A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 32. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 1. r.

126 A JOG. mert azon körülmény, hógy a kereseti követelés alapjául szolgáló okirat állítólag a községben kitört tűzvész alkalmával elégett, felperest követelése érvényesítésében nem gátolhatja, hanem legfölebb azt vonhatja maga után, hogy alperesek felperestől a kötelező okiratnak törvényszerű megsemmisítését követelhessék: mely irányban habár alperesek határozott kérelmet a tárgyalás során elö nem terjesztettek is, minthogy azon kérelemben, hogy a kereset a megsemmisítési eljárás megindításának igazolása hiányából mint idöelötti elutasittassék, ezen kérelem is bent foglaltnak tekintendő, alperesek jogi érdekei megóvása végett a marasztalási töke- és kamatösszegnek a megsemmisítési eljárás befejeztéig birói letétbe helyezését el kellett rendelni. Valamely házasságban született gyermek törvéuytelenitése iránti perben a gyermek részére a gyámhatóság tartozik a gondnokot kirendelni, mert e nélkül az összes eljárás megsemmisítendő. A kassai kir. törvényszék (1885. április 11. 1,775. szám a.): Bulyi Dezső ügyvéd által képviselt Cs. János felperesnek, Szalay László ügyvéd által képviselt P. Zsuzsanna és ennek István nevü gyermeke részére kirendelt ügygondnok Baross László ügyvéd és alperesek ellen a most nevezett gyermek törvénytelenitése iránti perében következőleg itélt: I. r. alperesnek 1883. szept. 22-én született, István névre keresztelt gyermeke, házasságon kivül születettnek kimondatik, stb. Indokok : Alperes beismerésén kivül jelen felek között folyamatban levő házassági válóperben E7. alatti szerint kihallgatott B. András, B. Andrásné, S. József, G. András, G. Sándor, K. Cs. István és T. Mihály tanuk egyező és az 1868 : LIV. t.-c. 209. értelmében e helyütt is bizonyítékul szolgáló vallomásával bebizonyíttatott, miszerint felperes nejének I. r. alperesnek hátrahagyásával 1882. nov. elején Nagy-Idáról Amerikába kivándorolt és onnan csak egy év múlva 1883. november havában tért vissza. A természet törvénye szerint kétségtelen tehát, hogy felperes alperes P. Zsuzsanna 1883. szeptember 22-én született István nevű gyermekének atyja nem lehetett s ezen gyermek a felek közt 1882. február 6-án kötött házasság tartama alatt ugyan, de törvénytelen ágyból származott, stb. A budapesti kir. tábla (1885. dec. 23. 27,019. sz. a): A kir. trvszék Ítélete helybenhagyatik. A m. kir. Curia (1886. június 15. 1,965. sz. a.) mindkét alsóbb bíróság ítélete, valamint a felperes és a kiskorú részére kirendelt ügygondnok között lefolyt megelőzött perbeli eljárás megsemmisíttetik, hogy egy újabb folytatólagos perfelvételi határnapot tűzzön ki s arról a felperestől bekivánandó kereseti példányon a kiskorú gyermek részére gondnok kirendelése végett az illető gyámhatóságot értesítse, illetve a kirendelendő gondnokot ezen határnapra idézze meg, a midőn felperes és a gondnok a pert letárgyalják, a netalán szükségesnek mutatkozó további bizonyítási eljárás befejeztével a kifejlendőkhöz képest hozzon újabb Ítéletet. Mert jelen perben a kiskorú gyermek oly érdekéről van szó, mely mind felperesnek, mind pedig az anyának érdekével, ki a keresetlevélhez csatolt okirat szerint az anyakönyben gyermekét törvénytelennek irattá be, összeütközik, s mert ily esetben a gondnok kirendelésére nézve is, tekintettel az 1877: XX. t.-c. 30. §. a) pontjára és a 31. §. harmadik bekezdésére, a gyermek törvényes képviselője a gyámhatóság, nem pedig a bíróság által kirendelt ügygondnok, ki mint ilyen a lefolyt tárgyalás során gondnoki tisztével összeegyeztethetőnek tartotta azt, hogy nemcsak viszonválaszában felperes keresetébe beleegyezett, hanem az elsőbiróság Ítéletét sem felebbezte, mely által a gyermek törvénytelensége kérdésében a pernek a felsőbb bíróságok által való felülvizsgálata lehetetlenné vált volna, ezen eljárás pedig a kiskorú gyermek érdekével teljesen ellentétbe állana, mely felett a bíróságok hivatalból is őrködni tartoznak ; tekintve, hogy a gondnok kirendelésére nézve az elsőbiróságnak föntebbi eljárása az 1884 : LIX. t.