A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 26. szám - A tanúvallomás kivételének mellőzése megkeresett bíróság által

210 A JOG. hiányzott, a harmadik jóhiszemű váltóbirtokos ellen egyáltalában nem élhet. De ha ez igaz, akkor ugyané §. szerint a váltóadós e kifogást bárkivel — nem harmadik jóhiszemű személyekkel — szemben is csak akkor teheti, ha a lényeges kellék (tehát a kibocsátó aláírása is, mert a tv. nem tesz különbséget lényeges kellékek közt), a létrejött megállapodás ellenére töltetett ki utólag. Kivéve tehát azon esetet, hogy az elfogadó határozottan kiköti, miszerint egy meghatározott személy a váltót kibocsátóként alá ne irja, vagy pedig azt csak egy meghatározott személy irja alá kibocsátóként, - ez esetet kivéve, mely aligha fog előfordulni, bárki aláírhatja utólag is a váltót kibocsátóként, a nélkül, hogv ez a váltót érvényétől megfosztaná. A 93. §. az utólagos kitöltést egész világosan megengedi. Azt hiszem, hogy kimutattam ezzel, hogy az elfogadás nemcsak váltólevélen, de időben is megelőzheti a kibocsátó aláírását. Az elbírálás alatt levő váltó tehát teljesen érvényes váltó : 1. mert a kibocsátó neve a váltó szövege alá van irva ; -• mert az elfogadás teljesen a törvénynek megfelelőleg történt És ezzel befejezhetném cikkemet, ha nem tartanám szükségesnek megemlíteni, hogy a budapesti kir. keresk. és váltótvszék 48,888/85. sz. Ítélete szintén tartalmaz egy oly állítást, a mely merőben ellenkezik a váltótörvénynyel. A tvszék ugyanis alpereseket marasztaló ítéletét azzal indokolja, hogy r. alperes nem is állítja, hogy a váltóknak általa történt aláírása alkalmával az intézvényezetti cím a váltókon látható alakban kitöltve nem lett volna«. — Ez annyit jelent, hogy II. r. alperes — ha ezt állítja és bebizonyítja — akkor a marasztalás alól szabadul. De megfeledkezett-e a törvényszék a váltótörvény 93. §-áról ? Bizonyára nincs a jognak egy része sem, aholabiró annyira a törvényhez volna kötve, mint a váltójogban, a hol a legapróbb alakiság megtartása nagyobb fontossággal bir, mint az anyagi jog legfontosabb kívánalmai. Ez a váltóügyekben eljáró birót szükségképen szőrszálhasogatóvá teszi. De meg van-e engedve a szőrszálhasogatásnak ama foka és neme, mely a m. k. Curia ezen ítéletében nyilvánul, joggal kérdésesnek látszik. A tanúvallomás kivételének mellőzése / megkeresett bíróság által. Irta: SCHÖNBERGER GYULA, mosonyi ügyvéd. Egy, a győri kir. törvényszéknél folytatott rendes perben, melyben én mint alperesi képviselő szerepeltem, felperes többek között egy oly tanura hivatkozott, ki ellen én már a periratokban azon kifogást tettem, hogy a bizonyító fél ellenfelével, tehát alperessel folytonos ellenségeskedésben él. Ezen kifogás dacára a tanúnak kihallgatása elrendeltetett és eszközlése végett a m.-óvári kir. járásbíróság kerestetett meg. A tanú a hozzá intézett általános kérdések folytán határozottan következőket vallotta: felperes, tehát a rá hivatkozó fél, anyósa és a mennyiben ez a pert megnyeri, tanú feleségének, mint felperes örökösének vagyona szaporodni fog, továbbá, hogy alperessel folytonos ellenségeskedésben él. Ezen vallomás folytán, hivatkozva a polg. ptts. 192. §-ának b) és c) pontjaira, tiltakoztam ezen tanú kihallgatása ellen, annyival inkább, mert a polg. ptts. 203-ik §-a határozottan rendeli, hogy csak akkor hallgatandó ki a tanú a kérdő- és ellenkérdőpontokra, ha az általános kérdésekre adott feleletekből nem merülnek fel oly körülmények, melyek a tanúnak hivatalból vagy az ellenfél kifogása folytán leendő kizárását vonnák maguk után. Az eljáró biró ur azonban, tekintve, hogy a tanuhallgatást megkeresés folytán eszközölte; kijelenté, hogy nincs jogosítva a tanú ki nem hallgatása felett határozni, a tanút kihallgatta és meghiteztette. Tehát előfordult azon eset, hogy oly tanú, ki a törvény félremagyarázhatlan rendelkezése értelmében tanuságtételre nem bocsátható, kihallgattatott és vallomását esküvel megerősítette. A kérdés tehát, melyet felteszek, az: vájjon jogosítva v a n-e a b i r ó, k i megkeresés folytán teljesít tanuhallgatást az általam előadott eset beálltakor a tanú kihallgatását végzésileg mellőzni? Nézetem szerint a biró hatásköre, akár megkeresés folytán, akár mint tárgyaló biró jár el, ugyanaz és hogy az általam előadott esetben az eljáró biró jogosítva volt a tanú kihallgatását mellőzni. Szeretném, ha ezen kérdés ezen becses lapokban — melyben már annyi érdekes jogi kérdés megbeszélés utján tisztázva lett — szintén megvitatva lenne, melynek folytán talán sikerülni fog módot találni, hogy ily anomália ne álljon be. Sérelmek.