A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 28. szám - A törvénytelen gyermek örökösödési joga. 2. r.

A JOG. 111 a házassági viszony fenállása nem akadályozhatja a házastársakat abban, hogy bármelyik házastárs a kizárólagos tulajdona iránt korlátlanul rendelkezzék és tulajdonát bárkitol és ekkép házastársától is követelhesse; ennélfogva stb. Köztörvényi utón érvényesített váltókövetelés után csak a keresetindítás, nem pedig a váltón kitett lejárat napjától jár a késedelmi kamat. A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélö táblának Ítélete alperest többlet-kamatban elmarasztaló felebbezett részében megváltoztalik s e tekintetben az első folyamodásé biróságnak ítélete hagyatik helyben, oly értelemben, hogy alperes az 1882. évi június 25-étöl számítandó kamatban marasztaltatik el. I n d o k o k : Tekintve, hogy az I. alatt beügyelt iratból az, miszerint az a kereset tárgyát képező tökére vonatkoznék, ki nem tűnik, a kereset alapját képező okiratban pedig kamatfizetés nem köteleztetett, végre tekintve, hogy a köztörvény utján érvényesített váltókövetelés lejárata csakis a per megindításának napjától számítható: a kamat, mint késedelmi, csupán a most jelzett naptól volt megítélhető, illetőleg a másodbirósági ítéletnek e részben lett megváltoztatása mellett, az elsőbiróság ítélete volt ez irányban helybenhagyandó. (1886. április 30. 1,178. sz. a.) Holtnak megítélt eskü. — A perben álló félnek kínált és általa elfogadott eskü megítélendő neki az esetre is, ha ö az eskü elfogadása és az ítélet hozatala közti időben elhalálozott. — Azon perben, a melyben az eskü elfogadtatott, el nem dönthető az, hogy azon eskü letettuek tekintessék-e vagy sem, mert ezen kérdés a prts. 244. §-a értelmében külön útra tartozik. A magy. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik ... az esetben, ha alperes leteszi a főesküt arra, »hogy felperesnővel az 1873. évi ápr. 16-tól ugyanazon évi aug. 16-ig terjedett 4 hó alatt nemileg nem közösült« stb., stb. Indokok : Felperes azon állítását, hogy Anna nevű törvénytelen gyermekének fogamzási idejében az alperessel nemileg közösült, ennek tagadásával szemben tanukkal és esküvel kívánván bizonyítani, alperest állításának ellenkezőjére a főesküvel kínálta meg, mely főesküt, miután ez szabályszerüleg kínálva és elfogadva lett és miután a tanuk vallomásaikkal mi bizonyítékot sem szolgáltattak, egyéb bizonyíték hiányában alperesnek oda ítélni . . . kellett, habár időközben alperes el is halt; mert azon kérdés eldöntése, hogy az eskü alperes által letettnek tekintessék-e vagy sem, a törv. rendt. 244. §-a értelmében külön uton leend elbírálandó. Az eskü letétele esetén felperes állításai megcáfoltatván, keresetével elutasítandó volt, stb. (1886. máj. 14-én 1,961 sz.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Az akadályozott tömeggondnok helyébe lépett helyettes tömeggondnok által tett beismerés ép oly joghatálylyal bir, mintha a tömeggondnok tette volna. A budapesti kir. itélő tábla : Az elsőbiróság ítélete megváltoztattatik. A csődleltár 901 — 918. tétele alatt összeirt ingókat, mint felperes tulajdonát a csődleltárból töröltetni s felperesnek a csődtömegből kiadatni rendeli. Indokok: R. M. helyettes tömeggondnok, ki alperes csődtömeg képviseletében az 1884. évi okt. 4-iki tárgyaláson megjelent, felperes igényét határozottan beismerte. Minthogy pedig a csődtörvény 105. §-a szerint a tömeggondnokra vonatkozó törvénybeli intézkedések a helyettes tömeggondnokra is kiterjednek, ha az akadályozott tömeggondnok helyébe íép s így a helyettes tömeggondnok által tett beismerés ép oly joghatálylyal bir, mintha azt maga a tömeggondnok tette volna s a tömeggondnok a prdts. 164. §. értelmében nem volt jogosítva helyettes tömeggondnoknak beismerését visszavonni; a per ezen beismerés alapján elbírálandó s az igényelt ingók felperes részére a csődtömegből kiadandók. A m. kir. Curia (1886. jun. 1. 500. sz. a.): A másodbiróság ítélete az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik. Alperes csődtömeggondnok felebbezési munkadíját és költségeit fel nem számítván, azok részére a csődtömeg irányában meg nem állapíttathattak. Névbeosfilési fizetés a váltó birtokosáért, illetve tulajdonosáért nem foghat helyt. A budapesti kir. kereskedelmi és vnltótörvényszék: A bírói illetőség elleni kifogás elvettetik, az 1885. évi jun. 15-én ] 29,658. sz. alatt hozott sommás végzés azonban hatályon kivül I helyeztetik s köteles felperes az alperesnek 39 frt 10 kr. perj költséget 3 nap alatt, végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: A váltóeljárás 20. §-ának utolsó bekezd'-.