A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 26. szám - A tanúvallomás kivételének mellőzése megkeresett bíróság által

A JOG. 103 hozatni. Indokok: A csödtörv. 81. §-nak ezen kitételéből: ^fizetési képességét a cselekvő és szenvedő állapot előterjesztésével igazolja*, kitűnik, hogy a fizetési képesség tekintetében közadós a bizonyításra kötelezett fél, valamint kitűnik az is, hogy a cselekvő és szenvedő állapot előterjesztésének oly módon kell történni, hogy a fizetési képesség igazolva is legyen. Jelen esetben panaszlott vagyonkimutatásának valódiságát az ingók tekintetében az általa kért becsűn kívül egyéb bizonyítékkal meg sem kísérletté, ezen becsüt tehát el kellett ugyan rendelni, azonban a becslési költségeknek előlegezésére s a megbecsülendő tárgyak hollétének bejelentésére panaszlottat, mint bizonyitásra kötelezett felet kellett utasítani. A ni. kir. Curia : A másodbirósági végzésnek a becslési költség előlegezésére vonatkozó, panaszlott által neheztelt része indokolásánál fogva helyben, egyéb nem neheztelt része pedig érintetlenül marad. (1886. június 1-én 529. sz.) A sommás végzés az ítélet általi marasztalással egy hatályú lévén, semmiségi keresetnek sommás végzéssel befejezett váltóügy­ben is vau helye. A budapesti kir. keresk. váltótörvényszék: Az 1885. május 8-án 22,605. sz. a. hozott sommás végzés minden követ­kezményével együtt megsemmisíttetik. Indokok: A semmiségi keresethez A) alatt csatolt ok­mány szerint elmebeteg L. B.-nek gondnokság alá helyezése és fel­peresnek gondnokul lett kinevezése igazolva lévén, tekintve, hogy L. B. a •/• alatti cégkönyvi kivonat szerint az L. és társa cégnek egyedüli birtokosa és így annak személye ellen a sommás váltó­kereset törvénytelenül lett megindítva és az arra vonatkozó vég­zés ugyanannak törvényes képviselője mellőzésével lett kézbesítve : ennélfogva az ls81 : LIX. t.-c. 39. §-nak i) pontja alapján a som­más végzést minden következményeivel együtt megsemmisíteni és alperest mint pervesztest a prdts 251. §. alapján a perköltség megfizetésére kötelezni kellett. Alperes azon tagadása, hogy az állítólag elmebeteg L. B. az L. Comp cég tulajdonosa L. B.-vel ugyanazonos volna, az A) alatti közokmánynyal szemben annál kevésbé vétethetett figye­lembe, mert annak alperes ellenkezőjét igazolni meg sem kí­sérletté. Alperesnek azon további kifogása, hogy sommás végzés el­len semmiségi keresetnek helye nincs, szintén nem jöhetett figye­lembe, mert a sommás végzés az Ítélet általi marasztalással egy hatályú és mert annak kézbesítése a hivatkozott törvény 39. §. i) pontjában emiitett perbeidézéssel egyenlőnek tartandó. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az eljáró kir. törvszék ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Semmiségi keresetnek az 18S1 : LIX. t.-c. 50. §. szerint az Ítélet jogerőre emelkedése vagy a birói egyesség megkötése után van helye. A most idézett törvény ezen intézke­dése a váltóeljárás 43. §-ának második kikezdése szerint a kere­set beadására kitűzött határidő megszorítása mellett egyébként változatlanul, tehát a nélkül tétetett fel, hogy kimondatott volna, miszerint semmiségi keresetnek sommás végzéssel befejezett váltó­ügyben is van helye. Ebből folyólag az 1831 : LIX. t.-c. 50. §-ának joghatályát törvényes intézkedés hiányában a sommás végzéssel befejezett váltóügyekre kiterjeszteni annál kevésbé lehet, mivel a semmiségi keresetnek célja nyilvánvalólag az, hogy az 1881 : LIX. t.-c. 39. §-ának g) i) k) pontjaiban foglalt alaki sérelmek az Ítélet jogerőre emelkedése vagy a birói egyesség megkötése után is "orvosolhatók legyenek és mert e szerint a semmiségi keresetnek csak oly alaki sérelmek szolgálhatnak alapul, melyek az ítélet jog­erőre emelkedését illetve a peregyesség megkötését megelőző peres eljárást feltételez és annak csak az esetben van helye, ha alperes perbe idéztetése vagy peres felek képviseltetése körül a perben valami szabálytalanság vagy hiba követtetett el és a hiány utólag másként nem pótolható. Már pedig a sommás végzés alperes megidézése és előleges meghallgatása nélkül bocsáttatván ki, annak meghozatalát peres eljárás meg nem előzi és ennélfogva a sommás végzés meghoza­tala előtt az 1881: LIX. t.