A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 26. szám - A tanúvallomás kivételének mellőzése megkeresett bíróság által

102 A JOG. alkalmazandók, mely intézkedés a közforgalom tárgyát képező értékpapírok megsemmisítéséről szóló 1881. évi XXXIII. t.-c. 1. §-a második bekezdésében kifejezetten hatályában fentartatott, ellenben a birói megsemmisítés tárgyát képezhető értékpapírok egyéb nemeire nézve a most idézett törvény mérvadó. Közönséges kötelezvényekre nézve a polg. törv. rendtartás 529 — 533. §-ai szabályozzák a megsemmisítési eljárást, a nélkül, hogy azokban, vagy más tételes törvényekben meg volna oldva az a kérdés, ha vájjon a hitelező a fizetést a kötelezvény megsemmisítése előtt követelheti-e, vagy sem? E kérdés tehát hasonló esetekre vonatkozó törvény szerint, illetőleg az általános jogelvekhez képest oldandó meg. Nem szenved kétséget, hogy a közönséges kötelezvények fogalmilag az úgynevezett puszta bizonyítási okiratok sorába tartoznak, hogy az azokban kifejezett jogügylet az okiraton kívül függetlenül az okirat kiállításától keletkezik és fejeztetik be és hogy az okirat csakis bizonyítékául szolgál a már létesült jogügyletnek, következőleg a közönséges kötelezvény jogi természetéből nem is indokolható ama vélemény, hogy a kötelezett csak az okirat visszaadása vagy annak megsemmisítése mellett szorítható a fizetésre s e következtetés a váltó, a kereskedelmi utalványok és raktári jegyek megsemmisítésére vonatkozó tételes törvények rendelkezéseiből sem vonható le; sőt ellenkezőleg annak figyelembe vétele mellett, hogy a most említett okiratok az értékpapírok fogalma alá esnek, ezeknél pedig elvileg a szándékolt jogügylet az okirat által keletkezik s az annak tárgyát képező jog érvényesítése az okirat birlalásától van feltételezve, teljes jogosultsággal bír ama feltevés, hogy a közönséges kötelezvényeknél, melyeknél az okirat és a kiállításának alapul szolgált jog közt ily szoros egybefüggés nem létezik, a fizetés követelése nem lehet szigorúbb feltételekhez kötve. Ezekhez képest ki kellett mondani, hogy az elveszett közönséges kötelezvény tulajdonosa a fizetést a kötelezettől az illető okirat birói megsemmisítése előtt is követelheti. Tekintve mégis, hogy viszont a fizető adós jogos érdeke is részesítendő birói oltalomban s ennélfogva ugyanaz méltán követelheti, hogy a kötelezvény birtoka alapján fellépő harmadik személyek keresete ellen lehetőleg biztosittassék, illetve, hogy a fizetésről kiállított nyugtának az egész elévülési idő alatt való megőrzésére ne kénytelenittessék, a váltótörvény fentidézett rendelkezésének hasonszerü alkalmazása mellett ki kellett egyúttal mondani, hogy a fizetés iránt perbe vont adós kívánhatja, hogy a megsemmisítési határozat jogerőre emelkedéséig a tartozási összegnek birói letétbe helyezésére feljogosittassék. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1886. évi április hó 9-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi május hó 21-én tartott teljes ülésében. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Ha a biztosítási kötvény életbiztosítási szerződéseknél megengedi a biztosítottnak az évi díjnak havi részletekben való törlesztését, a biztosított azonban az egyik havi részletet le nem fizeti, a biztosítási szerződés a kereskedelmi törvény 505. §-a 3. pontjához képest hatályát vesztvén, minden abból származó jogok és kötelezettségek megszűntek. Ennélfogva a biztosítási ajánlatban foglalt azon kikötés, hogy habár a díj havi részletekben fizetendő, a biztosított mégis köteles legalább az első évi díjat egészben akkor is megfizetni, ha a havonkénti részletfizetést elmulasztaná, mint a fent idézett törvényes rendelkezéssel ellenkező, a kereskedelmi törvény 507. §-a szerint joghatálylyal nem bir. A budapesti IV. ker. kir. járásbíróság: Dr. Kán Béla ügyvéd által képviselt Magyar-francia biztosító-társaság felperesnek — dr. Bródy Samu ügyvéd által képviselt G. Fülöp alperes elleni, 55 frt 99 kr. iránti perében következő Ítéletet hozott: Alperes köteles 55 forint 99 krajcárt . . . felperesnek megfizetni, stb. Indokok : Alperes beismerte, hogy az A. alatti ajánlatot felpereshez benyújtotta s hogy az annak alapján az ajánlatnak megfelelő biztosítási kötvényt kiállította, ezt alperes elfogadta s igy a biztosítási szerződés tényleg létrejött, melynek alapját az A alatti ajánlat és a 3. sz. a. alperes által becsatolt kötvénybeli feltételek képezik. Alperes az A. alatti ajánlat utolsó előtti bekezdése értelmében az esetre, ha ajánlata felperes által elfogadtatik és ez a kötvényt kiállítja, kötelezi magát az első évi biztosítási | díjat feltétlenül az arra nyert részletfizetési jogkedvezmény el: vesztésének terhe alatt felperesnek megfizetni.