A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 32. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 1. r.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 32. számához. Budapest, 1886. augusztus 8-án. Köztörvényi ügyekben. Tartásdíj iránti perben a nö nincs jogosítva azt követelni, hogy minden szükségletét a férj fedezze. A budapesti YIII—X. kerületi kir. járásbíróság: Frivaldszky Sándor ügyvéd által képviselt K. Ignácné felperesnek, Tompa Antal ügyvéd által képviselt K. Ignác alperes elleni 80 forint havi tartásdíj és jár. iránti perében következő Ítéletet hozott: Alperes köteles 1885. május 1-től kezdve a felek között folyamatban levő válóper jogérvényes befejezéséig felperesnek havonkint minden hó első napján £0 forint tartásdíjat . . . megfizetni, stb. Indokok: Alperes beismeri, hogy nejét, felperest f. é. május 1-én elhagyta és ellene válópert tett folyamatba; tekintve pedig, hogy a nő a házasság tartama alatt mindaddig, míg vétkessége a válóperbeli jogérvényes Ítélet által meg nem állapittatik, férjétől illő tartást követelhet és ez alól kivételt csak azon eset képezhet, ha alapos ok nélkül ő maga hagyta el férje házát, vagy arra, hogy férje elhagyta, alapos okot szolgáltatott; tekintve továbbá, hogy a kihallgatott tanuk vallomásaival nem igazoltatott, hogy felperes magaviselete által férje életét veszélyeztette volna; az előfordult házi civódások pedig nem szolgálhatnak alapos indokul arra, hogy a törvény alapján néki járó tartást alperestől megtagadja: ennélfogva a válóper jogérvényes eldöntéséig alperes tartási kötelezettségét meg kellett állapítani, stb. (1885. december 21. 15,308. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla : Tekintve hogy az, hogy alperes évi 3500 frt fizetésén kívül más magánvagyonnal bir, igazolva nincs: ennélfogva a . . . tartásdíj 60 frtra leszállittatik, stb. (1886. márc. 23. 648. sz. a.) A in. kir. Curia: Tekintve, hogy a per adatai szerint alperesnek csak 2400 forint évi biztos fizetése van s hogy a perben előadottakból az is kiderül, hogy alperes gyermeke tartására havonként 45 frtot tartozik fizetni, tekintettel arra is, hogy saját tartásáról fölperes is gondoskodni tartozik s azt, hogy minden szükségleteit alperes fedezze, felperes követelni jogosítva nincsen, a havi tartásdíj Í0 frtra leszállittatik, stb. (1886. jun. 4. 3,002. sz.) A törvény azon rendelete, miszerint az ügyvédi jutalomdíj iránti előleges egyezkedés érvényességéhez okirat szükséges, nem allalmazliató oly esetben, midőn az ügyvédi munkálatok teljesítése után a felek közegyetértéssel meghatározzák a már kiérdemelt jutalomdíj mennyiségét. Ily megállapodás kötele zőferövel hir, hahár írásba nem foglaltatott. A budapesti kir. törYcnyszék: Ha felperes engedményezője K. László leteszi a pctesküt arra, hogy ö az alperes képviseletében ennek Manesícs L. C. ellen 9.3,800 frt és járulékai iránt folyamatban volt ügyeiben alperes irányában felmerült munkadíjjai és kiadásai iránt az alperessel 1883. évi november hó közepe táján tartott összeszámoláskor alperessel abban állapodott meg, hogy nékie alperes az adott előlegeknek és a behajtott 2,9C0 frtnak ügyvédi munkadíjai és kiadásaira való beszámítása mellett ezekre még 1C0O frtot fog fizetni; ezen esetre alperes köteleztetik felperes B. Ignácnak a kereseti J,CC0 frt tőkét megfizetni. Indokok: A per folyamában történt engedményezés folytán K. László felperesről B. Ignácra átszállott kereseti követelés a K. László javára az alperes ellen ennek Mancsics L. C. ellenében fennállott 93,^ 00 frtnyi követelése és járulékai behajtása érdekében bíróságok előtt és más utakon teljesített ügyvédi munkálkodás díjjai és a felmerült kiadások fejében s mint oly összeg követetvén alperestől, melynek K. László részére való lefizetésére alperes a K. Lászlóval eljárása befejezése után eszközölt összeszámolás alkalmával kötelezte magát, a mely végelszámolásnál az adott, mennyiségileg fel nem derített előlegek és a behajtott pénz címén K. Iászló kezén létezett 2,900 forintnyi összeg is K. László részére fizetésül számíttattak el; bárha a kérdéses elszámolás és az azzal kapcsolatosan megtörténtnek állított 1,000 frt fizetésére vonatkozó kötelezettség elvállalása tényei megállapítása, illetve igazolására az 1874 : XXXIV. t.-c. 54. §-ában előirt okirat nem szükséges, a mennyiben t. i. jelen perben nem az ügyvéd és fele közötti előleges egyezkedés, de ugyanazon törvényczikk 58. §-ának esete forog fenn: alperes mégis csak a K. László részére megítélt póteskünek ez által teljesítendő letétele esetére volt a kereseti tőke fizetésére kötelezhető ; mert a kihallgatott tanuk között csak L\ Lajos szerzett magának tudomást az összeszámolás összes fentebb elősorolt elöntő ténykörülményeire nézve, s az ezekre vonatkozó felperesi állításokat csak ezen tanú vallomása támogatja teljesen, mig C. Adám tanú csak arról szerzett tudomást, hogy az összeszámolás megtörténte után alperes kijelentette, miszerint tőle K. László 1,000 frtot fog kapni, a többi tanuk vallomásai peelig a döntő tényállást lényegesen fel sem eleritik, s ezt azon ténykörülmény sem eleriti fel tüzetesen, hogy B. alatti iratában alperes K. Lászlótól a kérdéses elszámolás után már azon célra kérte K. László két számláját, hogy azokat Mencsics L. C. ellen érvényesíthesse. (1885. márc. 3-án 1884. évi 31,484 sz.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. törvényszék ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1885. máj. 5-én 14,588 sz.) A m. kir. Curia : A másoelbiróság ítélete az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik. (1885. június 23-án 4,381. sz.) Az adós csakis^ az eredeti kötelezvény visszaadása mellett köteles fizetni. Ha az adóslevél a hitelező állítása szerint elveszett vagy megsemmisült, nem követelheti adósától a tartozás kifizeté-ét még akkor sem, ha a követelés valódiságát perrendtartásszerüen teljesen be is igazolta, hanem esakis annak hiréi letétbe való helyeztetését. — Az ekkép az adós által letett összeg a fizetés joghatályával bir. A vágsellyei kir. járásbíróság-: Dr. Sándor Ferenc ügy véd által képviselt H. Károlyné, Cs. Mária felperesnek — Holéczy Béla ügyvéel által képviselt V. szül. M. Angyel és társai alperesek elleni 250 frt hitbér és jár. megfizetése iránti perében következő Ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperes keresetében maga állítja, hogy azon móringlevél, melynek alapján alpereseket a kereseti 250 frt hitbér és járulékaiban elmarasztalni kéri, Farkaséi községben egy alkalommal kiütött tűzvész alkalmával elégvén, az 1868 : L1V. t.-c. 529. §-a értelmében köteles lett volna mindenekelőtt az elégett, illetve az elveszett okirat megsemmisítése iránt a hirdetményi, illetőleg megsemmisítési eljárást kérvényezni, mit felperes elmulasztván, őt keresetével elutasítani kellett. (1885. február 21 320. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: A neheztelt ítélet megváltoztattatik és alperesek köteleztetnek felperes részére 250 frtot . . ., megfizetni. Indokok: Felperes Ti Lajos és Cs. Sándor tanuknak egybehangzó vallomásával keresetének valódiságát bebizonyította és igy miután alperesek azt nem is állították, miszerint felperest követelésére nézve kielégítették volna, a keresetnek helvt adni kellett, stb. (1885. okt. 7. 15,213. sz. a.) A ni. kir. Curia (1886. ápr. 9. 7921/85 sz. a. : A másodbíróság ítéletét helybenhagyja, de oly kiegészítéssel, illetve módosítással, hogy alperesek a marasztalási tökeösszeget . . . birói letétbe helyezni, illetőleg a bíróságnál lefizetni kötelesek és hogv ezen összeget felperes a birói letétből csakis a kereset alapiául szolgáló okirat megsemmisítése iránt általa folyamatba teendő eljárásnak befejezte után van jogosítva felvenni. Indokok: A másodbiróság neheztelt Ítélete a fenebbi módosítással helyben volt hagyandó : mert a követelés valódisága a felhívott és kihallgatott tanuk eskü alatt ^tett vallomása által perrendszerüleg be lett bizonvitva;