-c. 39. §-ának g) i) k) pontjában fel­sorolt alaki sérelem el sem követtetett, a sommás végzés meg­hozatala után annak kézbesítése körül netán elkövetett szabályta­lanság helyrehozatala pedig semmiségi pernek tárgyát a fentebb kifejtetteken kivül még azért sem képezheti, mert a mennyiben a sommás végzés szabálvtalanul kézbesittetett, azon esetben az jogerőre emelkedettnek nem tekinthető, már pedig a semmiségi keresetnek csak a birói határozat jogerejüvé válta után van helye és mert a sommás végzés kézbesítésénél történt szabálytalanság más módon is, nevezetesen az által, hogy a törvényes képvisel' > ezen minőségének kimutatása és a sommás keresettel megtámadott képviseltje önképviseletre jogosulatlanságának igazolása mellett a sommás végzésnek részére leendő kézbesítéséért folyamodik, vagy pedig a sommás végzés alapján netalán hozott végrehajtást ren­delő végzés ellen használandó felfolyamodás utján orvosolható: már pedig a semmiségi keresetnek a dolog természeténél fogva csak azon esetben adható hely. ha a panaszolt sérelem orvoslása másként lehetetlen. A magy. kir. Curia : A kir. ítélőtábla ítéletének megvál­toztatásával az e. b. ítélete hagyatik helyben indokainál fogva és még azért, mert az 1881 : LIX. t.-c. 50. §. szerint semmiségi ke­resetnek helye van, ha önképviseletre nem jogosított személy tör­vényes képviselőjének mellőzésével idéztetett perbe, már pedig az önképviseletre nem jogosított személy ellen intézett keresetlevél­nek s arra hozott sommás végzésnek a keresetlevélben kijelölt személynek való kézbesítése perbe idézésnek tekintendő, mely eset itt fenn forog és ennélfogva nem szabálytalan kézbesítés, ha­nem a helvtelen perbe idézés képezi a semmiséget. (1886. május 11-én 6/v.) Bűn-ügyekben. Ha a sértett fél magáuvádra büntethető cselekménynél az Ítélet hozataláig nem vonta vissza ugyan vádját, azonban az ítélet feloldatott, ugy a sértett fél az újonnan hozandó ítéletig telje* joghatálylyal visszavonhatja vádját. (B. T. K. llű. sz.) * A pozsonyi kir. törvényszék: A kir. ügyészségnek 1885 évi február hó l8-án 1075. sz. a. kelt indítványa el nem fogad­tatik és ezen ügyben a további bűnvádi eljárás megszüntettetik. Indokok: Ezen ügyben az 1881. évi február 4-én 569. szám alatt hozatott ugyan ítélet, de ez a vádlottak és a kir. ügyészség által felebbeztetvén, a budapesti kir. ítélő tábla 18^4. évi május 20-án 14,856. sz. a. kelt végzésével az elsöbirósági ítéletet feloldván, többféle iratok beszerzését és ennek folvtán új végtárgyalás megtartását és új ítélet hozatalát rendelte el. Ezen másodbirósági végzés által az iratokhoz csatolni rendelt iratok beterjesztésére a galánthai takarékpénztár felhivatván, ezen takarékpénztár igazgatósága, mint sértett fél az 1885. évi január 3-án 19. sz. a. benyújtott kérvényéhez csatolt nyilatkozatával a vádat visszavonta. Minthogy tehát az elsöbirósági ítélet a felsőbb bíró­ság által feloldatván, új tárgyalás megtartása és új ítélet hozatala rendeltetett el, az ügy ismét azon stádiumba vettetett vissza, mely­ben az ítélet meghozatala előtt volt és ebből kifolvólag a sértett fél indítvány-visszavonási joga ismét feléledvén, a galánthai taka­rékpénztár, mint sértett fél által az 1885. évi január 3-án 19. sz. a. benyújtott indítvány-visszavonásnál fogva ezen ügvben a további eljárás, tekintve, hogy a vád a B. T. K. 386. §-ában jelzett bűn­cselekményre irányult, a B. T. K. 116. §-a szerint meg volt szün­tetendő. (1885. márczius 9-én 859. szám). A budapesti kir. itélö tábla: A fen: gzést u nál fogva helybenhagyta. (1885. június 8-án 10,912. sz. A m. kir. Curia: A kir. itélö tábla végzését az abban el­fogadott indokokból szintén helybenhagyta. (1886. évi február 16-án, 18 Sö. évi 6,292. szám). A személyes szabadság megsértésének bűntetténél nem szük séges, hogy a sértett tényleges ellenszegülést gyakoroljon. A soproni kir. törvényszék (1885. aug. 25. 2.4U. sz P. Józsefet. 45 éves, özv. földmives) a btk. 323. $-ába ütköző személyes szabadság megsértésének bűntettében, mint\ettest bűnös­nek nyilvánítja és ezen cselekedetéért a btk. 323. S-nak 1 :N utolsó bekezdése és a btk. 326. §. alapján 4 évi börtönbüntetésre és 4 évi hivatalvesztésre ítéli, stb. Indokok: I. r. vádlott a mai fötárgvalás tolvamán ma^a ;s beismerte, hogy az 1885. évi április 25-én elhalt P. Ferenc nevű fiát múlt éviöszszelaz istállóba zárta és öt ott 1885. évi január 8-ifl tartotta. A letartóztatás tartama egész biztossá-j^a! uc-van meghatá­rozható nem volt, de az kétségenkivül áll, holrv az egy hónapot meghaladta. A tanuk vallomása és a vizsgáló^birósá? által felvett

Next

/
Thumbnails
Contents