A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 27. szám - A magyar börtönügy fejlődési története a jelen század kezdetétől. 6. r.

214 A JOG. eljárás folyamatban volt 362,272, befejeztetett (beszüntetés, vád alá helyezés vagy közvetlen idézés által vagy más módon) 272,345 személynél (217,097 f é r fi, 55,448 n ő). Ha tehát a legújabb népszámlálási adatok szerint Magyarország lakosságát (1. Magyarország népességi statisztikája. Irta Láng Lajos és Jekelfalussy József. 1884. Budapest, I. köt. 62. 1.) 15,739,259 lakosra teszszük, ugy minden 44-ik lakosra esik egy, ki ellen fenyítő eljárás van folyamatban. Még jelentőségteljesebbek azon kimutatások, melyek a vizsgálati foglyok számát tüntetik fel. Ezek szerint 1883ban a törvényszékeknél vizsgálatilag letartóztatott 20,249 (ezek közt 2,675 nő); ajárásbiróságoknál 5,349 (ezek közt 941 nő). Mindenesetre igen magas szám. Ha azon arányt tekintjük, melyben áll a vizsgálat meghiúsítása címén letartóztatottak száma (a törvényszékeknél 7,759, ajárásbiróságoknál 1,615) a főösszeghez, ugy méltán hinnünk kell, hogy kissé hamar kisütik bíróságaink a letartóztatás szükségét »a bűn vizsgálat sikere érdekében.« Kedvező eredményeket tüntetnek fel az előző 1882. évhez képest azon táblázatok, melyek (a törvényszékek és járásbíróságoknál) a vizsgálati fogság tartamát mutatják az egyes esetekben, bár kétségtelen, hogy itt sok a teendő még és tehetnek is az ügyészek a helyzet még kedvezőbbé való tételére. 1—8 napig tartott a vizsgálati fogság 9,285 egyénnél; 8—30 napig tartott 5,410-nél; 1—3 hónapig tartott 4,209-nél; 3—6 hónapig 2,012-nél; 6 hótól 1 évig 1,358. Ez utóbbi szám ijesztő magasságú. A megtartott tárgyalás után bűntettek és vétségek miatt e 1 i t é 11 személyek számának arányitása a bűntettek vagy vétségek minőségéhez képest, melyek miatt az elitélés bekövetkezett, nem egy nagyjelentőségű mozzanatot tár elénk népességünk erkölcsi életéből. Összesen elitélve lett bűntett vagy vétség miatt a törvényszékek előtt: 1883-ban 18,385 személy (1882-ben 20,491); a járásbíróságok előtt vétség miatt: 50,821 személy (1882-ben 54,994). Leggyakoriabb bűntettek és vétségek a vagyon és testépség elleniek Sajnálni lehet, hogy nincs kimutatva — mint például az olasz bűnügyi statisztikai kimutatatásoknál — az eltolvajlott vagy elidegenített vagyon értéke, stb. A bűntett és vétség miatt elitéltek életkorát tekintve, a legtöbb elitélt a 24—30 év közötti korbeliekre esik, oly annyira, hogy ezek az összes elitéltek 28*i2 °/o-át tették a TÁRCA. A magyar börtönügy fejlődési története ' a jelen század kezdetétől.* Irta : Dr. LÁSZLÓ ZSIGMOND, igazságügyi ministeri tanácsos Budapesten. X, (Hatodik közlemény.) — A »Jog« eredeti tárcája. — Büntetési rendszerünk tökéletlen lenne, ha ifjukorú bűnösökre különös intézkedéseket nem tartalmazna. Ezek a következők: A ki valamely bűntett vagy vétség elkövetésekor életének 12-dik évét már túlhaladta, de 16 évét még be nem töltötte, nem büntettetik, ha cselekménye bűnösségének felismerésére szükséges belátással nem birt. Az ilyen kiskorú azonban javitó-intézetbe való helyezésre Ítéltethetik, de ebben életkora huszadik évén túl nem tartható. (84. §.) Továbbá: Az előbbi szakaszban meghatározott korú egyének, ha a cselekvény elkövetésének idején képesek voltak annak bűnösségét felismerni, a következő szabályok szerint büntettetnek: 1., halállal vagy életfogytig tartó fegyházzal büntetendő bűntett miatt: két évtől 5 évig terjedhető börtönnel; * Lásd az előbbi közleményeket a >Jog« 12., 13., 15., 21. és 23-ik számában. törvényszékeknél és 27*07 °/o-át a járásbíróságoknál elitélteknek. A vallásra nézve volt a törvényszékeknél r ó m. k a t h. 8,489 (46-17 », gör. kath. 2,ly8 (ll'oe °/o), görög keleti 3,011 (16-38 °/o), helvét 2,612 (I4"2i °/o), ágost. 