A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 31. szám - Agrár-politikai tanulmányok [könyvismertetés]

A JOG. ennélfogva az 1881: LIX. t.-c. 39. §-ának i) pontja alapján a sommás végzést minden következményeivel együtt megsemmisíteni kellett. Alperes azon tagadása, hogy az állítólag elmebeteg L. B. az L. & Comp. cég tulajdonosa L. B.-vel ugyanazonos volna, az A) alatti közokmánynyal szemben annál kevésbé vétethetett figyelembe, mert annak alperes ellenkezőjét igazolni meg nem kísérletté. Alperesnek azon további kifogása, hogy sommás végzés ellen semmiségi keresetnek helye nincs, szintén nem jöhetett figyelembe, mert a sommás végzés az Ítélet általi marasztalással egyhatályú és mert annak kézbesítése a hivatkozott törvény 39. §. i) pontjában említett perbeidézéssel egyenlőnek tartandó. A budapesti kir. itélő tábla: Az eljáró kir. törvényszék ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok : Semmiségi keresetnek az 1881. LX. t.-c. 5<J. §-a szerint az ítélet jogerőre emelkedése vagy a birói egyezség megkötése után van helye. A most idézett törvény ezen intézkedése a váltóeljárás 43. §-ának második kikezdése szerint a kereset beadására kitűzött határidő megszorítása mellett, egyébként változatlanul, tehát a nélkül tétetett fel, hogy kimondatott volna, miszerint semmiségi keresetnek sommás végzéssel befejezett váltóügyben is van helye. Ebből folyólag az 1881 : LIX. t.-c. 50. §-ának joghatályát törvényes intézkedés hiányában a sommás végzéssel befejezett váltóügyekre kiterjeszteni annál kevésbé lehet, mivel a semmiségi J keresetnek célja nyilvánvalólag az, hogy az 1881 : LIX. t.-c. 39. ! §-ának g), i)\ k) pontjaiban foglalt alaki sérelmek az Ítélet jogerőre J emelkedése vagy a birói egyezség megkötése után is orvosolhatók legyenek és mert e szerint a semmiségi keresetnek csak oly alaki sérelmek szolgálhatnak alapul, melyeket az Ítélet jogerőre emelkedését, illetve a peregyezség megkötését megelőző peres eljárás feltételez és annak csak az esetben van helye, ha alperes perbe idéztetése vagy peres felek képviseltetése körül a perben valami szabálytalanság vagy hiba követtetett el és a hiány utólag másként nem pótolható. Már pedig a sommás végzés alperes megidézése és előleges meghallgatása nélkül bocsáttatván ki, annak meghozatalát peres eljárás meg nem előzi és ennélfogva a sommás végzés meghozatala előtt az 1881: LIX. t.-c. 39-ának g), i), k) pontjaiban felsorolt alaki sérelem el sem követtetett, a sommás végzés meghozatala után annak kézbesítése körül netán elkövetett szabálytalanság helyrehozatala pedig semmiségi pernek tárgyát a fentebb kifejtetteken kivül még azért sem képezheti, mert a mennyiben a sommás végzés szabálytalanul kézbesittetett, azon esetben az jogerőre emelkedettnek nem tekinthető, már pedig a semmiségi i keresetnek csak a birói határozat jegerejüvé válta után van helye és mert a sommás végzés kézbesítésénél történt szabálytalanság más módon is, nevezetesen az által, hogy a törvényes képviselő ezen minőségének kimutatása és a sommás keresettel megtámadott | képviseltje önképviseletre jogosulatlanságának igazolása mellett a j sommás végzésnek részére leendő kézbesítéséért folyamodik, vagy pedig a sommás végzés alapján netalán hozott végrehajtást rendelő végzés ellen használandó felfolyamodás utján orvosolható; ! már pedig a semmiségi keresetnek a dolog természeténél fogva j csak azon esetben adható hely, ha a panaszolt sérelem orvoslása | másként lehetetlen. A m. kir. Curia: A kir. Ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben indokainál fogva és még azért, mert az 1881 : LIX. t.-c. 50. §-a szerint semmiségi keresetnek helye van, ha önképviseletre nem jogosított személy törvényes képviselőjének mellőzésével idéztetett perbe, már pedig j az önképviseletre jogosított személy ellen intézett keresetlevél s arra hozott sommás végzésnek a keresetlevélben kijelölt személynek való kézbesítése perbeidézésnek tekintendő, mely eset itt fenforog és ennélfogva nem szabálytalan kézbesítés, hanem helytelen perbeidézés folytán volt megsemmisítendő. (1886. máj. 11-én, : 6. váltó sz. a.) Bűn-ügyekben. Ha a közadós üzleti könyveit oly módon vezeti, hogy azokból leltár nem készíthető, ez a vétkes bnkás vétségét megállapítja. A debreceni kir. törvényszék (1885. április •_>:;. 4,261. sz. a.) : K. Mór a btk. 416. §. 