A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 32. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 1. r.

A JOG. keresetével keresetjog hiánya miatt elutasittatik és köteleztetik alperesnek 20 frt perbeli és 10 frt 65 kr. felebbezési költségeket három nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni stb. Indokok: Felperes a kereseti váltó alapján követelési jogot saját személyében mint váltóbirtokos érvényesít. M nthogy azonban felperes által Putnik Mária rendeletére kibocsájtott kereseti váltó forgatva nincs, sem azon a követelési jogot felperesre átruházó nyilatkozat elő nem fordul, a váltó törvényszerű tulajdonosául Putnik Mária rendelvényes tartandó. Minthogy a váltó alapján annak összege iránt követelést csak a váltó törvényszerű birtokosa támaszthat és ezen jogot keresettel csak ez vagy ennek e végre meghatalmazottja érvényesítheti, minthogy továbbá felperes sem keresetlevelében, sem tárgyalás folvamán elö nem adta, miként jutott a váltó birtokába, minthogy végre a váltó puszta birlalása annak jogszerű birtoklását és különösen az ahhoz való tulajdonjogot meg nem állapítja : felperes a kereseti váltó tulajdonosául nem tekinthető és mint ilyen a Putnik Mária tulajdonán képező váltó alapján saját nevében keresetjoggal nem bir. A m. kir. Curia (1885. dec. 21. 843. v. sz. a.) : A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával felperes kereseti joga megállapíttatik és a kir. ítélőtábla utasittatik, hogy a kereseti követelés érdemére vonatkozólag határozzon. Mert felperes mint kibocsájtó a rendelvényeknek visszkereseti kötelezettség alatt álló előzője lévén, őt a váltóbirtoklás alapján a fizetés felvételére jogosítottnak kell tekinteni az okból, mert ezen ténykörülmény azon vélelmet állapítja meg, hogy a váltót annak lejárta után visszkereseti kötelezettsége alapján váltotta magához. A kereskedelmi törv. 20. §-a szerint a kereskedelmi üzletuek átruházása magában réve még az üzleti tartozásók átvállalását nem Tonja maga után. Az aradi kir. töryényszék mint kereskedelmi biróság(1885. március 18. 3.042. sz. a.): Schwarcz Jenő ügyvéd által képviselt W. Mór és fia cég felperesnek nem védekező C. Mária I. r. és dr. Mülek Lajos ügyvéd által képviselt E. Kajetán II. r. alperes ellen 89 frt tőke és járulékai iránti perében következő ítéletet hozott: Alperesek kötelesek felperes cégnek 89 frt 67 kr. tökét megfizetni, stb. Indokok: I. r. alperes törvényszerű megidéztetése dacára a tárgyaláson meg nem jelenvén, őt az 1868 : LIV. t.-c. 111. §-a alapján a kereseti kérelemhez képest elmarasztalni kellett, nem lehetvén őt II. r. alperes védelméhez csatlakozottnak tartani, mert egészen más jogalapon adósa felperesnek, mint ezen II. r. alperes. II. r. alperes ellenében felperes cég a C. alattival, mely tartamára nézve a trtdts 167. és 168. §-ok rendeleténél fogva teljes bizonyítékot képez, bebizonyította, hogy egyrészt felperes követelése csakugyan 89 frt 67 krt tesz, másrészt, hogy I. r. alperes üzletét II. r. alperesre átruházta és II. r. alperes az átruházott cég addigi kötelezettségeit és különösen a felperes követelését is magára vállalta. Miután pedig a keresk. törv. 20. §-a értelmében ezen esetben a hitelezőt, ugy az átadó, mint az átvevő ellen kereseti jog illeti s ezen rendelkezés általános, azon megállapodás pedig, a mely az I. és II. r. alperesek között történt, az ezek közt fenforgó jogviszony szabályozására igen, de a felperes irányábani jogviszonyra nézve befolyással nem bir, azért II. r. alperest is elmarasztalni kellett, stb. A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítélete meg változtattatik, felperes II. r. alperes irányában keresetével elutasittatik, stb. Indokok : A k. t. 20. §-ából kitűnik, hogy az üzlet átvevője a cég eddigi kötelezettségeiért nem minden esetben, hanem csak akkor felelős, ha a kötelezettséget magára vállalja. Ha tehát az üzletátvevőnek joga van a cég eddigi tartozásainak kifizetése alól magát egészen kivonni, kétségtelenül meg van azon kisebb joga is, hogy a cég eddigi kötelezettségeit feltételesen vagy megszorítással vállalja át, mely esetben őt a kötelezettség csak oly módon és csak oly mérvben terhelheti, a mily módon és mérvben a kötelezettséget vállalta. Minthogy pedig a C. alatt felperes által csatolt okmány szerint II. r. alperes I. r. alperesnek jelen keresettel követelt tartozását csak oly módon vállalta