A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 25. szám - Az 50 frton aluli biztosítási ügyek és a bagatell törvény

100 A JOG. nek s ezért az alsóbb bíróilag megállapított pénzbüntetésen kívül, mely azonban behajthatlanság esetére ezúttal három napi börtönben állapittatik meg. föbüntetéskép nyolc havi börtönre ítéltetik, az I . . . Mihályné s kiskorú gyermekei részére a kártérítési egyetemleges kötelezettség vádlott P . . . Bálintra is kiterjesztetik, egyebekben a másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Indokok : Hogy a súlyos sérelmeztetés miatt elhalt I . . . Mihály fején ki okozta azon súlyos sértést, mely a hulláján észlelt sértések közül egyedül okozta a halált, azt a bizonyítékokból megállapítani nem lehet. Az orvosi vélemény szerint ezen halálos sértés nem bottal, hanem súlyosb eszközzel, fejsze vagy csákánynyal okoztatott; s ha egyedül az orvosi vélemény volna irányadó, ugy a terhelő gyanú a bántalmazók közül főleg az időközben elhalt V .. Györgyre esnék, a ki R . . . Eliz tanú szerint a verekedés alatt csákánynyal volt ellátva. Azonban miután S . . . . György tanú S ... . József kezében vasvégü pálcát, A . . . . tanú pedig V .. Ferenc kezében görcsös botot látott, az orvosi vélemény nem zárja ki azon föltevést, a mit több tanú vallomása is támogat, hogy a halálos sértés ezen eszközökkel okoztatott. De megállapítható nem lévén biztosan az, hogy a tettleges bántalmazók közül melyiknek ütése okozhatta közvetlenebbül a bekövetkezett halált, épen azért lett a bíróságok által szemben a kir. ügyész indítványával a B. T. K. 308. §-a alkalmazva. Ezen szakasz értelmében azonban, ha az egyes vádlottak külön elkövetett cselekménye biztosan meg nem állapitható, mint társtettesek büntetendők mindannyian. P.Bálintra nézve vádlott társainak szembe mondásával s ezen vádlottnak a vizsgálóbíró előtt tett s a végtárgyalásnál indokolatlanul visszavont beismerésével be van bizonyítva, hogy a földön fekvő I. . . Mihályra néhány ütést tett s így nem lehet megállapítani, hogy az ő ütései nem okozták vagy döntő befolyást nem gyakoroltak volna a halálos eredményre; arra sincs semmi bizonyíték, hogy a hullán ejtett és súlyosaknak minősített sértések valamelyikét okozta volna vádlott; de igen is bizonyítva van, hogy azon közös cselekményben, melynek következménye lett a halál, az ütlegek által ezen vádlott is tettleg részt vett s épen hasonló, az egyesek ténykedése szerint el nem különíthető cselekményekre nézve állapította meg a B. T. K. 308. §-a az egyetemleges büovádi felelősséget, minélfogva ezen szakasz alapján kellett vádlott P . . . Bálintot is elitélni. Büntetése megállapításánál tekintetbe vétetett rovatlan előélete mellett a cselekmény elkövetésénél kisebb tevékenysége. A kártérítési összegre nézve az egyetemleges felelősség megállapítása P . . . Bálintra nézve, ugyanazon bűntettben való elitéltetésének természetes következménye, (1886. évi márc. 23-án 6,851/85 sz.) Jotrtalan önsegély idegen dolognak idegen lakásból való elvétele által. (B. T. K. 332., 333. és 368. §-ok.) Az eperjesi kir. járásbíróság:: Vádlott M . . . . Anna a lopás vétségének vádja s következményeinek terhe alól felmentetik, mig ellenben a B. T. K. 368. §-a szerint minősülő vétségben vétkesnek mondatik ki s ezért három napi fogházban a B. T. K. 27. §-ban jelzett célra fordítandó — ide 15 nap, végrehajtás terhe alatt fizetendő — behajthatlanság esetén további egy napi fogházra változtatandó .2 frtnyi pénzbüntetésre ítéltetik. Indokok : Vádlott ellen a lopás tényálladéka nem volt igazolható, miért is annak vádja alól felmentendő volt. Ellenben igazoltatott, hogy a károsult tulajdonát képező egy kádat, egy bölcsőt s egy tüllőt tőle jogtalanul elvett, miért is vétkesnek volt kimondandó s mint ilyen a fenti ítélet szerint marasztalandó. A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja és M . . . . Annát a B. T. K. 333. §-ába ütköző és 334. §-a szerint minősülő lopás vétségében mondja ki bűnösnek s e miatt a B. T. K. 339. §-a alapján három napi fogházra itéli, a mellékbüntetést azonban a B. T. K. 54. §-a alapján mellőzi. A rabélelmezési költségek megtérítésére s az elvett tárgyak visszaadására nézve a kir. járásbíróság ítéletét, mint nem felebbezettet. érintetlenül hagyja. Indokok : Az eljárás adatai szerint vádlott 1884. évi nov. 2-án sógornőjének, a