A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 35. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 3. r.

138 A JOG. utáni tényekre korlátozó törvényes intézkedésben nyilvánuló érvénye és hatálya egyáltalánvéve nem érintetik azon körülmény által, hogy azok részben az 1882. évi december 20-án megtartott sorrendi tárgyalás után keletkeztek, mert ezen sorrendi tárgyalás, az annak alapján 6,319/1882. sz. a. hozott sorrendi végzéssel együtt a budapesti kir. itélö táblának 7,414 1883. szám alatt hozott határozatával megsemmisíttetvén, annak meghatározásánál, mely követelés tekintendő bíróilag megitéltnek, a kir. itélö táblának a végrehajtási eljárás folyama alatt 48,045/1883. és 17,621/1883. sz. a. hozott határozataiban kifejezésre jutott álláspont szerint is, az ujabban az 1883. évi október hó 8-ik napjára kitűzött és megtartott sorrendi tárgyalás időpontja döntő . . . (1885. évi május 5-én, 1,661. szám alatt.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság Ítélete az abban felhozott okok alapján helybenhagyatik. (1883. évi 35,330. sz. a.) A m. kir. Curia (1886. évi március 3-án, 54. sz. a.): A budapesti kir. ítélő táblának fentebbi számú és keletű Ítélete a felhívott indokoknál fogva helybenhagyatik. Törvényszerű megidéztetésuek, mely meg nem jelenés indokából való marasztalást érvényesen vonhatna maga után — nem tekintethetik a kereset másodlatának kifüggesztése által tett megidéztetés. A pozsonyi kir. járásbiróság1 előtt dr. Breyer József mint St. Henrik vagyonbukottnak csődtömeggondnoka S. Ignác e. 438 frt iránt pert folytatván, a járásbíróság 1885. évi dec. hó 28 án 20,449 sz. ítélettel alperest a kereset értelmében elmarasztalta, mert dacára törvényszerű megidéztetésének, mit a kézbesítési bizonyítvány tanusit, a tárgyalásra meg nem jelent. Alperes felebbezésére a budapesti kir. tábla a neheztelt Ítéletet, előző eljárással együtt m e.gsemmisitetté s a járásbíróságot új tárgyalási határnap kitűzésére s alperesnek a perrend 168. §. értelmében teendő újabb megidéztetésére utasította »inert az idéző végzéssel ellátott keresetlevél másodlata alperesnek az iratok mellett fekvő kézbesítési vevény tanúsítása szerint 1885. évi dec. hó 27-én Budapesten kifüggesztés által kézbesittetvén: ezen eljárás a perr. 116. §-nak megfelelő törvényes megidéztetésének nem tekinthető : meg nem jelenés indokábóli elmarasztalásnak sem szolgálhat törvényes alapjául; a miért is az 1881 : LXIX. t.-c. 39. §. f) pontjai utolsó bekezdése alapján megsemmisítendő, stb. volt«. (1886. febr. 23-án. 5,229. sz. a.) A közös okiratok előterjesztésére irányzott alkereset, azok tartalmára nézve szabatos állításokat nem tartalmazván; de az alkereseti kérelem sem lévén perrendszerüleg fogalmazva: ily szabályellenes kereset visszautasítandó. A budapesti kir. törvényszéknél Grünwald Zsigmond ügyvéd által képviselt M. Fr. s (x. Sámuelnek a m. k. kincstár e. 149,653 frt iránt folytatott perében felperesek bizonyos közös okiratok előterjesztésére alkeresetet adtak be. Az eljáró törvényszék 1885. évi nov. hó 16-án 30,801. sz. végzésével felpereseket alkereseti kérelmükkel elutasította. A budapesti kir. tábla a törvényszék végzését helybenhagyta következő indokolással; »Az 1868 : L1V. t.-c. 188. ^-ban megállapított alkereseti eljárás célra csak azon esetben vezethet, ha az alkeresetet megindító fél a közösnek állított okirat tartalma tekintetében olyan állításokat terjeszt elő, a melyek azon esetben, ha az alkereseti alperes sem az okiratot nem közölné, sem az illető esküt le nem tenné — bebizonyitottnak tekintendő ; s miután alkereseti felperes e részben szabatos állításokat elő nem terjesztett; de alkereseti kérelmet különben sem fogalmazta, az idézett §. 2-ik kikezdésének szellemében: a perrendellenes keresetet visszautasító végzés helvbenhagvandó vok«. (188 >. jan. 28-án. 1. sz. a.) mellett tartozik alperes a Kulán 1880. június 25-én 1,000 frt és 1880. június 25-én 1,500 frtról kiállított váltók alapján, mint kibocsátó, a kereseti 833 frt 33'A kr. váltóösszeget felperesnek megfizetni. Indokok: Alperesek azon kifogása, mintha a becsatolt A. E. alatti váltókon a fizetési idő kétfélekép. u. m. látra, azaz bemutatásra, azután pedig 1881. márc. 25-ére van kifejezve, maga a váltók szövegének azon kifejezett határozott kitétele által: »fizetünk ezen magánváltó-levél előmutatása mellett a b.