át. hogy azt csak bizonyos feltétel bekövetkezte esetében és 1886. évi április 24-én kezdődő 3 részletben fogja fizetni, minthogy azon esetben is, ha a C. alatt csatolt kötlevélben emiitett feltétel bekövetkezett volna is, azon időpont, melyben felperes ezen alperes ellen követelését érvényesítheti, még be nem következett: felperest ezen alperes irányában idő előtt indított keresetével elutasítani kellett, stb. A m. kir. Curia (1886. június 16. ?A:'>. szj tekintve, hogy a keresk. törvény 20. §-a szerint a kereskedelmi üzletnek átruházása magá1 an véve még az üzleti tartozások átvállalását nem vonja maga után, hanem az átruházás tényén felül megkívántatik, hogy a tartozások átvállalása vagy a szerződés tartalmából, vagy a fenforgó körülményekből határozottan megállapítható legyen: a kir. itélő táblának a fenti keletű és számú Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik, stb. Takarékpénztárnál alkalmazott pénztárnok, ha az intézet számára annak helyiségében átvett pénzt azonnal be nem szolgáltatja, oly kötelességttljesitést mulasztott el. ho?y annak folytán a keresk. törvény 59. -i. 3 pontja alapján felmondás nélkül elbocsátható. A m. kir. Curia : A másodbiróság ítéletének megváltoztatása mellett az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: A felperes által E) és Y) alatt becsatolt alperes intézet által kiállított elismervény illetőleg bizonyítvány meg nem fosztja alperest annak bizonyításától, hogy ő felperes jogelődét a keresk. törv. 59. §. szerint a szolgálatból felmondás nélkül elbocsátani jogosítva volt. L. J., N. M. és F. D. alperesek által felhívott és kihallgatott tanuk vallomásából kitűnik, hogy felperesnek jogelőde az alperes intézet pénztárában a nevezettektől az intézetnek járó összegeket átvett és azokat a pénztárba be nem szolgáltatta ; habár felperesnek jogelőde utóbb ezen hiányt kiegyenlítvén, az alperes intézetre ebből károsodás nem származott, a hivatalos helyiségben átvett pénzösszegeknek azonnal be nem szolgáltatása által még is felperesnek jogelőde oly kötelesség teljesítését mulasztotta el, hogy annak folytán alperes intézet jogosítottnak tekintendő felperes jogelődét szolgálatából a keresk. törv. 59. §. 3. pontja alapján felmondás nélkül elbocsátani. Ennélfogva a másodbiróság ítéletének megváltoztatása mellett az e.-b. ítélete volt ezen indokoknál fogva helybenhagyandó. (1885. június 25-én 230. sz. a.) Tömeggondnok díjának megállapítása, ha a csőd megszüntetett, a csődbíróság hatásköréhez tartozik. A budapesti kir. itélő tábla: A kérelem tömeggondnoki munkadíjaknak és kiadásoknak a csödnyitást kérő fél ellenében megállapítása s ennek azok megfizetésére kötelezése képezvén azon alapon, mert a felsőbíróságok az elsőbirósági végzés megváltoztatásával a csödnyitási kérelemnek helyt nem adtak, tekintve, hogy B. N. ellen a csődöt az eljáró kir. törvényszék rendelte el, a megindított csődeljárás folyamában felmerült tömeggondnoki díjak és kiadások megállapítása és kifizetése iránt előterjesztett kérelem fölött is tehát a dolog természeténél fogva, mivel az csak a csődnyitás folyományát képezi és a megindított csődeljárás lebonyolításához tartozik, — ugyanazon törvénvszék, mint mely a csödtömeggondnokot kinevezte s melynél a vonatkozó iratok vannak, és pedig csődbirósági minőségben van hivatva határozatot hozni ; tekintve másrészről, hogy az ily kérdések elintézése a csődtörvény által peres eljárásra utasítva nincs s ennéjfogva a volt tömeggondnok igénye kérvényi uton érvényesítendő, a kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését alperesi ügyvéd munkadíjának és költségének saját fele irányában megállapítására vonatkozó pontjában és a mennyiben az ezen ügyre nézve a kereskedelmi birói hatáskört meg nem állapította, helyben nagyja, egyebekben megváltoztatja és a 2,901/86. számú' keresetet kérvénynek véve arra nézve az eljáró törvényszéket, mint csődbíróságot illetékesnek kimondja s ugyanazon bíróságot feleknek az előterjesztett kérelem fölötti meghallgatására utasítja. 11;?86. évi május hó 18-án, 2,477/886. sz.j Bűn-ügyekben. Miután vegyes házasságból született fiúgyermek az atya, leáuygyermek az anya vallását követi, nem képez vallás szabadgyakorlata elleni kihágást, ha a reformált anya leánygyermekét a kath. lelkész az anyakönyvbe bevezeti, mert ezen gyermek daczára ezen anyakönyvi bevezetésnek, reformált vallásűnak tekintendő.