sértett K . . . . Máriának lakásába ment s ennek távollétében, de a laktárs S . . . J . . . Mária szeme láttára, annak tulajdonát képező egy kádat, egy bölcsőt s egy tüllőt, összesen 10 frt értékben elvitt. Cselekményének célja az volt, hogy a szóban forgó tárgyak zálogul szolgáljanak ama követelesének biztosítására, a mely állítólag sértett ellenében négy forint erejéig fenállott. A vádbeü cselekmény nem minősíthető a^ K. B. T. K. 127. §-ába ütköző kihágásnak, a mennyiben a kérdéses tárgyak használatba vétele sem állíttatik ; nem a B. T. K. 332. §-ába ütköző magánlak megsértésének, mert ugy sértett, valamint K . . . . Mária sem tiltakoztak a lakásba való belépés ellen ; de különben sem irányult a cél a házi jog megsértésére. ^ Minthogy azonban vádlott idegen ingó dolgot másnak birtokából ennek beleegyezése nélkül elvett s azzal mint sajátjával rendelkezett, tehát azt elidegenítette, terhére hivatkozott szakaszok által tiltott cselekmény forog fen. Az első biróság ítélete csakis a minősítés kérdésében felebbeztetvén: a büntetés csakis annyiban volt és pedig a vádlott javára megváltoztatandó, a mennyiben a büntetendő cselekményről intézkedő törvényszakaszok megkívánják. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy az 1883. évi VI. t.-c. 7. §. eseteinek egyike sem forog fen, további felebbezésnek helye nem lévén, vádlott felebbezése visszautasittatik. fi886. március 27-én, 8,251/85 sz.) A rendőrség, megyékben a szolgabiróság fel van jogosítva, ha büntetendő cselekmény (csalás s okirathamisitás) jelenségeit észleli, a gyanusitott egyén előzetes letartóztatását elrendelni. A szolgabíró e jogot a szabályszerű formaszerüségek megtartásával gyakorolván s a letartóztatottat haladéktalanul bíróságának átadván: ellenében a személyes szabadság megsértésének jogalapja fen nem forog. A megbilincseltetés indokolt-e, midőn panaszlott azzal fenyegetödzik, hogy letartóztatásának tettleg ellenszegülni fog. A nyitrai tszék : K. s társa által R. Béla szolgabíró ellen személyes szabadság megsértése miatt tett feljelentésre 1885. szept. 30-án 6,616. sz. a. kir. ügyészségi indítvány nyomán az elrendelt nyomozást megszüntette a következő indokolással: A feljelentés tárgya az, hogy a panaszlókat a szolgabíró 1883. július 21. törvényellenesen letartóztatta, megbilincseltette s másnap a járásbírósághoz bekisértette. Az előiratokból azonban kitűnik, hogy panaszosak csalás s okirathamisitás miatt feljelentettek a | szolgabírónál, ki tehát ellenük a nyomozást foganatosította, őket jkönyvileg kihallgatta s nehogy a vizsgálat sikerét meghiúsítsák, I szabályszerű végzéssel letartóztatta s a jbirósághoz bekisértette. j Már pedig a rendőrség, tehát megyékben a szolgabíró fel van . jogosítva, ha büntetendő cselekmény jelenségét észleli, a gyanuj sitott egyén előzetes letartóztatását elrendelni. És az, hogy meg; bilincseitettek, indokolva van azzal, hogy panaszosak gorombáskodtak, sőt kijelentették, hogy letartóztatásuknak tettleg ellenszegülni fognak. Panaszosak felebbezésére A budapesti kir. tábla: az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyta ; tekintve, hogy R. Béla mint közbiztonsági tisztviselő a nála tett bűnvádi feljelentés folytán tartóztatta le panaszosokat és másnap az illetékes kir. járásbírósághoz őket átkísértette; tehát a fenálló joggyakorlat szerint törvényesen járt el. (1886. jan. 19-én 39,683/85 sz. Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Grrün Kain e., szatmárnémeti-i tvsz., bej. jun. 15, félsz, jun. 28, csb. Borús József, tmg. Uray Géza. — Beck Fülöp e., b.-gyarmati tvsz., bej. jul. 20, félsz. aug. 23, csb. Fenyvesi Arnold, tmg. Vannay Ignác. — Cservenka Róbert e., lőcsei tvsz., bej. aug. 3, félsz. aug. 25 csb. Putz Mátyás, tmg. dr. Nagy Árpád. — Fleischer Lipót e., zombori tvsz., bej. jul. 19, félsz. aug. 10, csödb. Joánovics Döme, tmg. Popovics Döme. — „Moll E." hagyat, e., pozsonyi tvsz., bej. jul. 20, félsz. aug. 4, csb. Tóth Lajos. tmg. Zalka Gyula (bazini ügyv.) Pályázatok : A szilágy-somlyói járásbíróságnál díjjas joggyakornoki áll. jul. 8-ig. — A n.-szebeni ügyészségnél ügyészi áll. jun. 22-ig. — A kis-martoni járásbíróságnál díjjas joggyakornoki áll. jul. 9-ig. — A siklósi járásbíróságnál aljegyzői áll. jun. 26-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvénytársaság:«-nál. (Hold-utcza 7. sz.)