-kulai takarékpénztár vagy rendeletére a folyó 1881. márc. 25-ik napján-, megcáfoltatik. Hasonlólag alperesek azon kifogása, mintha a váltótörvény meg nem engedi, hogy egyik elfogadó a másik elfogadó társától akár az egész váltó összegét, akár pedig annak csak bizonyos részét követelhetné, bírói figyelembe nem vétethetik, mert a jelen kereseti váltókon felperes R. Ignác, B. Henrik alperes és R. Adolf, mint kibocsátók vannak aláírva, a váltótörvény 9. §-a szerint pedig a váltó a kibocsátóra is érvényesen átruházható, mint azt a kereseti váltók hátára a b.-kulai takarékpénztár által irt nyilatkozat, mely szerint részére a fizetés teljesíttetett, bizonyítja, melynek kifolyása a C. alatti nyugta is. E szerint a kereseti A. és B. alatti váltók az 1876. évi XXVII. t.-c. 110. §-ában foglalt minden váltókellékkel ellátva lévén, tekintve, hogy ezen váltók az által, hogy azok alapján a b.-kulai takarékpénztár részéről R. Ignác és Adolf, mint egyenes adós, B. Henrik pedig, mint kezes ellen lettek beperelve, váltóbeli hatályukat nem vesztették; tekintve, hogy az idézett saját váltókon B. Henrik alpi minden megszorítás és megjegyzés nélkül van a kibocsátók közt aláírva, így egyetemleges kötelezettség alatt áll ; tekintve, hogy mindhárom megnevezett kibocsátót maguk közt a kifizetett váltóbeli követelés külön-külön egyharmad részével terheli és tekintve, hogy B. Henrik az őt terhelő részt ki nem fizette, így a helyette fizető R. Ignácnak a kereseti 833 frt 33'/V, kr., mint a keresethez csatolt 2 váltón alapuló és kifizetett 2,500 frt tőke egyharmadát fizetni köteles : ezeknélfogva kellett az úgyis nem döntő körülményekre ajánlott tanu-bizonyitékot mellőzni, a fizetési meghagyást fenntartani és alperest a kereseti tőke és járulékainak fizetésében elmarasztalni. 1884. június 26-án, 2,903. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítélete megváltoztatik, az 1884. évi márc. 27-én, 1,333. sz. a. hozott sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett, felperes keresetével elutasittatik. I n d okok: Azt, hogy a kereseti váltók határozott fizetési idővel vannak ellátva, az elsőbiróság az általa e részben felhozott indoknál fogva helyesen mondta ki. Felperest azonban kereseti kérelmével elutasítani kellett, mert a kereseti saját váltóknak alperessel és R. Adolffal együttes kibocsátója lévén, habár az egész tartozást alperes helyett is felperes fizette ki, alperes ellen a kifizetett váltótartozás ezt terhelő hányadára nézve sem a fizetés, sem a váltóhitelezőnek forgatmánya alapján váltói uton kereseti Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Saját váltónak több kibocsátója közül az, a ki az egész tartozá>t kifizeti, sem a fizetés ténye, sem a váltóhitelező forgatmánya alapján váltói uton nem érvéin esitheti visszkereseti igényei! a vele egyetemlegesen kötelezve volt kibocsátó társak ellen. A zombori kir. törvényszék: Az 1881. évi márc. hó 27. napján 1,333. sz. a. hozott sommás végzés hatályának fenntartása ban terhelte ; mert továbbá az egyenes váltóadós részéről teljesített fizetés által a váltó célját érvén, további váltói jogok megszerzésére és érvényesítésére alapul nem szolgálhat és ily jogokat felperesnek a váltó hitelező forgatmánya sem adhat, mert végre minden oly esetben, midőn egyenlő minőségben a váltón együttes kötelezettséget vállalt, több személy egyike kötelezettségének eleget tett, a vele együtt kötelezett társ helyett teljesített fizetés megtérítését csak köztörvényi uton követelheti. (1884. október lő-én 4,729. váltósz.) A m. kir. Curia (1885. nov. 5-én, 195. váltósz.): A budapesti kir. ítélő tábla ítélete felhozott indokainál fogva helybenhagyatik. Bűn-ügyekben. Felmentés a hamis eskü vádja alól ténybeli tévédé, alapján. (B. T. K. 82. és 219. §.) A szabadkai kir. törvényszék: B. Tamás a S. Alajos karara 1882. október 7-én elkövetett s a B. T K 219 8 ába ütköző s a B. T. K. 92. §-ának alkalmazása mellett vétségnek minősített hamis eskü miatt vétkesnek kimondatik s ezen cselekményéért az ítélet jogerőre emelkedésétől számított három havi fogházbüntetésre es 10 frt pénzbüntetésre, ennek behajthatlansá-a eseteben további egy napi fogházra Ítéltetik. ' ' ° Indokok: B. Tamás a bajai kir. iárásbiróság előtt