A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 25. szám - Az 50 frton aluli biztosítási ügyek és a bagatell törvény

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 25. számához. Budapest, 1886. június 20-án. Köztörvényi ügyekben. Adalék a közjegyzői óvadékra történt zálogigények bejelentésének hatályához és határidejéhez. (1874: XXXV. t.-c. 44. és 173. §§.; A dévai kir. törvényszék (1885. szept. 12.3,086. sz. a.): N. . . Lipót volt szászvárosi kir. közjegyzőnek 2,000 frtnyi óvadékára bejelentett igények tárgyában következő végzést hozott : N. Lipót volt kir. közjegyzőnek f. évi 2,173. sz. a. kelt végzéssel 5t> b/c. alá helyezett 1,977 frt 10 kr. és mult évi 222. sz. a. 4i5 b/c. alá helyezett 22 frt 90 kr. összesen 2,000 frt óvadékából a) a m. kir. államkincstár által bejelentett 841 frt 17 kr. illeték és 15 frt 95 kr. hirdetményi iktatási dij, összesen 881 frt 12 kr. ezen kir. államkincstárnak; b\ az aradi kir. közjegyzői kamara által f. évi 19. jkönyvi sz. a. bejelentett 1.10 frt birság a kamara részére kiutalványozandónak rendeltetik el. A fenmaradó 1,008 frt 88 kr., mint N. Lipót óvadékkal terhelt szászvárosi házának vételára, sorrendi kiosztás végett a szászvárosi kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatósághoz fog átutaltatni; ezért F. Ede stb. ezen óvadékhoz bejelentett igéjükkel ezúttal elutasittatnak. Indokok : Az 1874. évi XXXV. t.-c. 173. §-a szerint, a közjegyzői biztosíték zálogul szolgál mindazon kötelezettségekért, melyek kártérítés vagy birság címén a közjegyző hivatalos cselekményeiből vagy mulasztásából erednek. Tekintettel arra, hogy l,4ü0/885. sz. a. hirdetvényi felhívásnak folytán bejelentett követelések közül csupán a kir. kincstár s aradi közjegyzői kamara által bejelentettek erednek N. Lipót kir. közjegyző hivatalos cselekményéből, illetve mulasztásából, a kir. törvényszék csakis ezek kielégítése fölötti határozatra volt hivatva, a többi magánügyletekből és jogviszonyokból folyó követelések az 1874. évi XXXV. t.-c. 44 — 46. §§-ban szabályozott eljárás keretébe vonhatók nem lévén. Ez utóbbiak tekintetében a törvénykezési eljárás szerinti illetékes elbánásnak leend helye. A budapesti kir. itélő tábla (1885. dec. 16. 6,725. sz.): az elsőbirosági ítélet azon sérelmezett részében, mely szerint az aradi kir. közjegyzői kamara által 1885. ápril 9-én, 1,627. sz. alatt bejelentett 110 frt birság mint törvényes zálogjoggal bíró követelés az aradi kir. közjegyzői kamara részére kiutalványoztatni rendeltetett és annak folytán a szászvárosi kir. járásbirósághoz mint telekkönyvi hatósághoz sorrendi kiosztás végett csak az 1,008 frt 88 krban fenmaradó óvadéki összeg áttétele határoztatott, megváltoztattatik és az aradi kir. közjegyzői kamara a 110 frt birság iránti bejelentésével elutasittatik és ennélfogva ezen Ítélet jogerejíívé válta után nem csak 1,008 frt 88 kr., hanem a fenmaradó 1,118 frt 88 kr. óvadéki összeg átutalandó lesz a szászvárosi kir. járásbirosóg mint telekkönyvi hatósághoz a sorrendi kiosztás végett, a többi nem sérelmezett részeiben az első bírósági Ítélet érintetlenül hagyatik; mert, tekintettel arra, hogy a törvényes zálogjoggal biró követelések bejelentésére az 1874. évi közjegyzői törvény 44. §-a értelmében a dévai kir. törvényszék által 1884. évi nov. 21-én 5,360. sz. a. kibocsátott hirdetményben kitűzött 3 havi határidő 1885. évi márczius 6-án lejárt, az aradi kin közjegyzői kamara azonban a hirdetményi határidő eltelte előtt elmulasztotta az állítólagos 110 frt birsági követelést bejelenteni és azt csak 1885. ápril 9-én jelentette be; ennélfogva a közjegyzői törvény 44. §-a értelmében ezen elkésett bejelentés tekintetbe vétele nélkül kellett az óvadék kiadása felől intézkedni. A in. kir. Curia (1880. június 1. 2,425. sz.): a másodbíróság Ítéletének azon része, mely szerint az aradi kir. közjegyzői kamara igényével elutasittatott, megváltoztattatik és e tekintetben az első bíróság ítélete hagyatik helyben, az abban felhozott indoknál fogva, és azért: mert az igénylő aradi kir. közjegyzői kamara az 1874. évi 35. t.