A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 32. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 1. r.

128 A JOG. Á tornai kir. júrásbirósáfr il,->:>. szeptember 18-án 1,638. sz. a.j: Ny. Lajos (r. kath. lelkész) vallás és annak szabad gyakorlata elleni kihágás miatt emelt panasz folytán az 1868. t.-c. 53. §-ba ütköző és az 1879. évi kbtk. 53. §-a szerint büntetendő kihágásban vétkesnek találtatik s ezért 10 frt pénzbüntetésben mint fo- és 40 frt mellékbüntetésben elmarasztaltatik, stb. Okok: A tárgyalás folyamán vádlott saját beismerése alapján, a fenálló körülményekhez képest világosan kiderült azon törvénysértés, hogy a vádlott az illetékes lelkészt az elkövetett és anyakönyvileg is bevezetett keresztelésről annak idejében nem értesítette; miért figyelemmel az 1868: Lili. t.-c. 53. §-ára, vádlott a vallás és annak szabad gyakorlata elleni kihágásban vétkesnek volt kimondandó, stb. A budapesti kir. itélő tábla: (1886, január 25. 31,233 sz.) A kir. járásbíróság ítélete megváltoztattatik és vádlott a btk. 53. §-ra alapított vallás elleni kihágás vádja és következményei alól fölmentetik. Indokolás : A btk. 53. §. súlya alá eső kihágást az követi el, a ki életkorának 18 évét még be nem töltött kiskorú egyént az 1868: L1II. t.-c. rendelkezése ellenére más felekezetbe fel vesz. Vádlottnak az a ténykedése, hogy a római katholikus apától és protestáns anyától vegyes házasságból született D. Mária kisdedet a római katholika egyházban megkeresztelte és eme keresztelés cselekményét az anyakönyvbe feljegyezte, nem képezi a megkereszteltnek a róm. kath. hitvallásba, hanem csupán csak a kereszténység egyetemébe való felvételt. A keresztelésnek eme jellegét semmikép sem változtathatja meg az a körülmény, hogy vádlott lelkész a keresztelést igazoló anyakönyvi kivonatot vagy bizonylatot kellő időben az illető protestáns lelkésznek megküldeni elmulasztotta, mert az 1863 : LIII. t.-c. 12. §-a feltétlenül kimondja, hogy a vegyes házasságból született gyermekek közül a fiuk atyjuknak, a leányok anyjuknak vallását követik, tehát a jelen esetben D. Mária kisdednek az evang. reformált hitfelekezet kötelékébe való tartozását a törvény kötelezőleg meghatározza, ugy, hogy sem a róm. kath. lelkész által végzett keresztelés ténye, sem annak az anyakönyvbe való feljegyzése D. Mária evang. reformált hitvallására nem lehet befolyással; minthogy ezek szerint D. Mária kisdedet vádlott a róm. kath. hitvallás felekezetébe fel nem vette, őt az ellene emelt vád és következményei terhe alól fel kellett menteni. A in. kir. Curia (1886- június 21. 2,031 sz. a.): Az 1883: VI. t.-c. 7. §-ában jelzett esetek egyike sem forogván fenn, mag-ánvádló felebbezése hivatalból elutasittatik. Á btk. 06. §-ában a kísérlet büntetésére nézve megállapított azon szabvány, hogy a kísérlet büntetése a törvényben a befejezésre „megállapítottnál enyhébb büntetési nemben is kiszabható" : ugyanazt jelenti, a mit a 92. §. igy fejez ki: „fegyház helyett börtön, börtön helyett fogház, fogház helyett pénzbüntetés" s igy a 66. §. sem enged szélesebb területkört a büntetési nem tekintetében. — Hivatkozás az indokokban foglalt hivatalos magyarázatra és a bírói gyakorlatra. — Minősített lopá*. A m. kir.' Curia (1886. március 16. 6,396/85. sz. a.): A székesfehérvári kir. törvényszék előtt lopás büntette miatt vádolt K. Juliánná elleni bűnügyben. A büntetőtörvénykönyv hivatalos magyarázata s az elfogadott birói gyakorlat szerint is a btk. 66. és 92. §-ai kedvezményénél fogva épen ugy, mint a 92. §. külön alkalmazása esetében is, a büntetés alább nem fokozható a törvényben megállapított büntetés nemét közvetlenül követő alsóbb büntetés nemére nézve megállapított legkisebb büntetésnél s igy a jelen esetben a betöréses lopás képezvén a főbüntettet, annak, valamint kisérletének is rendes büntetése a fegyház s igy a kísérlet esetében sem állapitható meg hat havi börtönön alul eső s igy fogházzá változó büntetés, stb. A vádbeli c-ehkinénynck Románia teriilttén[történt elkövetése folytán a román btk.