A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 27. szám - Magyar igazságügyi statisztika

Ötödik évfolyam. 27. szám. Budapest, 1886. julius 4. Szerkesztőség: V. sas - utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas - utca 14. -szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiu közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bér­mentve küldve: egész étre.. 6frt — kr. fél.............. negyed »...... »50 » Az előfizetés, pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal kül­dendők. TARTALOM. Magyar igazságügyi statisztika. Irta: Dr. S t i 1 1 e r Mór. — Felső biróságaink köréből. — Exceptio veritatis. Irta: Vargha Ferenc, kir. törvényszéki aljegyző Kassán. — További felelet arra a kérdésre, hogy minek hozatott az 1881: LIX. t. -c. 29. §-a ? írták: I. Dr. Kelemen Samu, szathmári ügyvéd. II. Grünfeld N., nyitrai ügyvéd. IlI. X.. budapesti ügyvéd. — Nyilt kérdés Vidéki-től. — Ausztria és külföld. (Románia). — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. TÁRCA: A magyar börtönügy fejlődési története a jelen század kezdetétől. Irta: Dr László Zsigmond, igazságügyi ministeri tanácsos Budapesten. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Ki­vonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok. ) A „Jog Törványtára" előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a f. évi törvényeknek g. ívét (121—136. lapig). Julius hó l-]étöl új előfizetést nyitottunk. •- Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük lejárt, szíveskedjenek az előfizetési pénzt mielöbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fenn­akadást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt Negyedévre 1 frt 50 kr. ,, A JOG" kiadóhivatala. Magyar igazságügyi statisztika. * A ki a jegyzetben emlitett könyvnek felirata után akarna csak indulni, annak komolyan hinni kellene azt, hogy csakugyan létezik Magyarország igazságszolgáltatásának statisztikája. A ki azonban a címfeliratban emlitett könyvet át is te­­­­­­, első pillantásra meggyőződik, hogy még távol állunk attól, hogy egész igazságszolgáltatásunk statisztikáját bírjuk. Az országos magyar statisztikai hivatalt nem okolhatjuk. Ez, azon számos és valóban bokros teendők közepette ily specialitásnak — mint minő mindenütt az igazság­szolgáltatási statisztika — elég alaposan törekszik megfelelni. Az i g a z s á g ü g y m i n i s t e r i u m dolga és feladata volna ez irányban végre a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy valahára oly igazságügyi statisztika birtokába juthassunk, mely az igazságszolgáltatás intézményeinek és az egyes törvényeknek működését a társadalomra föl­tüntesse, azok hatásait megismertesse, hogy igy alapot nyerjünk továbbfejlesztésünk irányára nézve. E szempon­tokból kellene impulzust és alkalmat adni a statisztikai hiva­talnak, hogy igazságügyi adatokat gyüjtsön. A mint most van, fájdalom szorítkoznunk kell arra, mit c füzet nyujt. Ez pedig nem nyujt semmit a polgári törvény­kezés és igazságszolgáltatás eredményeiről, hanem nyujtja * Magyarország igazságszolgáltatása és a telekkönyvi birtoktestek jelzálogi terheinek ügy-és érték forgalma 1863-ban. A magyar statisztikai évkönyvek tizenharmadik évfolyamának VIII. füzete. Szerkeszti és kiadja az országos magyar kir. statisztikai hivatal. Budapest, 1886 I egyszerűen a törvénykezés puszta ügyforgalmát (1 —3. lapon); nyújtja, mit el kell ismerni — igen bőven — a büntető törvénykezés eredményeit (4 —198. 1), továbbá a s a j t ó v é t s é g e k statisztikáját (204—226. 1. ), az országos fegyintézetek és kerületi börtönök adatait (206—226. 1. ) és végre egy inkább n e m z e t­gazdászati értékű kimutatatást, a telekkönyvibir­toktestek jelzálogi terheinek ügy- és érték­forgalmáról (226-267. 1. ). Mi e helyütt mellőzve a jelzálogi terhekre vonatkozó részt, csak főbb számaiban óhajtjuk ismertetni azon adatokat, miket a címben foglalt füzet szorosan az igazágszolgáltatás tekintetében tartalmaz. Az ügyforgalmi kimutatást illetőleg, mindenesetre ki­fogásolnunk kell, hogy még szakok szerinti kimutatást is nélkülöznünk kell, ugy, hogy csupán polgári, telek­könyvi és bűnügy i eljárási felosztással találkozunk, a váltó-, kereskedelmi, bánya, úrbéri ügyek mind a polgáriban foglalvák megkülönböztetés nélkül. Volt tehát (mindenütt az előző évről maradt h á t r a­Iékkal együtt) 1883-ban a Curián összesen 31, 645 drb., elintéztetett 27, 098 (85'55 %); a budapesti kir. táblán volt 127, 681 drb., elintéztetett 115, 678 (90 60%); a maros­vásárhelyi táblán volt 17, 570 drb., elintéztetett 15, 843 (90'17%); az első folyamodású kir. t ö r­vényszékeknél volt 1. 637, 378 drb. elintéztetett 1. 570, 842 (95'94 %); a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél volt 59, 025 drb., elintéztetett 58, 625 (99'32 %); a kir. járásbíróságoknál volt 3. 361, 584 drb., elintéztetett 3. 265, 747 (97'15 %); a buda­pesti kir. főügyészségnél volt 13, 827 drb., elintéz­tetett 13, 267 (95'95 %); a marosvásárhelyi kir. főügyészség nél volt 6, 807 drb., elintéztetett 6, 747 (99'12 %); a budapesti kir. főügyészség alárendelt ügyész­ségeknél volt 405, 029 drb., elintéztetett 393, 656 (97'19 %): a marosvásárhelyi főügyészséghez tartozó ügyészségeknél volt 67, 496 drb., elintéztetett 66, 775 (98'93%). Volt tehát 1883-ban elintézendő összesen 5. 728, 072 drb. (e között 1882-ből hátralék 198, 891); tényleg elintéztetett össze­sen 5. 534, 278 (96'62 °/o). Érdekes az összehasonlítás az 1882-iki ügyforgalommal, a mikor volt elintézendő összesen 5. 837, 859 és elintéztetett 5. 638, 968. A büntető igazságszolgáltatást illetőleg, mellőzzük az egyes törvényszékek és járásbíróságokra vonatkozó adatokat. Az összes bíróságoknál bűnvádi feljelentés volt 216, 413 és pedig a törvényszékek né 1 büntettek miatt 40, 373, vétségek miatt 13, 071, a járásbíróságoknál 162, 969 vétségek miatt. Ezek közül elutasittatott mint bűnvádi eljárásra nem alkalmas 8, 070. Vizsgálat volt az előbbi évből maradottakkal összesen 71, 386; ezek közül az eljárás megszüntettetett 20, 729 esetben, vád alá helyezés 6, 490, közvetlen idézés 12, 758, más vizsgálathoz való csatolás vagy más elintézés 4, 518, befejezetlenül 26, 891. A vádlottak száma, kik iránt 1883-ban a fenyítő

Next

/
Thumbnails
Contents