A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 31. szám - Agrár-politikai tanulmányok [könyvismertetés]

JOGESETEK TARA FELSŐBÍRÓSÁG! HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 31. számához. Budapest, 1886. augusztus 1-én. Köztörvényi ügyekben. Házasságon kiviili ncmzésböl származott igények érvényesí­tése örökösök ellen. A budapesti Vili—X. ker. kir. járásbiróság- (1886. ebire. 9. 9,538. sz.) : Kun László ügyvéd által képviselt R. . . . (W . . . .) Mária és dr. Günther Antal ügyvéd mint kiskorú R . . . . István kirendelt gyámja felpereseknek dr. Piufsich Frigyes ügyvéd által képviselt E . . . Emília és társai mint néhai E. ^Nándornak ismert örökösei, továbbá ugyanannak dr. Rrunkala László ügygondnok által képviselt ismeretlen örökösei alperesek elleni házasságon kívüli nemzésböl származott követelések iránti perében következő Ítéletet hozott: Alperesek kötelesek 1,200 frt tőkét és pedig néhai E . . Nándor utáni örökségük erejéig felperesnek megfizetni. Ha R. Mária felperes főesküt tesz arra, hogy n. E. Nándorral 1882. évi november 11-ét megelőzőleg tiz hónapon belül és hónapon kivül nemileg közösült és hogy kiskorú István nevü fia attól származik, ez esetben n. E. Nándor kiskorú R. István nemzőjének vélelmez­tetik és kötelesek alperesek ugyancsak mint néhai E. Nándor örökösei ezutáni örökségük erejéig kiskorú R. István részére fel­peres kezéhez 480 frt tőkét . . és 1886. ápril 1-től kiskorú R. Ist­ván 14 éves koráig havonként 40 frtot . . . megfizetni: . . . ellen esetben keresetének az eskütől feltételezett tartásdíj iránti részé­vel elutasittatik, stb. Mert alperesek azon állítása, hogy néhai E. Nándornak elmebeli állapota akár a gyermek születését megelőzőleg, akár a becsatolt levelek kelte alkalmával annyira meg lett volna támadva, miszerint jogérvényes Ígéreteket nem tehetett, azért nem volt figyelembe vehető, mert míg egyrészről alperesek ezen állításokat alkalmas bizonyítékokkal nem is támogatják, de másrészről néhai E. Nándornak sokkal későbben 1884. évben képviselővé történt megválasztása ezen állítás valóságát kizárja ; ép ez okból a néhai E. Nándor által irt és valódiság tekintetében a szakértők által is E. Nándortól származóknak tekintett levelek, a mennyiben azok­ban kötelezettséget vállal el, teljes bizonyító erejüeknek voltak tekintendők s miután a NB. alatt becsatolt levélből kitűnik, hogy felperesnek l,2u0 frtot fizetni önkényt ajánlott, azt pedig, hogy felperes ezen ajánlatot el nem fogadta volna, alperesek nem is állítják, azok ezen összeg megfizetésére feltétlenül kötelezendők voltak. Az apaság kérdésében alperesek tagadják, hogy E. Nándor felperessel a törvényes időben nemileg közösült; miután azonban a csatolt levelek nemcsak a közte és felperes közt fenlevö szerelmi viszonyt valószinüsitik, de valószinüsitik egyúttal azt is, különösen az alperes által csatolt 26. és 27. •/• alattiak, hogy ezen viszony már a gyermek születését megelőzőleg nyolc hónappal fenállott; az apaság megállapítása végett főeskü felperesnek megítélendő volt s annak letétele esetén n. E. Nándor örökösei a tartásdíj fizetésére kötelezendők voltak; a tartásdíj mennyiségének meg­állapításánál egyrészről E. Nándor tett Ígérete, másrészről pedig annak a keresetben előadott s nem kifogásolt vagyoni állapota, illetve a hagyaték nagysága Yolt irányadó. Alperesek azon állítása, hogy felperes terhes állapotában beismerte volna, miszerint születendő gyermeke egy harmadik idegen egyéntől származik, azért nem volt figyelembe vehető, mert mig egyrészről ezen beismerés komolyságát alperesek iga­zolni nem képesek, másrészről azon ténykörülmény, hogy n. E. Nándor a gyermek tartásáról gondoskodott, valószinüsiti, hogy apasága ellen kifogást nem is tett, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1886. április 19. 