1,094 (5-95 °/o), izraelita 862 °/O) unitárius 113 (0'5i °/o), egyéb vallású és felekezet nélküli 6 (0*03 °/o) — 18,385. A kir. járásbíróságoknál elitéltek (50,821) voltakvallásra nézve róm. kath. 20,970 (41'26 °/o), görög kath. 6,212 (12-22 °/o), görö g keleti 9,716 (19 12 °/o) helvét h it v. 7,411 (14-58 %), ágostai 3,928 (7'73 °/o), izraelita 2,231 (4-39 °/o), unitárius 318 (0'GS °/O), egyéb 35 (0"07 °/o). A kihágások különféle nemei közt a legtöbb, melyek miatt elitéltetések következtek be a következők : az adó és illeték törvények és szabályok, a tulajdonba közrend és közszemérem és hatóságok elleni kihágások. Kihágás miatt 1883-ban feljelentés volt a törvényszékeknél 18,604 (1882-ből maradt 2,890 drbbal); ebből elintéztetett (be is fejeztetett ?) 12,242 ; a személyek száma, kik ellen irányultak a feljelentések, kitett 20,083. A járásbíróságoknál a feljelentés volt 14,891 (1882-ből maradt 3,137 drbbal); ebből elintéztetett 12,355. A személyek száma, kik ellen feljelentés irányult, kitett 21,058. Letartóztatva volt a kir. törvényszékeknél jogérvényes ítélet alapján bűntett és vétség miatt 26,160 személy (ezek közt 2,849 nő) [míg 1882-ben csak 21,991 személy volt], kik összesen 2.327,197 napot töltöttek fogházban. Tízek közül kitöltötte büntetését 14,742 ( 77-52 °/o); megkegyelmezve lett 185 (0-97%); feltételesen szabadságra bocsájtatott 258 (1 -3c °/o); meghalt 233 (l-as °/o); megszökött 16 (0'os °/o); más intézetbe lett szállítva 3,5 83 (18*84 °/o); az év végén letartóztatva maradt 7,143 (27'3o °/o). Ezen kimutatásból azt a tapasztalást kell tennünk, hogy a megkegyelmezésre nagyon kevés ok látszik lenni, mi az igazságszolgáltatás helyes voltát igazolná, ha csakugyan ezt lehetne fogadni. De sajnosnak kell tartani azt az észleletet, hogy a feltételes szabadlábra helyezések aránytalanul kevesek, mi az elitéltek erkölcsi és javulási képességükre nagyon szomorú fényt vet. A járásbíróságok fogházaiban jogérvényes ítélet alapján vétség miatt 1883-ban letartóztatva volt összesen 31,634 személy (ezek közt 5,806 nő), kik egészben 424,908 napot töltöttek fogházban. Ezek közt kitöltötte büntetésé^ 2., öt évtől 15 évig tartó fegyházzal vagy államfogházzal büntetendő bűntett miatt: két évig terjedhető börtönnel, illetve hason tartalmú államfogházzal; 3., más bűntett miatt két évig terjedhető fogházzal; 4., vétség miatt rendőri büntetéssel. (85. §.). Végül a büntetőtörvény 86. §-a azt rendeli el, hogy az előbbi szakasz szerint büntetendő egyének szabadságvesztés-büntetésük egész időtartama alatt a többi foglyoktól elkülönitendők és a 42. szakaszban azt, hogy oly fiatal egyének , kik életük huszadik évét még be nem töltötték és fogházra Ítéltettek, 6 hónapig magánzárkában tartandók, ha pedig büntetési idejük G hónapot meg nem halad, javitó-intézetben helyezendők el. A törvénynek ezen intézkedései, miután szigor tekintetéhen az egyes büntetési nemek különbözők, első sorban ide vonatkozó végrehajtási utasításokat és a feltételes szabadságra való bocsátás iránti szabályokat igényeltek ; továbbá szükséges volt a fogházak beosztása a szerint, a mint a jövőben egyik vagy másik büntetési nem céljaira alkalmaztatnak és végül egész új, eddig nem létező intézetek, nevezetesen közvetítő- és javitó-intézetek alakítása. A következőkben vázolni fogjuk, hogy a törvény ezen rendelkezéseinek mennyiben lehetett megfelelni, mily szervezettel bírnak jelenleg fegyházaink és a feltételes szabadon bocsátás, valamint a közvetítő intézetek eredményének rövid áttekintése után értekezésünket befejezzük. Az összes fogházak részére 1880. augusztus 9-én 2,106/eln. sz. a. adta ki az igazságügyminiszterium utasításait a büntetések végrehajtása tekintetében.