A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 29. szám - Mikor tekinthető a "büntető eljárás" meginditottnak?

Ötödik évfolyam. 29. szám. Budapest, 1886. julius 18. Szerkesztőség: V. sas - utca 14. szám Kiadóhivatal: V. sas - utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) HZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Szamos kiváló szakférfiu közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre fél negyed » 6 frt 3 » — 1 » 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM. Mikor tekinthető a > bűnvádi eljárás < meginditottnak. Irta: Dr. Alföldi Dávid, ügyvéd Egerben. — Ügyvédi rendtartási javaslat. — Felsőbíróságaink felügyeleti jogához. — Végrehajtási eljárásunk hibái. Irta: H o s t s u k János, ügyvéd M. -Szigeten. — A szóbeli magánvégrendelet egyik lényeges kellékéről. Irta: Dr. D i m s i t s István, ügyvéd Szent-Endrén. — Válasz az »Egy pár szó a torturához« című cikkre. Irta: Dr. Günther Antal. — Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. — Sérelmek. (Nagy-Kőrösön nem lehet ingatlant árvereltetni. Irta: Antal Sándor, ügyvéd N -Körösön. ) — Irodalom. (A vizjogi törvény. írták: K o v á c s y Sándor és K v a s s a y Jenő. — Polgári perrendtartási repetitorium. Irta: Dr. M a i s 1 i s Mór. — A magyar csődtörvény. Dr. w o 1 f Vilmostól. ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenet. TÁRCA: A magyar börtönügy fejlődési története a jelen század kezdetétől. Irta: Dr László Zsigmond, igazságügyi ministeri tanácsos Budapesten. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok. ) Julius hó l-jétől új előfizetést nyitottunk. — Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük lejárt és még nem hoszszabbitották meg előfizetéseiket, szíveskedjenek az előfizetési pénzt mielőbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt Negyedévre 1 frt 50 kr. ,, A JOG" kiadóhivatala. Mikor tekinthető a >büntető eljárás< meginditottnak ? Irta: Dr. ALFÖLDI DÁVID, ügyvéd Egerben. Igen fontos ez a kérdés. Nemcsak azért, mert a B. T. K. gyakran használja a »büntető eljárás« kifejezést; hanem főképen azért, mert törvénykezési gyakorlatunk még nem állapította meg a büntető eljárás fogalomkörét, jóllehet ez nagyon szükséges lenne. Csak a btk. 228. és 229. §§-aira hivatkozom. Ezek szerint a hamis vád hivatalból csak akkor üldözendő, ha ennek alapján a büntető eljárás a vádlott ellen már megindittatott. A btk. 263. §-a szerint rágalmazás és becsületsértés esetében az állított tény, illetőleg kifejezés valódiságának bebizonyítása meg van engedve, ha a büntető eljárás, az állított tény miatt, az állítás idején már meg volt inditva. A btk. 225. 267. §§-ainak s több más szakaszának helyes alkalmazása szintén attól függ, hogy mikor tekintjük a büntető eljárást meginditottnak. Mikor mondhatjuk tehát, hogy a büntető eljárás valaki ellen folyamatban van ? Az bizonyos, hogy a feljelentés megtétele még nem azonos a büntető eljárás megin d it á s á v a l; mert valamely feljelentés annnak félretétele által is elintézhető; mert továbbá a büntető eljárás folyamatba tételéhez bírói intézkedés szükséges; mert végül a btk. 225. §-ának azon mondatából: »mielőtt ellene feljelentés történt, vagy a bűnvádi eljárás megindittatott». — szinte az következik, hogy a törvény a feljelentés megtételét a bűnvádi eljárás megindításának nem tartja. Hogy a btk. 225. §-a >bűnvádi eljárása kifejezést használ »büntető eljárás« helyett: ez nem tesz változtatást állításomon; mert a btk. 217. §-ának tárgyalása alkalmával az országgyülés képviselőházának igazságügyi bizottsága világosan kimondotta, hogy a »bűnvádi« és »büntető« kifejezések közt csak az a különbség, hogy az utóbbi kihágási ügyekre is kiterjed. (L. Dr. Löw Tóbiás Anyaggyüjt. II. köt 350. 1. ) De menjünk tovább! Ha a feljelentés alkalmas a további eljárásra s a birói illetékesség ellen sem tehető kifogás, akkor a vizsgálóbíró az 1872. évi ideigl. bűnvádi eljárási javaslat III. fejezetére alapított törvénykezési gyakorlatunk szerint nyomozást rendelhet el. Az előnyomozat, ha valamely megnevezett személy elleni ügyben foganatosittatik is, a tárgyi tényálladék adatainak egybegyüjtésére irányul. Ebben a stádiumban tehát, a büntető eljárás — jogilag véve — még nincsen folyamatban a gyanusított ellen. Igaz, hogy ellenem szól azon körülmény, miként az előnyomozat eredménytelensége esetén is égsz ürítette tik a további eljárás«, — a mi pedig az eljárás megindítását feltételezi; — de a bíróságnak ilyenkor nem a gyanúsított ellen, hanem a nyomozás tárgyát képező ügybenkellene a további eljárást megszüntetnie. Hogy az előnyomozat stádiumában a büntető eljárás nincsen folyamatban a terhelt ellen, az a következőkből is kitűnik. A községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII t. -c. 100. §-a szerint: »Büntető eljárás esetében az illető tisztviselőt és hivatalnokot mindig fel kell függeszteni hivatalától. « Az 1874. évi februárius hó 3-án kibocsájtott 3, 718. számú igazság ügy miniszteri rendelet mégis azt hagyja meg az első folyamodású kir. biróságoknak, hogy az alispánt és a községi képviselőtestületet a községi tisztviselők ellen elrendelt büntető vizsgálatokról értesítsék; az 1 8 7 4. é v i február hó 25-én kelt 6, 112. számú belügyminiszteri rendelet pedig világosan mondja, hogy a vizsgálat elrendeléséről szóló bírósági értesitéskor következik be azon időpont, melyben az 1871: XVIII. t. -c. 100. §-a alkalmazásának szüksége beáll. Ha az előnyomozat stádiumában a büntető eljárás folyamatban lenne: akkor a tisztviselőt minden jól szerkesztett, bár teljesen légből kapott feljelentésre fel kellene függeszteni hivatalától. Pedig ezt a közérdek nem kívánhatja. Az én véleményem szerint a büntető eljárás — mostani törvénykezési gyakorlatunk szerint — a rendes vizsgálat elrendelésével tétetik folyamatba;