A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 5. szám - A végrendeletek egyik neméről

: kereset utján frrényesithetl. Ebből kftTetkezik, hogy ö a váltón khül követelése fennállta és összege tekintetében má> bizonyítékot szolgáltatni nem tartozik, hanem a váltókötelezettnek kötelessége a váltó alapján! szolgált jogügyletből őt megillethető kifogásokat előadni é* bizonyítani. A budapesti keresk. törvényszék (1885. ápril 24. 14,469.) (Dr. Kelemen Gyula ügyvéd által képviselt U. és N. cégek. — SchmidI Ignác ügyvéd által védett G. Henrik 900 frt s járulékai iránti perében). Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperes az alperesi kifogások folytán nem tagadta, hogy a kereseti két váltó azon váltónak kettejét képezi, j melyek alperes által felperesnél a közte és alperes közt fennállott I bizományi ügylet felosztása alkalmával 1,925 frt 75 kr. erejéig j elvállalt del eredére fedezetére hagyattak, ezen váltóknak alperes elleni érvényesítése a Gr/, alatt becsatolt egyezség 4. pontja értelmében azonban azon feltételtől tétetett függővé, ha a fentebb j érintett 1925 frt 77 kr. a bizományi üzlet adósainál be nem folyik | s felperes az érintett egyezség 3. pontjában emiitett követeléseket ! lejáratuk alkalmával per utján érvényesiti Minthogy pedig ezen feltétel teljesítését felperes tartozott volna igazolni; ez pedig nem is állította, annál kevésbé igazolta, hogy a kérdéses összegek behajtását meg is kísérletté, annálfogva alperes kifogásainak helyt adni s felperest keresetével eluta?itani kellett, stb. A budapesti kir. itélö tábla 1883. július 21. 3,027. sz. Annak megjegyzése mellett, hogy a kereseti váltók érvényesítésének feltételét nem ugyan az elsőbiróság ítéletének indokaiban i felhívott 6'A alatti egyezség, hanem a 77- alatt becsatolt pótegyez:ség 1. s 3. pontjai szabályozzák, eme egyesség azonban amannak j kiegészítő részét képezvén az egyezségek feltételei a 67- s 77. alatti okmányokban alperes által elvállalt kötelezettségekre egy- | aránt kihatással bírnak, a királyi törvényszék ítélete helyben- | hagyatik. A in. kir. Curia (1886. jan. 8. 933/váltó). Mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával alperes köteles a kereseti tökét felperesnek megfizetni, stb. Indokok : Alperesnek saját előadása szerint s kereseti váltók egy részét képezik azon 2,<X)0 forint értékű elfogadmánvainak, j melyeket ő mint felperes bizományosa a 77- alatt csatolt egyezség értelmében felperesnek az általa 3-ik személyekkel kötött ügy- j letekből keletkezett 7,703 forint 4 krajcár cselekvő követelések 25%-ka erejéig elvállalt jótállási (del eredére) kötelezettségének biztosítására adott. Ily fedezeti váltóknál a biztosítás a váltói kötelezettségben tehát abban áll, hogy a váltóhitelező a váltó összegét a lejárat [ után, szükség esetében váltókereset utján behajthassa, miből ön- | ként következik, hogy ö a váltón kívül más bizonyítékot szolgál- j tatni nem tartozik, hanem a váltókötelezettnek kötelessége a váltó alapjául szolgált jogügyletből őt megillethető kifogásait előadni és bizonyítani. Jelen esetben tehát alperes azt tartozott bizoyitani, hogy a 77- alatti egyezségben említett 7,703 frt 9 kr. cselekvő követelésnek 25%-át képező azon 1,925 frt 77 kr., melynek erejéig elvállalt jótállási kötelezettsége biztosítására adattak a kereseti váltók is, felperes már megkapta és hogy ekként azon cél, melyre a 1 kereseti váltók adattak, már eléretvén, az ő kötelezettsége meg- i szűnt: ezt azonban nemcsak hogy nem bizonyította, de bizonyítani meg sem kísérletté. Azon körülmény, hogy peres felek közt a 77- alattival egy- | idejüleg a 67- alatt csatolt egyezség is létrejött, alperes bizonyítási kötelezettségére nézve befolyással azért nem birhat, mert ezek egymástól teljesen különböző s önálló szerződések nemcsak az azokban foglalt cselekvő követelések összegére, a jótállási százalékra, a biztosítási váltók összegére, de még az alperesi jótállással biztosított követelések behajtási módozatára nézve is; mert a 67alatti egyezség szerint alperes mint bizományos a k. t. 374. §-a értelmében az általa kötött ügyletekből eredő követeléseket felperesnek átengedi s azok behajtási jogát felperesre juházza, a 77. alatti egyességben azonban az ott jelzett másnemű követelések tekintetében ily rendelkezés nem foglaltatván a k. t. 374. §-a szerint azon követeléseket az illető adósok ellen Jelperes nem, j hanem csakis alperes érvényesítheti: miből okszerüleg az következik, hogy e követelések behajtása iránt intézkedni s a jótállásával terhelt összeget felperesnek átszolgáltatni alperesnek teendője volt, stb. Habár a k. t. 8ft3. §-a szerint az árú mustraszerünek yélelnieztetik, ha a vevő