^ Alperes ^ maga ; beismeri, hogv az évi biztosítási díjnak csak első havi < részletét ' fizette meg s igy a keresetileg követelt hátralékos biztosítási díjra nézve a részletfizetési jogkedvezményt elvesztette. A jelen esetben tehát nem a már megkötött és hatályba lépett szerződés folytán visszatérő időszakokban fizetendő díjnak megfizetéséről, ^ hanem alperes elvállalt kötelezettsége alapján történendő első évi biztosítási díjösszeg hátralékának megfizetéséről van szó, mely esetre az 1875. évi XXXVII. t.-c. 505. §-a alkalmazást nem nyerhet, a mint ezt a in. kir. Curia 789/883. sz. Ítéletében már ki is mondotta. A hivatkozott törvény 468. §-a értelmében biztosítási ügylet érvényességéhez írásbeli szerződés szükséges s igy az ezen szerződéssel ellenkező minden szóbeli megállapodás érvényességgel nem bir; miért is alperes által vitatott szóbeli megállapodás figyelembe nem jöhetett s ezeknél fogva alperest feltétlenül marasztalni kellett, stb. (1885. április 28. 6,415. sz. a.) A budapesti kir. itelö tábla: A kir. járásbíróság ítélete... megváltoztattatik ... felperes keresetével elutasittatik, stb. Mert habár alperes a keresetlevélhez A. alatt mellékelt i ajánlatlevél szerint egy egész évi díj megfizetésére kötelezte j magát; azonban ezen feltétel az utóbb létrejött 3. sz. a. biztosítási szerződésben nem foglaltatván, felperes arról lemondottnak | tekintendő, miután továbbá a ker. törv. 505. §. 3. pontja szerint az életbiztosítási szerződés hatályát veszti, ha a visszatérő időszakokban fizetendő díj a lejárat után 30 nap alatt le nem fizettetik és igy a felek között létrejött 3. sz. a. szerződés a második havi részlet elmulasztása folytán már tényleg megszűnvén, ennek alapján felperes a még hátralékos részleteket nem igényelheti: ugyanazért, stb. (1885. jun. 23. 23,840. sz. a.) A m. kir. Curia (1886. április 19. 6,519/85. sz. a.): A kir. ' itélő tábla ítélete helybenhagyatik, stb. Indokok: A 3. sz. alatti kötvény szerint az 56 frt 70 kr. évi díj havi részletekben volt alperes által törlesztendő. Alperes a második havi díjrészletet nem fizette be, ennek folytán a biz! tositási szerződés a ker. törv. 505. §. 3. pontjához képest hatályát vesztvén, minden abból származó jogok és kötelezettségek megszűntek. Az A. alatti ajánlatban feglalt azon kikötés, hogy habár a díj havi részletekben lesz fizetendő, alperes mégis köteles legyen legalább az első évi díjt egészben akkor is megfizetni, ha a havonkénti részletfizetést elmulasztaná, a fentidézett törvényes rendelkezéssel ellenkezik; következésképen a ker. törv. 507. §-a 1 szerint joghatálylyal nem bir. Állítja ugyan felperes a felebbezésében, hogy azon indokolás, I mely a Curia által 1885. márc. 27-én 805. sz. a. hozott, alperes ! részéről felhívott ítéletnek, valamint a f. évi április 14-én 26. sz. a. hozott teljes-ülési határozatnak is alapjául szolgált, a jelen esetre nem alkalmazható, mivel itt a megállapodás szerint eredetileg a díj, mint egész évi, egyszerre és előre lett volna alperes által fizetendő és csak különös kedvezménykép engedtetett volna meg alperesnek a havi részlet fizetés oly feltétel mellett, hogy ha a részletfizetés nem teljesíttetik, a kedvezmény elvész és beáll az eredeti kötelezettség, t. i. az egész évi díjnak egyszerre való lefizetése. Azonban ezen érvelés helytelen, mert mégis csak tény az, hogy a díj a kötvény szerint havi részletekben volt fizetendő, valamint tény az is, hogy ezen módozat az általános feltételekben (6. §.) meg van állapítva, tehát nem képez külön kedvezményt, de különj ben is akármily című, oly kikötésnek, mely egyenesen a törvény kijátszására vezetne, helyt engedni nem lehet. Ezeknél fogva és tekintettel a prts. 251. §-ára, a felperest j keresetével elutasító.. . másodbirósági ítéletet helyben kellett ha^vni. Miutáu az, ki ellen a csőd megnyitása kéretik, tartozik a . fizetési képességet bizonyítani, ennélfogva ha e végett ingóságainak becslését kéri, a becsléssel járó költségeket ö köteles előlegezni s nem a csődöt kérő hitelező. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését, a mennyiben panaszlott ingó vagyonának becslése lett elrendelve, helybenhagyja, egyebekben azonban megváltoztatja s a becslési költség előlegezésére s a megbecsülendő tárgyak hollétének bejelentésére panaszlottat rendeli utasítani és pedig oly hozzáadással, hogy a mennyiben az előleget a kitűzött határidő alatt le nem tenné, vagy a megbecsülendő tárgyak hollétét be nem jelentené, a becslés mellőzésével fog határozatot