-nek, mint fenforgó lopási cselekményre enyhébb intézkedést tartalmazónak alkalmazása/ A ni. kir. Curia : Tekintettel arra, hogy a vádbeli cselekmény a román királyság területén, tehát külföldön követtetett el; tekintettel továbbá arra, hogy a magyar büntetőtörvénykönyv 12. §. szerint magyar honos által külföldön elkövetett bűntett vagy vétség büntetése, ha erre nézve az elkövetés helyén enyhébb intézkedések állanak fenn azoknái, a melyeket a m. btkönyvek állapítanak meg. az elkövetés helyén fennálló vonatkozó törvényhez képest megállapítandó : tekintve, hogv a vádbeli cselekmeny a m. btk óib. g. 7. pontja szerint lopás bűntettét képezné s börtönnel lenne büntetendő, ellenben a román btk. 323. czikke szerint sikkasztás vétségét képezi s a vétségre rendelt 6 hótól 2 évig terjedhető szabadságvesztés-büntetéssel büntetendő; ezenfelül pedig a magyar btk. szerint még hivatalvesztéssel és a politikai jogok felfüggesztésével, a romániai törvény szerint a mellékbüntetésekkel nem fenyíttetik ; tekintve, hogy az előre bocsátottak szerint a román btk.nek ez ügyre vonatkozó rendelkezései a m. btk. szabályainál enyhébbek és ennélfogva a jelen ésetben ezen rendelkezések alkalmazandók : a cselekmény minősítése és a kiszabott büntetés tekintetében mind a két alsóbb fokú bíróság Ítélete megváltoztattatik, a vádbeli cselekmény sikkasztás vétségének minősíttetik, a vádlott ebben mondatik ki bűnösnek és egy évi fogházra Ítéltetik, egyszersmind a mellékbüntetések terhe alól felmentetik. Egyebekben, stb. (1886. jun. 10-én 4,331. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. Ha a kétoldalulag kötött jogügylete^ a ssefzb'dö felek különböző időben irják alá: akkor a szerződésnek illetékszabás céljából való törvény szerinti meghatározott bejelentési határideje az utolsó aláirás napját követő naptól veszi kezdetit s ha ettől a naptól számított határidő utolsó napja vasárnapra, vagy Gergely-naptár szerinti valamely más ünnepre esik: akkor a határidő utolsó napját a vasár- vagy ünnepnapot kervefó nap képezi. (1885. évi 4,958. sz. a.) Midőn csere-jogügylet kötésénél, egyik cserélő fél a jogügylet után járó összes illeték fizetésének kötelezettségét magára vállalta: ugyanazt a cserélő felet a csere tárgyát képező mindkét ingatlanra nézve megilleti a birtokváltozás közelsége alapján való illetékmérséklés. (1885. évi 5,119. sz. a.) A kibocsátástól hat hónapon belül lejáró I. fokozat alá tartozó s nem látra vagy lát után bizonyos időre fizetendő és a kibocsátás napjától számított hat hó után tovább nem adott {forgatott) váltók bélyegei: ha a kibocsátástól számítva hat hó elteltével per éltetnek be, II. fokozat szerint ki nem egészitendők. (1885. évi 4,061. sz. a.) Ingatlanok átrtiházása iránt kötött jogügyletnek telekkönyvi átirás előtt történt megsemmisítése címén a befizetett illeték még akkor is visszatérítendő, ha a befizetéstől három év eltelt; a befizetett késedelmi kantátok azonban vissza ?iem téríthetők. (1885. október 15. 7,280/884. sz. a.) Midőn a bíróság ugy a felperesi követelés, mint az alperes által támasztott visszkövetelés tárgyában egy ítéletben határoz s ezt az ítéletet peres felek ugy a felperesi követelés, mint alperesi visszkövetelés szempoyitjából felébbezik meg: az ítélet megfelebbezett részének értékét az egymással szembe áltitott két peres követelés megfelebbezett együttes összege fejezi ki. (1885. október 15. 7,127184. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: „Hungária" könyvnyomda-részvény-társaság e., nagy-kikindai tvszék, bej. aug. 16, félsz. aug. 21, csb. Sechorsch Ferenc, tmg. dr. Hochstrasser János. — Gróf Zícby Hermán e., szombathelyi tvszék, bej. szept. 25, félsz. okt. 9, csb. Simon Miklós, t mg. dr. Török Sándor. — Wolliozky József e., n.-kikindai tvszék, bej. aug. 21, félsz, aug. 25, csb. Sechorsch Ferenc, tmg. Ofner Jakab. — „'Neubauer Mór és társa" e., b.-gyulai tvszék, bej. okt. 11, félsz. nov. 6,' csb. Kirileszku Gyula, tmg. Keller Imre. — Schvfartz Jakab e., zombori tvszék, bej. szept. 15, félsz. okt. 12, csb. Bieliczky Kálmán, tmg. dr. Maximovits Milán. — Strasser Jónás e., szegszárdi tvszék, bej. szept. 9, félsz, okt. 4, csb. Mikos Géza, tmg. Beöthy Károly. — Goldschmied Ede e., szegszárdi tvszék, bej. szept. 9, félsz. okt. 4, csb. Mikos Géza, tmg. Beöthy Károly. Pályázatok: Az aradi tvszéknél ügyészi áll. aug. 2"-ig. — Az i aradi trvszéknél birói áll. aug. 27-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-reszvény-társasáe <-nál. 'Hcld-utcza 7. szám.i