A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 31. szám - Agrár-politikai tanulmányok [könyvismertetés]

A JO G. ugyanazon joggal a hitelező különböző rangsorban levő zálogjogaira nézve is, az utóbb bekebelezettnek elsőbbségi jogot engedhet. (1884. április 22-én 12,262. sz.) A in. kir. Curia : A kir. itélő tábla végzésének megváltoztatásával, az elsőbiróságnak elutasító végzése hagyatik helyben. Indokok: Mert a tkvi rendt. 61. §-a értelmében egyik hitelező a másiknak — a mennyiben ez által a 3-ik személyek jogai nem sértetnek — elsőbbséget engedhet ugyan, de ugyanazon hitelező különféle elsőbbséggel bejegyzett követeléseinek rangsorozatát önkényüleg meg nem változtathatja, mert ily eljárás az 1881: LX. t.-cikk 190. §-ában foglalt intézkedések meghiúsítására vezethetne, sőt az előbb bejegyzett tételeknek más úton történhető kiegyenlítése esetében zálogjogi helyettesítést idézhetne elő, minek — miután minden bejegyzés csak az annak alapját tevő jogügyletnek szolgálhat biztosítására — telekkönyvi intézményünk elvei szerint helye nem lehet. (1886. január 28-án, 1885. évi 5,397. szám.) A foglalás egy harmadik személy birtokában^levö ingóságokra, ennek beleegyezése nélkül foganatosíttatván :^ez jogot ad a birlaló? nakjelöterjesztés közbevetésére, de nem" a kiküldött eljárásának a járásbiró általi megsemmisítésére. § ^gü A nagylaki kir. járásbíróság:: M. Benjáminnak — M. Alajos elleni végrehajtási ügyében, (1885 dec. l8. 5,434. sz. végzésével) a kiküldött végrehajtónak eljárását, a mennyiben az 1—6. tétel alatti ingóságokat lefoglalta, megsemmisítette ; mert az 1881 : LX. t.-c. 48. §. világosan akkép intézkedik, hogy a másnak — nem a végrehajtást szenvedőnek birtokában talált ingóságok, csak az esetben vehetők foglalás alá, ha a birlaló abba beleegyezik, vagy ha a végrehajtató által oly bizonyíték terjesztetik elő, melyből valószinünek látszik, mikép a foglalás alá veendő ingóságok a végrehajtást szenvedett tulajdonát képezik; ez pedig a végrehajtási jegyzőkönyvben igazolva nincsen. A budapesti kir. tábla a végzés ezen neheztelt részét megváltoztatván és az 1—6 tételek alatti ingóságokra nézve a végrehajtást, illetve foglalást továbbra is érvényben fentartotta köv. indokokból: »Az 1881 : LX. t.-c. 48. §. szerint, ha a kiküldött a foglalást másnak birlalásában levő ingóságokra a birlaló beleegyezése nélkül foganatosította, ez utóbbit az eljárás ellen előterjesztési jog illeti meg. A törvény ezen intézkedéséből kétségtelen, hogy a mennyiben a kiküldött másnak birlalásában levő ingókat foglalt le : ezen eljárás megsemmisítésének a birlaló előterjesztésére lehet helye.« A járásbíróság tehát akkor, midőn a kiküldött ebbeli eljárását hivatalból semmisítette meg, szabálytalanul járván el, intézkedését ezen iránvban megváltoztatni kellett. (I88fi. február 18-án 1,263. sz. a.) A készfizetői kezes kötelezettsége nem terjed ki a föadós ellen felmerült per- és végrehajtási költségekre.* A budapesti kir. járásbíróság: Alperes köteles a kereseti 267 frt 53 kr. tőkét, ennek 1885. május 20-tól számítandó 6% kamatait, továbbá 4 frt 40 kr. óvási, V3°/o váltódíj 25 frt 95 kr. eddigi, ugy 23 frt 70 kr. jelenlegi perköltséget félperesnek megfizetni. Indokok: Alperes beismeri, hogy ő a D. alatti szerint Cs. Sándorért 267 frt 53 kr. erejéig a készfizetői kezességet elvállalta s nem is állítja, miszerint a felperesi követelés az egyenes adós. által kifizettetett volna, de sőt ennek kifizetéseérti készségét is bejelenté : ez okból a 267 frt 53 kr. tőke, ennek a lejárat napjától számítandó 6°/0 kamatai, az V3V0 váltódíj és az óvási költségekben marasztalandó. De marasztalandó a váltóperben felmerült, ugy a bizt. végrehajtás foganatositási költségekben is, mert felperesnek joga van adósai közül, a mennyiben az egyetemlegesség esete forog fenn, bármelyik ellen fordulni s miután alperesnek, ki előtt a fizetés határideje nyilvánvalólag tudva volt, alkalma lett volna a lejáratkori fizetés által a perköltségek alól menekedni s mert felperesnek a fizetésre való telhivás kötelességében nem áll s miután alperes azt, hogy a váltóperben a felszámított költségek merültek fel, tagadásba nem vette, ezekben tehát szintén marasztalandó. De marasztalandó ezen perbeli költségekben is a perrendt. 