2. és 3. pontjába ütköző vétkes bukás vétsége miatt vád alá helyeztetik stb. Indokok: Vád alá helyezendő volt panaszlott, mert a 21. napló sz. a. szakértői vélemény tanúsítása szerint 1884. aug. I 30-án 13,273 frt 05 kr. passiva és 8,136 frt 32 kr. activával vagyonj bukott K. Mór kereskedő kereskedelmi könyveit azabálytalanul ! akként vezette, hogy abból üzletének folyama ki nem deríthető és bár a kereskedelmi törvény által kötelezve volt. évenként cselekvő és szenvedő vagyoni állapotát feltüntető mérleget nem készített. A budapesti kir. ítélőtábla Í1885. október 19. 27,077. sz. a.): Tekintve, hogy vádlott saját előadása és a szakértők megegyező véleménye szerint rendes kereskedelmi könyveket, habár nem is egészen rendszeresen, tényleg vezetett, tehát vádlott ellen a btk. 416. 15-nak 2. pontjában meghatározott vétkes bukás vétségének azon ismérve, hogy vádlott kereskedelmi könyveket egyáltalán nem vezetett, avagy azokat vétkes gondatlanságból akkép változtatta volna át, miként azokból cselekvő és szenvedő állapota, üzletének folyama kiderithető nem lett volna; tekintve végre, hogy ekként a könyvek jóhiszemű hiányossága vagy a rendszeres gyakorlattól eltérő vezetése még a vétkes bukás jelzett esetét annálkevésbé sem állapithatja meg, minthogy az 1875. XXXVII. t.-cikk a könyvvezetés bármely módját avagy rendszerét is megengedi, csakhogy a kereskedő az üzlet folyamát előtüntetö kereskedelmi könyveket vezessen. Mindezeknél fogva az eljáró kir. törvém szrk neheztelt végzése megváltoztattatik és K. Mór vádlott ellen a btk. 416. §-nak 2. pontjában meghatározott vétkes bukás miatt a bűnügyi eljárás továbbfolytatása beszüntettetik stb. A m. kir. Curia (1886. június 10. 739. sz.): Minthogy a szakértők nyilatkozata szerint a vádlott ugy vezette könyveit, hogy azokból a szakértők nem készíthettek mérleget; azonban vádlott ellen az, mintha azon célból vezette volna akkép könyveit, hogy az által a hitelezőit megkárosítsa, nemcsak nem bizonvittatik, de nem is állíttatik: vádlottat a btk. 416. §-nak 2. pontjában jelzett vétség esete is terheli; minélfogva a másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzése hagyatik indokaiból is helyben. Az, ki ellen a csőd vagyonhiáuy miutt meg nem nyittatott, de ki ellen bírói végrehajtás vezettetett, nem követi el ezáltal a btk. 414. §. h) pontja szerinti csalárd bukás bűntényét. A szekszárdi kir. törvényszék (1885. május 18. l,65s. sz. a.): a kir. ügyészi indítvány elfogadása mellett K. Mór irányában a csalárd bukás és hamis eskü vádja miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás megszüntettetik. Mert K. Mór ellen a panaszos által kért csőd a szegszárdi törvényszék polg. osztályának 1,786/1884. sz. végzése szerint elrendelve nem lévén, ő vagvonbukottnak, illetve csőd alá került adósnak nem tekinthető, s azért csalárd bukás alanya egyáltalában nem lehet. De hamis eskü jelenségei sem forognak fenn K. Mór ellen, mert ő a szegszárdi kir. törvényszék előtt 1884. márczius 18-án arra esküdött meg, hogy semminemű cselekvő vagyonnal nem bir s hogy vagyonából semmit el nem titkolt. Ugyanis a bűnvizsgálat folyamán kihallgatott F. József £1 F. Adolf tanuk egyezően igazolták, hogy B. Gáspár ama 1.600 frt követelése, melynek fedezetére 1884. márcz. 22-én K. Mór összes vagyonát lefoglaltatta, nem koholt tartozás, mert az idevonatkozólag 1883. április 2-án kiállított kötvénybeli 1.600 frt tanuk előtt és jelenlétükben lön adós K. Mórnak leolvasva. K. Mór lehetőleg valószínűsítette, hogy öt a leánya EL Franciska férj. S. lgnácné helyett elvállalt és kifizetni kényszerült tetemes adósságok döntötték fizetésképtelenségbe s igv a B. Gáspár által végrehajtás utján elárvereztetett és K. Mór neje szül. D. Katalin által 972 frt 28 krért megvett ingóságok egyáltalában nem képezték és nem is képezhettek általa eltitkolt vagyont; miért is tekintve azt, hogy ő B. Gáspár foglalása által oly váratlanul és hirtelen lett meglepve, hogy maga ellen idejekorán sikerrel csődöt nem kérhetett, ellene sem a csalárd bukás avagy hamis eskü, de sőt a btk. 387. §-ban jelzett csalás büntette sem lenne beigazolható és igy ellene a további bűnvádi eljárás beszüntetése indokolt stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1885. november 17. 24,6i'6. sz. a.): A kir. törvényszék végzése részben megváltoztattatik, K. Mór kereskedő a btk. 380. és 387. §§-ai alapján csalás büntette miatt vád alá helyeztetik és az ügy ebben az irányban az eljárás törvényszerű folytatása végett visszaküldetik; ellenben a panaszolt hamis esküre nézve a kir. törvéuvszék megszüntető végzése helvbenhagyatik. Mert a csődbíróságtól beszerzett és 5. napló sz. a. csatólt iratok igazolják, hogy terhelt ellen a csőd azért nem rendeltetett el, mivel vagyona nincsen, az 1. napló sz. a. csatolt polgári per és végrehajtási iratok pedig azt igazolják, hogy terhelt a dunaföldvári