* Az alaptalan leletek ellen. Vonatkozással ezen becses lapok f. é. 22-ik számában közöli azon esetre, hogy a budapesti m. k ír. központi d í j- é s illetékkiszabási hivatal a budapesti VI. kerületi járásbírósághoz az alaptalan leletek tárgyában átiratot intézett és ezen esetről ugyanazon számban irt magvas cikkre, van szerencséin a pécsi m. kir. p é n z ü g y i g a z g a t ó s á g n a k egyik végzését e sorok végén közölni, annak tanújeléül, hogy nemcsak a budapesti, hanem a vidéki pénzügyi hatóságok is' újabb időben elismerésre méltó buzgalommal küzdenek a felek alaptalan zaklatása ellen s hogy a felek által vallott sérelmek nem is anynyira a pénzügyi hatóságoknak róhatók fel, mint inkább a bíróságoknak a törvényekben és jogszabályokban járatlan kezeli) személyzetének. Csakugyan helyesen mondja ezért cikkében dr. Stiller Mór ur, hogy a bélyeg mizériák orvoslására figyelemmel lenni egyik h á 1 á s t e e n d ő j e lenne az új igazságügyi k o r m á n y z a t n a k, melyhez legszebb reményeink fűződnek. — Nem a pénzügyi közegeknek kellene valami póttanfolyamféle, hanem az igazságügyi kormányzat kezelő közegeinek, a melyek a feleknek alaptalan leletcikkel a kellemetlenségeket tulajdonképen okozzák. 24,15:j./Vl. 1885. szám. Végzés Értesíttetik, hogy a pécsi kir. adóhivatalnál terhére az 1865. évi Kj. 469. és 470. t. a. előirt 75 kr.-75 kr , igy összesen 1 frt 5') kr. illeték téves leletezés s ennek alapján eszközölt helytelen előírás címén töröltetik; mert az lSGS. évi LlV. t.-c. 114. §-a szerint sommás eljárásnál rendes keresetlevél nem is kívántatik, hanem a követelő fél keresetét szóval is előadhatja, mely a biróság által Írásba foglalandó; ugyanezen t.-c. 115. íja rendeli, liogy a biróság a keresetlevélre vagy a jegyzőkönyv másolatára vezetendő végzésben köteles a megjelenési határidőt kitűzni s igy ha a felek keresetlevelet nem tartoznak adni, annál kevésbé kötelezhetők arra, hogy az általuk pusztán a biróság kímélése szempontjából írásban beadott keresetlevelekhez íelzetet adjanak oly célból, hogy az erre vezetendő végzéssel tárgyalásra megidéztessehek, s ha egyáltalán adnak, ez csakis a biróság kezelő személyzetének kényelmére szolgál, s egyes felek által követett gyakorlat, mely szerint ők felzetet adnak — másokra nem oktroyálható, s igy a hiányzó felzet bélyeghiánya címén lelet felvételnek nincs helye. 3 db. melléklet visszacsatoltatik. Pécs. Tisztelettel x. y. f Németh Miklós. Mély részvéttel veszszük a hirt, hogy Németh Miklós curiai biró, a magyar bírói kar egyik kitűnősége vasárnap este 10 órakor a magyar vörös keresztegylet budai kórházában több mint két évi betegeskedés után meghalt. Igen kiváló családból származott. Németh Miklós született Pozsonyban 1832. év aug. 21-én. Jogi tanulmányait a pozsonyi jogakadémián 1849/50-ik évben végezte. A bírói vizsgát 1857. nov. 5-én, az ügyvédit 1861. nov. 22-én, a váltói vizsgát 1861. december 17 én tette le. Ezután 12 évi állami hivataloskodásai után, 1862. évi nov. 18-án az udvari cancellária rendeletével a kir. ilélő tábla titkárává neveztetett ki és ezen minőségben 7 évig szolgált. 1869. évben a Curia semmitőszéki osztályához segéd-előadóvá osztatott be és mint ilyen 1870. január végéig szolgált. Ezután kir. táblabíró lett, 1871. május l-ig viselte ezen hivatalát. Beosztatván a Curia semmitőszéki osztályához, kisegítő előadó bíróul és 187K. február 1-én semmitőszéki rendes biróvá neveztetett ki. Független, felvilágosodott gondolkozása, nemes, szilárd jelleme, kiváló jogi képzettsége igen széles körök őszinte tiszteletét vivta ki neki. Vegyesek. — Nóvák Kamill, a budapesti kir. törvényszék volt alelnöke távozása alkalmából a következő levelet intézte a büntető osztályhoz : Ama rokonszenves fogadtatás és folytonos előzékeny támogatás, melyben e törvényszék igen tisztelt birói kara engemet állandóan részesített és ama nagyrabecsülés, melyet e törvényszék összes bíráinak és hivatalnokainak ügybuzgó és odaadó fáradozása és tevékenysége miatt érezek: a mig egyrészt bennem távozásom * Ezen rovatban, prograinmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősei;. ** Bárcsak mindenütt tennék, akkor aligha volna annyi alapos panaszra ok. A szerk.