251. §-a alapján s különösen azért, mert nem vette azon felperesi állítást tagadásba, hogy csakis a tőkekövetelést mutatkozott hajlandónak lefizetni, a * Ugyanezt az elvet mondta ki a Curia váltóügyekben is az egyetemlegesen kötelezettekre is. Lásd alant a közölt esetet. A szerk. I kamat-, óvás- és váltódíj, valamint a váltóperben felmerült | 25 frt 95 kr. költség megfizetését megtagadta s így a perre okot ! szolgáltatott, de másrészről alperesnek kötelességében állott volna ; legalább a tőkekövetelést — miután annak összege is tudva volt í előtte - birói kézbe letenni. (1885. július 21-én, 16,158. sz.) A budapesti kir. ítélő tábla: A kir itélő tábla az elsőí bíróság ítéletét felebbezett részében megváltoztatja Cs. Sándor és ': neje ellen folytatott perből és biztosítási eljárásból felmerült í 25 frt 95 kr. költség iránti keresetével felperest elutasítja, a jelen 1 per költségeit pedig kölcsönösen megszünteti. Indokok: Az egyetemlegesen kötelezett kezes csak azon összeg megfizetéseért felelős, mely saját mulasztásának következ! ménye; azon perköltség azonban, mely az egyenes adós ellen : folytatott perből merült föl, a kezes mulasztása következményének | nem tekinthető, mivel felperesuek jogában állott Cs. Sándor és l neje ellen perindítás helyett az A. alatti váltóösszeget legott ! alperestől követelni. A jelen per költségének megszüntetése abban ! leli indokát, hogy alperes csak a tőkét volt hajlandó per nélkül i megfizetni, a kamatot és váltódíjat azonban nem; e részben tehát ' a pernek Ő is oka, miért is az előző per és végrehajtás költsége I tekintetében felperes is pervesztes. (138ó. november 25-én, 4,675. sz.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete az abban felhozott | okoknál fogva helybenhagyatik. (1886. március 24-én, 101. váltó sz.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. A váltókibocsátónak, forgatónak elfogadónak és kezesnek a váltóbirtokos irányában a váltótörvény 91. §-ában megállapított egyetemlegessége csak az anyagi váltójog szerint követelhető tételekre terjedvén ki, egy váltókötelezett ellen külön folytatott végrehajtási ügyben felmerült költség a többi váltókötelezett ellen nem érvényesíthető. A budapesti kir. keresk. és váltótörvéuyszék: Az 18*6. évi márczius hó 17. napján 13,902. szám alatt kelt jogerejü birói végzés alapján folyamodó K D. részére llö frt tőke, ennek 1886. évi február hó 28. napjától járó 6% kamatai, 5 frt 33 kr. j óvási, y3 °/o váltódíj, 14 frt 40 kr. már megállapított, ugy jelenleg 1 2 frt 75 kr. tolmácsdíjon felül 9 frt 50 krban meghatározott és j később felmerülendő költségek erejéig alperes G. S. ellen annak 1 összes ingó vagyonára a kielégítési végrehajtás az 1881. évi LX. t.-cz. 1. §-. a) pontja alapján ezennel elrendeltetik és annak 1 foganatosítása végett a jelen végzéssel ellátott végrehajtási kérvény j két példányának megküldése mellett, a bécsi Fünfhaus kerületi I cs. kir. járásbíróság megkerestetik. Azon kérelemnek, hogy a 16,710/86. szám alatt kelt kielégítési végrehajtást elrendelő végzésben megállapított 9 frt 50 kr. és ennek foganatosítása alkal1 mával felmerült 8 frt 98 kr. költségre is a végrehajtás elrendel; tessék, hely nem adatik, mert az idézett végzéssel elrendelt végrehajtás nem I. r. alperes ellen vezettetvén, ennek költségei 1 őt nem terhelik. A bpesti kir. Ítélőtábla: A kir. tábla az elsőbiróság 1 végzését nem neheztelt intézkedésében érintetlenül, felfolyamodással • megtámadott pontjában pedig, annak vonatkozó indokolásánál ' fogva és még azért is helybenhagyja, mert a váltótörvény 91. §-ában ; megállapitott egyetemlegesség csak az anyagi váltójog szerint : követelhető tételekre terjedvén ki, egy váltókötelezett ellen külön ; folytatott végrehajtási ügyben felmerült költség a többi váltó1 kötelezett ellen nem érvényesíthető. (Budapest, 1886. június 25. 3,510/886.) Semmiségi pernek sommás végzéssel befejezett váltóügyben is van helye. (1881. évi 2,851. sz. I. M. R. 43., 1881. LIX. t -c. 50. és 69. §§-ok.) A budapesti kir. keresk. váltótörvényszék: Az 1885. május 8-án 22,605. sz. alatt hozott sommás végzés minden követj kezményével együtt megsemmisíttetik. Indokok: A semmiségi keresethez A) alatt csatolt okmány , szerint elmebeteg L. B.-nek gondnokság alá helyezése és felperesj nek gondnokul lett kinevezése igazolva levén, tekintve hogy L. B. : a •/. alatti cégkönyvi kivonat szerint az L. és társa cégnek ' egyedüli birtokosa és igy annak személye ellen a sommás váltókereset törvénytelenül lett megindítva és az arra vonatkozó végzés 1 ugyanannak törvényes képviselője mellőzésével lett kézbesítve: