A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 28. szám - A törvénytelen gyermek örökösödési joga. 2. r.

112 A J O G. nél fogva kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozással a 409 1886. B. sz. a. felmerült esetre, hogy oly esetben, midőn vádlott a másodfokú felebbviteli bíróság Ítéletének kihirdetése előtt megszökik, ha ezen ítélet irányában elit éltetést tartalmaz, köröztetés és hirdetmény utján yaló idézésen kívül, az elitélt vádlott részére felebbezési jogának esetleges érvényesithetése céljából hivatalból védő rendelendő. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1886. évi június 8-án tartott teljes ülésében. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 25-én tartott teljes ülésében. 58. szám. A kir. állami kezelés alatt álló vasutaknál alkalmazott hivatalnokok vagy szolgák ezen hivataluk vagy szolgálatuk folytán kezeikhez jutott pénznek vagy értéknek elsikkasztása esetében hivatali sikkasztást követnek-e el/ (77/1881., 1,681/1881., 7,303/1882., 2,07811885. és 431/1886. B. számokhoz.) Határozat: Tekintve, hogy a vaspályák építésének azok engedélyezésének, kezelési és forgalmi viszonyainak megállapítása az állam kiváló (eminens) fennhatósági jogai közé tartozik ; tekintve, hogy e szerint az állami kezelés alatt álló vaspályáknál alkalmazott hivatalnokok és szolgák az államtól nem magánjogi címen, hanem közigazgatási hatósági körében nyert megbízatásnál fogva járnak el: ezeknél fogva kimondja a kir. Curia büntető tanácsának teljes ülése, hogy a kir. állami kezelés alatt álló vasutaknál alkalmazott hivatalnokok vagy szolgák ezen minőségükben és szolgálati uton kezeikhez jutott pénznek vagy értéknek elsikkasztása által hivatali sikkasztást követnek el. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1886. évi június hó 8-án tartott teljes ülésében. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 2ő-én tartott teljes ülésben. 59. szám. A B. 7. K. 92. .f-ának alkalmazásával bűntettből vétséggé átváltoztatott cselekmények eseteiben az elévülés a B. T. A'. 106. S'-ában a bűntettekre, vagy pedig a vétségekre megállapított időtartam leteltével zárja-e ki a bűnvádi eljárás megindítását ? (7536.1886. B. számhoz.) Határozat: Tekintve, hogy a vétséggé minősitett bűntettre minden irányban csak a vétségekre nézve fennálló büntető szabályok alkalmazhatók ; tekintve, hogy a kir. Curia büntető tanácsainak 1882. évi január hó 31-én tartott teljes ülésében hozott 2. számú döntvényben már kimondott elvnél fogva a büntettet vétséggé változtató ítélet alapján a cselekmény olyannak tekintendő, mintha már elkövetésekor is vétséget képezett volna; tekintve, ho^y a cselekménynek ilynemű átváltoztatása folytán a biró köteles a minősítésnek megfelelő elévülési szabályt alkalmazni: mindezek alapján kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozással a 7,556/1886. B. sz. a. felmerült elvi kérdésre, hogy a btkv. 92. §-ának alapján vétséggé minősített büutetendö cselekmények is a btkv. 106. §-a végbeki zdésében a vétségekre nézve meghatározott három év alatt évülnek el. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1886. évi június hó 8-án tartott teljes ülésében. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 25-én tartott teljes ülésben. 00. iszáin. Oly esetben, midőn a tettes mást sértett, mint a kit sérteni akart (abei ratio), eszményi bűnhalmazat létezik-e oly kép, hogy a cselekmény az irányában, kinek megsértése céloztatott, bünkisérletnek, az irányában pedig, a ki megsértetett, gondatlanságból okozott vétségnek minősül? {1041'1880. B. számhoz.) Határozat: Tekintve, miszerint az által, hogy a tettes ölési vagy bántalmazási merényletének, közbenjött véletlen folytán nem az általa kiszemelt, hanem egy harmadik személy esett áldozatul, csak a bűnös cselekmény alanyi eredménye változott, nem pedig annak természete ; tekintve, hogy az eredmény tekintetében létrejött akkénti eltérés a tettes szándéka és ennek foganatosítása közti okozati összefüggést meg nem szakítja, a mennyiben a tettes szándéka arra irányult, hogy egy embert életétől fosszon meg, illetőleg testi épségében megsérelmezzen, a beállott eredmény pedig a tettes azon cselekvéséből következett be, melyet az szándékának megvalósítása céljából vitt véghez ; tekintve végre, hogy a BTK. 278., 279. és 301. §§-ainak szövege, valamint annak e szakaszokra vonatkozó indokolása (Törvényjavaslat I. 313., 314. 1.) szerint is, az emberölés bűntettének, illetőleg a testi sértés bűntettének vagy vétségének tényálladékához nem kívántatik: hogy egy, a tettes képzeletében külön individualizált személy öletett meg,' illetőleg testileg bántalmaztatott légyen, hanem azon tényálladékot általában bármely, a büntető jog egyenlő oltalma alatt lévő személynek szándékos cselekmény által okozott élettől való megfosztása, vagy sérelmezése megállapítja : mindezeknél fogva kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozólag a 104/1885. B. sz. alatt felmerült elvi kérdésre, hogy: oly esetben, midőn a tettes mást sértett, mint a kit sérnyernek, teni akart, a büuhalmazat szabályai alkalmazást nem hanem a tettes felelőssége akként állapítandó meg, mintha büntetendő cselekményét azon személy ellenében követte volna el, a kit megölni vagy testileg megsérteni akart. Ezzel kapcsolatosan kimondja továbbá a kir. Curia: hogy a btkv. 82. §-ának azon rendelkezése, melyhez képest olyan minősítő vagy súlyosító ténykörülmények, melyekről a tettes a cselekmény elkövetésekor tudomással nem bírt, annak be nem számithatók, az aberratio ictus esetében is teljes alkalmazást nyer, mintán az mint általános rendelkezés, a büntetendő cselekmények minden eseteire kivétel nélkül kiterjed. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1886. évi június hó 8-án tartott teljes ülésében. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 25-én tartott teljes ülésben. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. Ha a peres fél által kiállított meghatalmazás szövegében a helyettes ügyvéd is meg van nevezve, akkor ez a helyettesítés a fél beleegyezésével történtnek tekintendő; s az igy helyettesitett ügyvédnek bélyegkötelezettség tekintetébeni mulasztásáért a perbeli ügyvéd nem felelős. A 111 agy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság: A budapestbudai m. kir. pénzügyigazgatóság-nak 1881. évi július 27. napján 38,150. sz. a. kelt végzését megváltoztatja és felebbezőt a kir. pénzügyigazgatóság most jelzett határozatával fentartott illeték fizetése alul is felmenti. Indokok: Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 63. §-a szerint a helyettes ügyvédnek minden cselekvényeért a helyettesítő felelős ugyan, azonban a most idézett szakasz további szövege szerint, ha a helyettesítés a fél előleges értesítése és beleegyezésével történt, akkor a felelősség a helyettesilett ügyvédet terheli. A betekintett periratok mellett fekvő eredeti, az ügyfél által aláirt, Sz. G. részére kiállított meghatalmazás szövegében az foglaltatik, hogy a megbízott ügyvéd feljogosittatik akadályoztatása esetében más ügyvédet, névszerint T. P. G. ügyvéd személyében hasonló vagy korlátoltabb meghatalmazással felállítani. Minthogy tehát jelen esetben a P. G. általi helyettesithetés magában a fél által kiállított meghatalmazásban világosan kitétetett: ezen intézkedés a fél akaratából történtnek tekintendő és igy a helyettesitett ügyvéd mulasztásáért az 1874. évi XXXIV. t.-c. fent idézett 63. §-a értelmében a perbeli ügyvéd felelősségre vonható nem lévén ; felebbezőt a kir. pénzügyigazgatóság által fentartott illeték fizetése alul is felmenteni kellett. (1886. évi február hó 3-án, 1885. évi 3,580. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Moritz Freund e., budapesti keresk. és váltótvszék, bej. aug. 7, félsz. aug. 28, csb. Kiss Kálmán tmg. Farnady József. — Ungár Lipót e., szombathelyi tvszék, bej. okt. 5, félsz. okt. 18, csb. Holényi István, tmg. dr. Bárdossy Jenő. — Stern Adolf e., szombathelyi tvszék, bej. szept. 18, félsz. okt. 1, csb. Szalay Ágoston, tmg. dr. Bárdossy Jenő. — Stádler József e., soproni tvszék, bej szept. 20. félsz. okt. 18, csb. Mersich Jenő, tmg. Kiss Elek. — Sternberg D. és S. e., szatmár-németi tvszék, bej. aug. 26, félsz. aug. 26, csb. Kölcsey Sándor, tmg. Frieder Adolf. Pályázatok : A karánsebesi jbiróságnál albirói áll. jul. 31-ig. — A zombori ügyészségnél egy a 1 ü g y é s z i áll. jul. 29-ig. — A makói járásbíróságnál járásbirói áll. jul. 31-ig. — A pancsovai jbságnál albirói áll. jul. 17-ig. — A székesfehérvári jbságnál járásbirói áll. jul. 17-ig. — A pancsovai tszéknél aljegyzői áll. aug. l-ig. _ A szás'zrégeni jbsagnal albirói áll. aug. l-ig. — A gálszécsi jbságnál albirói áll. aug. d-ig. — A szegedi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. aug. 3-ig — A bazini jbságnál albirói áll. aug. 3-ig. Nyomatott a -Pesti könyvnyomda-rész vénytársaság .-nál. Hold-utcza 7. gz.)