levő alperes elleni követelését nem a csödvagyonból kívánja kieléiriteni: ily kereset elbírálására a rendes bíróság illetékes. A budapesti V. ker. jbiróság (1885. július 14. 1,116. sz.) (Dr. Kelemen Gyula ügyvéd által képviselt S. Gyula s t. cégnek Haydin Károly ügyvéd által képviselt ü. E. Ferenc ellen 327 frt 21 kr. iránti perében.) Felperesnek e helyütt indított pere beszüntettetik, stb. Mert alperes a 2 /. alattival igazolta, hogy csjdben van, felperes pedig azt, hogy a csőd megszüntettetett volna nem igazolta, sőt az alperes által 37. alatt becsatolt okirat azt igazolja, hogy e csőd még folyamatban van. Minthogy pedig a közadós a csődnyitás joghatályával elveszti kezelési s rendelkezési jogát a csődtömeghez tartozó vagyona felett, a csődtömeghez pedig vagyonbukottnak összes vagyona vagyona tartozik s miután a közadós ellen a csődtömeghez tartozó javak iránt sem psrt megindítani, sem folytatni nem lehet, hanem a hitelezőt a kitűzött határidőre be nem jelentett követelésére nézve csakis a cs. t. 143. §-ában említett jog illeti meg, j külön perrel csakis a csőd megszűnte után léphet fel be nem jelentett követelésére, miért is ezen pert e helyütt beszüntetni | kellett, stb. A budapesti kir. tábla (1885. okt. 20. 4,764) Az első bíróság végzése helybenhagyatik, mert felperes már keresetében ki nem jelentvén, hogy követelésére nézve magát nem a csődtömeghez tartozó vagyonból kivánja kielégíteni s ki nem mutatván, hogy ily vagyona a csődben álló alperesnek létezik s hogy az miből áll ? keresete a csődtömeghez tartozó vagyon ellen irányulandónak tekintendő, csődön kívül tehát nem érvényesíthető s mert az ily perben az eljárás, ha már folyamatba tétetett, a prts 83. §-ához képest, azonnal beállítandó. A in. kir. Curia (188 5. január 7. 1,116. sz.) Mindkét alsóbb bíróság végzésének megváltoztatásával bíróilag kimondatik, hogy felperes követelésének elbírálása nem a csőd, hanem a polgári biróság hatósága alá tartozik s ehhez képest a kir. jbiróság ezen perben a további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok: Felperes válaszában, mikor tudniillik az elleniratból tudomást nyert arról, hogy az alperes ellen a fehér-templorai kir. törvényszék által az 1878. évi március 21-én 3,206. sz. a. hozott végzéssel az 1838. december 25-én kelt s ekkor még ott érvényben volt osztr. csődrendtartás alapján elrendelt csőd máig is folyamatban van, határozottan kijelentette, hogy megítélendő követelésében alperest a csőd tömegéhez nem tartozó vagyonra vezethető végrehajtás terhe alatt kivánja marasztaltatni. Minthogy pedig ily esetben a fentidézett csődtörvény 9. §. szerint a követelés ép ugy, mint csődön kívül érvényesithetö, azon kérdésnek eldöntése pedig, hogy alperes a fent hivatkozott csődtörvény 5. §-ában említett oly szerzeményi vagyonnal bir-e, mely csődtömeghez nem tartozik s a végrehajtási törvény szabályai szerint végrehajtás alá vonható, ezen per keretébe nem tarI tozhat; ezeknél fogva az alsóbiróságok végzéseinek megváltoztatása | mellett a további peres eljárás folytatását elrendelni kellett. A fedezeti váltó jogi természete az, hogy annak alapján a váltóhitelező a váltóösszeget lejárat után szükség esetében váltó-