-c. 39. §-nak nemcsak i) pontjában, hanem az o) pontban körülirt szabályokba is ütközik s hogy a dolog ily állásában a másodbiróság is a pert felülvizsgálta, mindkét alsóbb bíróság ítéletét megsemmisíteni kellett, stb. Adalék a prdts 87. §-ának II. bekezdésében foglalt „országon kivül" kifejezés magyarázatához. A nyitrai kir. törvényszék: Alperesek illetőségi kifogása elvettetik és ezen kir. törvényszék birói illetékessége megállaI pittatik. Indokok: Felperes keresetével öröklési igényét érvényesítvén, a birói illetőség megállapításánál a prdts 37. §-a irányadó. Ehhez képest, tekintve, hogy a hivatolt §. második bekezdésében foglalt »országon kivül« kifejezés, a mennyiben abban MagyarI ország társországai nem említtetnek, kizárólag csakis Magyarj országra vonatkozhatik, az örökhagyó pedig a kereseti bizonyítékok, de alperesek beismerése szerint is Szlavóniában, tehát Magyarországon kivül utolsó rendes lakásán elhalálozván, a Magyarországban fekvő peres ingatlan örökségből kifolyó örökösödési pernek | elbírálására csakis belföldi, tehát magyarországi bíróság illetősége ; alá tartozhatik, figyelemmel, hogy köztudomás szerint az örökI hagyónak Szlavóniába történt költözködése előtt rendes lakása : Nyitra megyében, ezen kir. törvényszék területén volt, a peres I hagyaték is ugyanezen kir. törvszék területén létezik, kétség nem ; foroghat fenn az iránt, hogy a hivatolt §-hoz megíelelőleg a folyamatba tett per elbírálására ezen kir. törvszék illetékes, ennél! fogva az illetékességi kifogások elvetésével, ezen királyi törvszék ! birói illetősége megállapítandó és az 1881 : 59. t.-c. l6. §-hoz | képest a 7,022/83. számú kereset folytán újabbi perfelvételi határi nap kitűzendő volt. A budapesti kir. itélö tábla: A királyi itélő tábla az e.-f. királyi törvszék végzését az abban felhozott indokokon felül még azért is helybenhagyja, mert a prdts. 37. §-a akkor, midőn oly : törvénynek képezi egyik jogszabályát, mely törvény hatálya csak Magyarországra és az ezen törvény életbeléptetése tárgyában 1869. évi ápril hó 1-én kelt igazságügyminiszteri rendelet IX. cikkében I emiitett területekre terjesztetett ki: második bekezdésében foglalt »országon kivül* kifejezésre nézve nem közjogi, hanem csupán a szoros értelemben vett magánjog szempontjából értendő és alkalmazandó, mert ebből kifolyólag a hivatkozott törvény uralma alatt nem álló Szlavónia, bár társország is, törvénykezési rendtartás szempontjából országon kivüli területnek helyesen tekintetett. (Budapest, 1886. február 13. 55,525.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. A váltó kibocsátója az elfogadó ellen kereseti joggal bir, mert a váltó birtoklása alapján a fizetés felvételére jogositottnak tekini t 'iidii, mintán ezen körülmény, t. i. a váltó birtoklása azon vélelmet állapítja meg, hogy a kiboesájtó a váltót annak lejárata ntán ; visszkereseti kötelezettsége alapján váltotta magához. A pancsovai kir. törvényszék (1,772/85. szám): A, J.-nak | mint Messer Fülöp ügyvéd által képviselt felperesnek Z. S., mint i dr. Kaszapinovics Sz. ügyvéd által képviselt alperes ellen 400 frt váltóösszeg és járulékai iránti perében következőleg itélt: Az 1885. évi február hó 10-ik napján 523. sz. a. kelt sommás végzés hatályának fenntartása mellett tartozik alperes a pancsovai 1884. évi augusztus hó 5-ik napján 400 frtról kiállított váltó alapján mint elfogadó a kereseti 400 frt váltóösszeget, stb. megfizetni. Indokok: Tekintve, hogy alperes a beperelt és minden j kellékekkel ellátott váltónak valódiságát és a követelés fennállását nem kifogásolta, tekintve, hogy alperes nem állítja, hogy a beperelt váltóösszeget a lejáratkor Putnik Máriának kifizette, vagy a váltótörvény 40. §. értelmében ezen összeget a bíróságnál letétéményezte volna, tekintve, hogy a váltóösszeg a lejáratkor mindig a váltóbirtokosnak lefizetendő és a váltótörvény 36. §-a szerint csak a forgatott váltóknál a forgatmányos tulajdonosi minősége igazolandó, tekintve, hogy az elfogadás az intézményezettet, a I kiboesájtó irányában váltójogilag kötelezi, felperesnek keresett joga tehát tökéletesen igazolva van, mert a váltótörvény 23. §-ának értelme volna, ha a kiboesájtó jó minőséget is köteles volna kimutatni, mert akkor a forgatónak ugyan, de a kibocsájtónak ezen minőségből váltó követelése és joga soha nem volna. Tekintve, hogy alperes azon állítására nézve, hogy a váltón akkor, midőn arra az elfogadás vezettetett, a kibocsájtónak aláírása hiányzott és hogy az utólagos kitöltés a létrejött megállapodás ellenére történt, bizonyítékot fel nem hozott, a megkínált főesküre pedig felperes beleegyezése nélkül meg nem Ítélhető, tekintve végre, hogy felperes kereseti joga a váltón levő aláírása által eléggé igazolva van, az 528. számú fizetési meghagyás érvényben tartandó és alperes a költségek viselésében elmarasztalandó volt. A bpesti kir. Ítélőtábla (2,592/85. v. 1885.): Az elsőbiroság ítélete megváltoztatik, az 1885. évi február 10-én 528. sz. a. hozott sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett felperes