15,330. sz.) Az elsöbiróság Ítélete oly változtatással, hogy a kiskorú R. István tartására megállapított havi díj 20 frtra, ebből kifolyólag az 1886. évi április l-ig lejárt részletek fejében megállapított tőkeösszeg 240 frtra' leszállittatik ; továbbá oly kiegészítéssel, hogy alperesek mint néhai E. Nándor örökösei a perhez 3 alatt csatolt, Buda­pesten 1885. évi november 21-én felvett közjegyzői okmányban kitüntetett hagyatéki érték erejéig köteleztetnek fizetésre, egyéb­ként helybenhagyátik. Indokok: Tekintve, hogy alperesek jogelődje az M. alatti levélben nem bizonyos meghatározott időtartamra tett az iránt i ígéretet, hogy a gyermek tartására havonként 40 frtot fog fizetni, magába véve eme ígéret tehát a jodutódokkal szemben arra nézve, I hogy hasonmennyiségű díjak a gyermek 14. életének betöltésiig ! megítéltessenek, önálló jogalapul nem szolgálhat ; tekintve továbbá, í hogy a gyermek tartásához az anya is tartozik hozzájárulni 9 egyébként is az anya helyzete és életmódja az örökhagyó vagyoni körülményeihez viszonyítva, a gyermektartási igény a természetes i atya jogutódai részéről 20 frt összeg által kielégítettnek vélelmez­i hető, ez okból a havi tartásdíj mennyisége 20 frtra volt leszállí­tandó, stb. A ni. kir. Curia (1886. június 25. 3,453. sz. a.): A királyi i itélö tábla ítélete oly változtatással, hogy felperes R. Mária a fő­esküt arra tartozik letenni: *hogy néhai E. Nándorral {.882. .'vi ; január 11. és június 14. közti időben nemileg közösült és ez idő­szakban mással nemileg nem közösülte, helybenhagyátik. A telekkönyvi rendeletben egyik hitelező a másiknak, a mennyi­ben az által harmadik személyek jogai nem sértetnek, elsőbbségei engedhet ugyan, de ugyanazon hitelező különböző elsőbbséggel bekeblezett követeléseinek rangsorozatál önkényMeg nem változ­tathatja meg; egy hitelező többrendbeli követelése között tehát az elsőbbség átengedésének nincs helye. (Telekkönyvi rendelet 61. §.) A körmendi kir. járásbiróság', mint telekkön} vi hatóság: A körmendi takarékpénztárnak jelen kérvényében előterjesztett kérelme, hogy annak alapján a katafai 21. sz. telekjegyzökönyvben C. 17., 18., 19. és 20. alatt javára bekeblezett zálogjogi követelé­seket, az ugyanennek javára C. 8. és 9. alatti elsőbbséggel elő­forduló követelései helyett érvényesíthesse s hogy C. 17., 18., 19. és 20. alatti követelései fedezésére C. 8. és 9. alatti követelései­nek átruházása telekkönyvileg feljegyeztessék, megtagadtatik és mint ilyen jelen végzés jogerőre emelkedéséig a katafai 21. sz. telekjegyzőkönyvben feljegyeztetni rendeltetik. Indokok : A kérelmezett feljegyzés a telekkönyvi rendtartás 11. fejezete alatti feljegyzésektől teljesen különnemű és mert a C. 17., 18., 19. és 20. alatti követeléseknek C. 8. és 9. alatti kö­vetelések helyett való érvényesítése a C. 8. és 9. alatti követelé­seknek előfordulható megszűnése esetében a közbeeső jelzálogos hitelezők rangsorozati elsőbbségét sértené. 1883. június 9-én 982. szám.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az első bíróság neheztelt végzése megváltoztatik és a körmendi takarékpénztárnak 1883. évi május hó 31-én kelt, szabályszerűen kiállított kérvényben" elsőbbségi engedménye alapján a katafai 21. sz. tjkben feljegyez­tetni rendeltetik : hogy a körmendi takarékpénztár javára C. 8. alatti elsőbbséggel előjegyzett 320 frt tőke és járulékai iránti, továbbá ugyancsak ezen telekkönyvben C. 9. alatti elsőbbséggel előjegyzett C. 34—3ö. sorszám alatt bekebelezett 270 frt és 220 frt és járulékai iránti követelések elsőbbsége az ugvanesak a körmendi takarékpénztár javára ezen telekjegyzökönvvi' ingatlan­ságra C. 20. alatt 201 frt tőke és járulékai, C. 18. alatt 120 frt s járulékai, C. 17. alatt 134 frt tőke és járulékai, C. 19. alatt 107 frt tőke és járulékai, végre C. 37. alatt 63 frt tőke és járulékai erejéig bekeblezett zálogjogok javára átengedtettek. Indokok: A C. 8. és 9., illetve 32., 34. és 35. sorszámok alatti zálogjogok a kérvényező javára vannak bekebelezve ; a kére­lem folytán ezen zálogjogokat megillető összeg erejéig tehát az elsőbbség átengedésének bejegyzése a telekkönyvi rendtartás 71. §-ához képest nem volt megtagadható, jóllehet a C. 17., 18., 19., 20. és 37. rangsorban lévő zálogjogok is ugyancsak folyamodó javára vannak bekebelezve, mert a mennyiben a telekkönyvi rend­tartás 61. §. utolsó bekezdése szerint a korábbi hitelező, egy későbbi hitelező részére a rangsorozati elsőbbségét átengedheti,

Next

/
Thumbnails
Contents