-c. 173. §. értelmében az igényelt 110 frt bir>áiri összegre nézve különös zálogjoggal birván, ugyanezen t.-c. 44. $-a < rtelmében külön lett volna felszólítandó, hogy X. Lipót volt kir. közjegyző óvadékára vonatkozó netaláni követelését bejelentse, minthogy azonban ily felszólítás nem történt, a nevezett kir. közjegyzői kamara bejelentése elkésettnek nem tekinthető. A liáztnlajdonos a bérlőnek a ház leégése folytán keletkezeti kárát csak akkor tartozik megtéríteni, ha a tűz a háztulajdonos vagy annak meghízottja, a házmester gondatlansága folytán keletkezett. A ház tetőzete leégvén, a lakó, kinek lakába felett ál lillatik helyre a tető, nemcsak hogy nem köteles a lakást megtartani, de az előre fizetett házbért is visszakövetelni jogosítva van. A budapesti kir. törvényszék (1885. május 27. 12,714. sz. a.): Dr. Luby Gyula ügyvéd által képviselt L. F. Károly felperesnek, dr. Vámossy Károly ügyvéd által védett K. István és neje K. S. Júlia alperesek elleni 1,447 frt 82 kr. kártérítés megítélése iránti perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperes a keresetileg követelt 1,447 frt 82 kr. kárösszeg iránti kereseti követelését alperesek, mint a budapesti Sándor-utca 12. sz. a. ház tulajdonosai ellen, azon körülményre alapítja, hogy ezen ház 1883. évi április 8-án, hajnali 3 órakor a házmester gondatlansága folytán a padláson kigyuladván, felperesnek a lakásához tartozott padláson elhelyezett és a keresetben részletesen elősorolt ingóságai elégvén, a házmester vétkes gondatlansága által okozott károkért neki alperesek, mint a ház tulajdonosai, feltétlen felelősséggel és kártérítéssel tartoznak. Eltekintve attól, miszerint felperes keresetében felszámított kárai közül az 1—3. tétel alatt felszámított és Összesen 49 frt 82 krt tevő követelése iránt a budapesti V. ker. kir. járásbiróság, mint kisebb polg. ügyekben eljáró bíróság előtt a B. alatti panaszszal folyamatba tett pertől alperesek által 5-/. alá csatolt végzés szerint ellátott és így ezen keresetben a kisebb polgári peres ügyekben eljáró bíróság előtt folyamatba tett perrel érvényesített követelését nem érvényesítheti; a keresetben 4—31. t. sz. a. felszámított kártérítés iránti követelésével is feltétlenül elutasittatott, mert alperesek házmestere részéről a tüz keletkezési okára nézve vétkes gondatlanságot nemcsak nem igazolt, sőt azt az ellenvégirathoz 9-/. alá csatolt és 1883. április 10-én felvett jegyzőkönyv sem igazolja és a fővárosi hatóság, valamint a rendőrség a tüz keletkezési okát ki nem puhatolhatónak mondja ki. Ennélfogva a felperes által hivatkozott tanuk kihallgattatását mellőzni és felperest keresetével elutasítani kellett, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1886. január 9. 36,797. sz. a.): Az elsőbiróság ítélete indokainál fogva és még azért is helybenhagyatik, mert a 9-/. alatt hiteles kivonatban a perhez csatolt hatósági jegyzőkönyv ellenében, mely szerint a felperes állítólagos kárát előidéző tűz keletkezésének oka rendőrileg kipuhatolható nem volt, felperes hivatkozott tanúival, még ha azok a kérdőpontoknak megfelelően vallanának is, sem lenne bizonyítva, hogy e tűz keletkezését a házmester gondatlansága okozta volna, tehát a tanúkihallgatás elrendelése felesleges és pedig annyival inkább, mivel felperes olynemű és mérvű gondatlanságot, mely alperesekre, mint háztulajdonosokra, visszavezethető volna, nemcsak nem bizonyított, de nem is állított. A m. kir. Curia (1886. május 18. 2,372 sz. a.): Mindkét alsóbb bírósági Ítélet a fizetett házbér és a lakásbóli kiköltözés címén követelt 49 frt 82 krra nézve megváltoztattatik s alperesek köteleztetnek ezen összeget megfizetni. Egyebekben, stb. Indokok: Az 1S83. évi április 8-tól május első napjáig kifizetett házbér és a kiköltözködési költségekre nézve, mindkét