A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 31. szám - Agrár-politikai tanulmányok [könyvismertetés]

A JOG. kir. járásbíróság előtt, a tárgyalási határidőt be sem várva, egyik j tetendö és cselekménye .a btk. 20 i;. értelmében vétségnek minőhitelezőjével önként és együtt megjelent azért, hogy 3 nap elmúl- | :sitendő. Minthogy továbbá a btk. á cselekmények minősítésére tával végrehajtható peregyezséget kötött, melvnek következtében ! nézve mint alapelvet a correetionnalisatiót fogadta el, méhnek értelmében a kiszabandó büntetés szerint minősítendő bűntetté vagy vétséggé a cselekmény és minthogy ezen minősítés a cselekmény minden részének és vonatkozásának megbirálására döntő zálogjogával megterheltetni engedte, azt pedig beismerte, hogy l befolyással bir olyanformán, hogy a vétséggé való minősítés esenejének követelése a jelzálogértéket túlhaladja, hogy a magán- i tén a biroi határozat hozatalánál abból kell kiindulni,, mintha a vádlónak 405 frt 37 krral adósa, hogy ennek a tartozásának fede- i cselekmény már kezdettől fogva vétség lett volna ; azért az elévü1 jt_~ J • . 'U'l - • ' 1 Ü ' 1_ ^ i... 1 ! lí. I.1..JÍ ''i _ • 1_„ -•: 1 fóWo mír r\M\;'A\^r^ ellene olyan végrehajtás vezettetett, melynek eredménye gyanánt az ő összes vagyona nejének tulajdonába ment át. Mert a 11. n. sz. a. csatolt tkkvi kivonatból láthatólag ingatlan vagyonát neje z-etéül vagyonából mi értéket sem hagyott meg és hogy kereskedelmi könyveket sem vezetett, minthogy pedig vádlottnak eme ténykedései a btk. 414. §. 3. és 4. pontjaiba ütköznek, minthogy neki mint volt kereskedőnek tudnia kellett, hogy egyik hitelező követelésének kielégítése vagy kedvezményben részesitése másik hitelezőjének megkárosításával jár, sőt a fent kiemelt körülmények arra irányzott célzatának megállapításához is nyomós gyanút nyújtanak, ugyanazért a kellő idő alatt előterjesztett magánvád alapján s a magánvádló jogosult felebbezése következtében vádlottat a csalárd bukás fennjelzett tényei által elkövetett csalás büntette miatt vád alá helyezni kellett. Ellenben a panaszolt hamis esküre nézve az elsőfolyamodású bíróság indokolása elfogadtatott. A m. kir. Curia (188t>. június 10. 700. sz.): A kir. ítélőtábla végzése nem felebbezett részében érintetlenül hagyatik, felebbezett részében megváltoztattatik s az első bíróság végzése hagyatik helyben ; mert a btk. 414. §-ának 3. pontja szerint az követ el csalárd bukást, illetőleg a 387. §-ba ütköző csalást, ki hitelezőinek megkárosítása céljából egy vagy több hitelezőit kielégíti, zálog- vagy megtartási jognak engedélyezése, vagyona valamely részének áten lés kérdését is a jelen ügyben, midőn a kir. tábla már előzöl kimondotta, hogy vádlott cselekménye vétséggé lenne minősítendő, a. vétség szempontjából kell kiindulni. És minthogy vétségekre nézve a btk. 10 >. §. utolsó pontja szerint a bűnvádi eljárás megindítása 3 év elteltével elévül, minthogy a jelen esetben a cselekmény elkövetésétől, 1880. évi jan 2-í-étől az első bírósági intézkedésig 1884. áprilisig több mint három év telt el: s minthogy az elévülés hivatalból veendő figyelembe: ugyanezért vádlott ellen a további bűnvádi eljárást megszüntetni és az e. b. ítéletet hatályon kívül helyezni kellett. (1885. jun. 9. 8,512. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete megváltoztattatik ; az eljáró kir. törvényszék Ítélete kivéve azon részét, melyben a házasság érvénytelensége kimondatván, annak következményei is megállapittattak és a mely mint az illetékes egyházi, illetve polgári bíróságok körébe tartozó intézkedés, ez uton mellőztetik és hatályon kivül helyeztetik ; egyéb részében indokainál fogva helybenhagyatik. Indokok : Oly lényeges enyhítő körülmények nem forognak fen, a melyek a btk. 92. §. alkalmazását s ez által a bűntettnek vétséggé átváltoztatásátt s ennek folyományakép a btk. 106. §-ában a vétségekre nézve megállapított elévülés kimondását gedése által kedvezményben részesiti. Már pedig a vizsgálat ered- i szükségessé tennék s igy elévülés már ezen okból sem jöhetne ményéből láthatólag vádlott ellen eme cselekmények egyike sem \ kózbe ; de a jelen esetben még a 92. §. alkalmazásával a cselekállapitható meg, minthogy B. Gáspárt sem önkényt, sem zálog- J mény vétséggé minösitése mellett sem lehetne az elévülés kedvez jogadás által nem elégítette ki, hanem ezen hitelezője 1884. évi február 4-én beadott sommás kereset s már másnap foganatosított végrehajtás s ennek folytán ugyanazon hó 15-én létrejött bíróság előtti egyezség által érvényesítette követelését. S mert a K. Mórné l). Katalin 1,913 írt 12 krnyi hozományának 1862. évi július -10 án kelt engedély folytán történt zálogjogi bekebelezésével, a magánvádlónak csak 1883. évben, tehát számos évekkel később keletkezett könyvkivonat követelése kijátszását nem célozhatta. Vádlottnak abbeli mulasztása pedig, hogy fizetésképtelenségét tudva, a végrehajtást megelőzőleg csődöt nem jelentett, nem a 414. §. 3. pontjába ütköző csalárd, hanem a 416. §. 4. pontjában körülirt vétkes bukás esetét képezi; ez pedig a btk. 387. §-ában jelzett föltételek közé nem lévén fölvéve. ;a most idézett szakaszba ütköző csalás miatti vád alá helyezésre nem szolgálhat alapul. Ha az felsőfokú bíróság eiuemleges ítéletet hoz, a második fok pedig elévülés czímén megszünteti az eljárást, a kir. Caria, ha az elévülésnek nem látja helyét, nem oldja fel az ítéletet a másodfokú érdemleges ítélet meghozatala .céljából, hanem önmaga közvetlenül érdemleges ítéletet hoz. — A kettős házasság bűncselekményének elévülési ideje az egyik vagy másik házasság megszűntével részi kezdetét. — A correctionnalisatio a btk. 106. §-ában. — A Btk. 10(>. §-ának viszonya a 92. §-ához. A soproni kir. törvényszék: G. János a btk. 251. §-ának első bekezdése alá eső kettős házasság bűntettében a btk. 70. §. értelmében tettes; ezért a btk. 71. és 91. §. értelmében 6 havi börtönre Ítéltetik s a vádlott és K. Jozefa közt Csornán 1880. évi jan. 25-én kötött házasság érvénytelennek nyilvánitta tik, stb. Indokok: Beismerésben levő vádlott bizonyító eljárás anyaga szerint B. Máriát Kis-Unyomban 1876. okt. 25-én nőül vette. Ha még emez érvényes házas>ág kötelékében lévén, Csornán 18&0. jan. 25-én ismét K. Josefával lépett házasságra. . . . A budapesti kir. itélő tábla: a vádlott cselekményét a btk. 92. §. alkalmazása mellett vétségnek tekintvén, a kir. törvényszék ítéletét egész terjedelmében hatályon kivül helyezi és vádlott ellen a bűnvádi eljárást a bekövetkezett elévülés folytán a btk. 1< 6. §. értelmében megszünteti. Indokok: A vádlott ellen beismerése által is bizonyított büntetendő cselekmény a btk. 251. §-ába ütköző büntettet képezi u°yan. minthogy azonban a fenforgó esetben, figyelemmel arra, hooy a csornai plébános maga sem állítja, hogy' a vádlottat, kit není ismert és ki csak 6 hétig lakott Csornán, tüzetesen kikérdezte volna és jelesül nem nyomozta, vájjon a vádlott nős emár? fio-yelemmel vádlott büntetlen előéletére, valamint arra, hogy első neje őt elhagvta: vádlott a btk. 92. §. értelmében fogházzal bűnmeny ményét alkalmazni azért, mert a kettős házasság ugy korábbi, mint újabb törvényeink szerint is, folytonosan fenálló bűncselekményt képez mindaddig, mig vagy az első vagy a második házasság törvényes uton vagy közbejött halál miatt létezni meg nem szűnt s igy az elévülés csak egyik vagy másik házasság megszűntével venné kezdetét: kifejezést ad ennek a btk. 251. §-ának hivatalos indokolása is, mely kimondja, hogy a fenebbi szakaszba ütköző bűntett folytonossága csak az első vagy második házasságmegszűntével- szakittatik meg. Ezek szerint tehát ez esetben elévülés fenn nem foroghat, akár bűntettnek, akár vétségnek minősíttetnék a cselekmény, de nem lévén ok a btk. 92. §-ának alkalmazására, a cselekmény vétséggé átváltoztásának szükségessége nem forog fen; minélfogva a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az eljárókir. törvényszék Ítéletét kellett helybenhagyni. (1886. jun. 28-án 7,556. sz.) A kir. pénzügyi közigazgatási biróság. Ha valamely okiraton a bélyeg más tintával és más kézírással van keresztül írva, mint a milyennel az okirat Íratott : a bélyeg az okiratra bíróilag utólagosan felragasztottnak vélelmeztetik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság: A m. kir. pénzügyigazgatóságnak 12.207/IV. 85. szám alatt hozott végzését az abban felhozott indokokból és még azért is helybenhagyja, mert abból a körülményből, hogy a nyugtán levő bélyegjegy más színű tintával és más kézírással volt keresztül írva, határozottan következtethető az, hogy a felbélyegzés utólagosan történt; már pedig ilyen esetben a felragasztott bélyegjegy, a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának 20 és 43. §§-ai értelmében nem létezőnek tekintendő, stb. (1886. évi április hó 3-án, 5,566/1885. szám.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Kohn D. Ernő e., kolozsvári trvszék, bej. szept. 11 félsz, szept. 20, csb. Comanescu Sándor, tmg. Gajzágó Manó. — Schönbrnnn Hi rmann és fia e., kolozsvári tvszék, bej. szept. 11, félsz, szept. iS, tmg. Comanescu Sándor, tmg. dr. Isacu Aurél. — Spitzer L. e., pécsi trvszék, bej. szept. l'ó, félsz, szept. 2:>, csb. Kisfaludy Imre, tmg. Bubreg Antal. — Denffjel Adolf e., maros-vásárhelyi tvszék, bej. szept. 1(5, félsz, okt. 14, csb. Rafi Károly, tmg. Balog Ferenc. — Fríed József e., kassai törvényszék, bej. szept. 13, félsz. okt. 7, csb. Teleki László, tmg. Stekker Károly. Pályázatok: A sepsi-szt.-györgyi jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. aug. 2.-ig. — A körösbányai kir. közjegyzői áll. aug. 20-ig. — Az abrudbányai kir. közjegyzői áll. aug. 20-ig. — A nagy-szebeni jbiróságnál albirói áll. aug. -2c-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság:"-nál. 'Hold-utcza 7. szám.)