értelmében válóperekben halasztásnak csupán a 35. §. esetében, mely azonban itt nem forog fenn, lévén helye, a felperes által végirat beiktatására kért halasztásnak helyt adni nem lehetett: s ennélfogva a per jelen állásában lévén elbírálandó. A mi alperesnek a birói illetőség ellen emelt kifogását illeti, ezt el kellett vetni azért, mert a kereseti váltón külön fizetési hely kijelölve nem lévén, a váltótörvény 3. §-a 7. pontja értelmében az intézvényezett Sz. és Sch. cég mellett előforduló hely Budapest, tekintendő fizetési helynek; a váltóeljárás 6. íjának 1. bekezdése szerint pedig a váltó fizetési helyére nézve illetékes bíróságnál valamennyi váltókötelezett beperelhető lévén, a kereset alperes cég, mint kibocsátó ellen is ezen törvényszék, mint váltóbíróság előtt, illetékesen lett megindítva. A 6. §. 3. bekezdése az 1. bekezdés általános szabályára nem, hanem csak a 2. bekezdésben említett azon esetre vonatkozik, ha a kereset és visszkeresetnek a váltókötelezettnek személyes keresetekben illetékes bírósága előtt indíttatik meg; az erre alapított érvelést tehát figyelembe venni nem lehetett. Felperest azonban keresetével elutasítani s illetve a kifogásolt sommás végzést hatályon kívül kellett helyezni, mert felperes kereseti jogát arra alapítja, hogy ő a kereseti váltó értékét s az óvási költséget a kereseti váltón forgatóként jelentkező S. ]. iránti névbecsülésből kifizette s ezen fizetés folytán a névbecsült S. J. és előzői ellen kereseti joggal bir. Minthogy azonban S. J. a kereseti váltót a reá vezetett hátirat szerint csak behajtás végett ruházta át az osztrák-magyar bankra és így S. J. ugy a váltó, mint felperes beismerése szerint a kereseti váltónak tulajdonosa volt, a váltó tulajdonosáért névbecsülési fizetést tenni a névbecsülés általános fogalmánál fogva, mely szerint a névbecsülés csak váltókötelezettségben állóért foghat helyt, de tekintettel a váltótörvény 62. és 63. §-aira sem lehet, hogy a váltóbirtokos a névbecsülésből ajánlott fizetést vissza nem utasíthatja s hogy a névbecsülő a váltóbirtokosnak jogaiba lép, kizárja azt, hogy a névbecsülési fizetés a váltó birtokosáért s illetve tulajdonosáért, mint épen a fizetés felvételére jogosultért, történhessék. Minthogy e szerint S. J-ért névbecsülésből teljesített fizetés törvényes alappal nem bir és így felperesnek kereseti jogot a S. J. előzői ellen nem állapithat meg, felperest kereseti jog hiányában keresetével elutasítani, egyszersmind mint pervesztes felet a perköltség megfizetésében marasztalni kellett. A budapesti kir. itélö tábla : A kir. itélő tábla az i bíróság ítéletét annak indokolásánál fogva helybenhagyja. (1885. március 1-én, 229/v.) A keresk. törvény 174. §-a alapján indított perben a bíróság nincs hivatva a közgyűlési határozat célszerű vagy káros voltát bírálat alá venni. — 1 kereskedelmi törvény 19S. §-ábau elősorolt intézkedések csak rendes kazgyülésre vonatkoznak. (1886. máj. _ j 2,532. sz.) Bűnügyekben. A magyar kir. Curia teljes ülési döntvényeiből. 57. szám. Milyen intézkedés teendő oly esetben, midőn a szabadlábon védekező vádlott a másodfokú felebbviteli bíróság Íteletének kihirdetése előtt megszökik, ha ezen Ítélet irányában elmarasztalást tartalmaz s az ellen a vádiéi további felebbezési érvényesít / (cjog/iSSó. B. számhoz.) Határozat: Tekintve, hogy a birói ítélet annak az érdekeltekkel szemben való kellő kihirdetése, illetőleg közlése nélkül, valamint mindaddig, míg az ellen törvény szerint jogorvoslattal lehet élni, jogérvényessé nem válik; tekintve, hogy a szökésben levő vádlott a szökés ténye folytán attól, hogy az Ítélet kihirdetése céljából megidéztessék, nem esett el; tekintve, hogy ezen idézés szökés esetében csakis hirdetményáltal eszközölhető ; tekintve, ho^v az ítélet joghatályosságát ugy a vádhatóság, mint az esetleges káros érdekei egyaránt sürgetik; tekintve, hogy a körözés és hirdetménu idézés sikertelensége esetében a szökésben levő vádlott jogvédelemben csak ugy részesülhet, illetve jogorvoslati jogát csak ugy érvényesítheti, ha részére hivatalból védő rendeltetik ki: mindezek-