a neki átadott mustrát felmulatni nem tudja: a vevőnek mégi* jogában áll annak i*_'az<»'a»j. hozy a küldött áru megrendelésszerú nem volt. ha az eladó a/ arnt olyan mino-esiinek jelent' ki. a milyen a mu»tra \olt és a TeTÖnek sik riil b -irazolni. hojry e minőséggel a küldött ári nem bír. — Az árú ugyanazon©*sásának bizonyítása. — Szakértői réleménvnei a felek intencióján val való ellentéte e*etén az utóbbi irányadó. A budapesti kir. itélő tábla a kir. járásbíróság Ítéletét megváltoztata s felperest keresetével elutasította. Indokok: Alperes az A) alatti könyvkivonatban terhére irt összeget megfizetni azért vonakodik, mert az árú, melynek ára követeltetik, nem volt megrendelésszerü, miért is azt megvizsgálás után felperesnek rendelkezésére bocsátotta. Alperesnek minőségi kifogása abból áll, hogy ő felperestől természetes isashegyi) vörös bort rendelt, a hozzá küldött vörös bor pedig málnavirág által vörösre festett, világos szinü bor, melyet tehát megrendelésszerü nek elfogadni nem lehet; a bornak festett minőségét alperes a 87- alatt csatolt szakértői véleménynyel igazolja, arra nézve pedig, hogy a 87. alatti okmány szerint málnavirággal festett bort azért sem lehet köteles átvenni, mert ilynemű bornak elárusitásától hatóságilag eltiltatatott, a 9/. alatti rendeletet csatolta be. Felperes ezen kifogásokat figyelmen kivül hagyatni kérte, mert az eladás mustra szerint történt és ő alperesnek ugyanolyan bort küldött, m nt a milyen a mustra volt; mert a rendelkezésre bocsátás elkésve történt; mert tagadja, hogy a szakértői lelet ugyanazon borra vonatkoznék, melyet felperesnek küldött; mert a szakértői szemle, illetve vizsgálat szerint is a megvizsgált bor »természetes*, nem pedig »műbor<'-nak mondatik. Alperes beismerte, hogy a bort mustra szerint rendelte meg, beismerte azt is, hogy a mu-trának nincsen birtokában s azt felmutatni nem bírja; felperesnek a mustra fel nem mutathatására alapított, ugy azon érvelése azonban, hogy a küldött bor a mustrának teljesen megfelel, az árú szerződésileg kikötött kellékeinek elbírálására befolyást azért nem gyakorolhat, mert épen felperes vitatván a küldött árút ugyanazon minőségűnek, a minő a mustra-küldemény volt, a szállítmánynak megvizsgálása ugyanazon eredményre vezet, mintha a mustrabor vizsgáltatott volna meg és a mustrának felmutatása annál mkább szükségtelen, mert alperes kifogása nem oda irányul, hogy az árú nem mustraszerű, hanem, hogy az nem megrendelt minőségű, mert nem természetes vörös bor. Hogy az árú felperes rendelkezésére bocsáttatott alperes által, a csatolt levelezésekből kétségtelen ; felperes tagadta ugyan, hogy alperesnek a rendelkezésre bocsátás tárgyában első levelét megkapta volna, de beismerte alperes többi leveleinek kezeihez jutását s habár ezek a k. törv. 346. i;-a első bekezdését tekintve elkésve küldettek, a rendelkezésre bocsátás törvényes időben történt, mert oly hiányt észlelt alperes vevő, mely azonnali megvizsgáláskor rendes üzleti kezelés szerint felismerhető nem volt, hanem az árúnak vegyészi vizsgálatát tette szükségessé (346 második bekezd.) A szakértői leletnek a felperes által alpereshez küldött borra vonatkozását, ugy azt, hogy a szakértői véleményben festett bornak jelzett bor csakugyan nem természetes vörös bor, az elrendelt pótbizonyitási eljárás teljesen kideritette ... A kihallgatott szakértők véleménye szerint az általuk megvizsgált s a fenebbiek szerint felperes borküldeményének egy részét képező bor málnavirággal van festve, mely fest anyag azért látszik alkalmazottnak, hogy a bornak eredetileg gyenge vagy halványvörös szine sötétebbé tétessék. Ezen vélemény egymagában véve teljes bizonyítékot képez arra nézve, hogy a felperes áttal alperesnek szállított bor nem természetes uton vörös, s hogy e szerint a »Xatur-Roth\vein<' kellékeinek meg nem felel, azon érvelése, Felperesnek hogy a málnavirág, mint az egészségre ártalmatlan festanyag hozzátétele az egyébként természetes bort müborrá nem változtathatja, figyelembe azért nem vétethetett, mert keresk. ügyleteknél a szerződő feleknek a megszerzendő árú minőségére irányuló szándéka levén mérlegelendő, alperesről mást, mint hogy sashegyi vörös bort kívánt vásárolni, vélelmezni nem lehet . . . A m. kir. Curia (1885. évi 585 az.) A kir. itélö tábla ítélete az abban felhozott indokokból helybenhagvatik. Bűn-ügyekben. Ha valamely összeg általában üzérkedés vésett adatik vádlottnak, nem forog fenn sikkasztás ténválladéka, ha <em a pénz sem árú vádlottnál nem találtatik, illetve vádlott a pénzr-.l be' számolni nem tud. A fehértemplomi kir. törvényszék: 1885. március 19. 5,024.) (Sikkasztással vádolt Sch. Rudolf elleni bűnvádi ügvben Sch. r