A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 24. szám - A vaspályák kártéritési kötelezettsége személyi balesetek miatt. 1. r. - Közös ingatlanok végrehajtása

194 A JOG. vett egy nyolcad úrbéri telek, kérdés, hogy ezen megnevezésnek megfelel-e? ha igen, akkor a 156. §. d) pontja alatt emiitett ház alatt az egész birtok értendő, mert a többi részlet csak a ház elválaszthatlan tartozéka s a ház becsértékéhez a hozzá tartozó részletek becsértéke is hozzáadandó s igy az eredményhez képest a birtok osztatlanul vagy egészben, vagy csak egy részben elárverezendő ; de ha az ingatlan ezen megnevezésnek meg nem felel, vagyis mivel az úrbéri kapcsolat meg van szüntetve és ezen megszüntetés csak az úrbéri rendbeszedés és elkülönítés által haj tátik végre, az azt követő telekkönyvi átidomitás által ezen birtok jobbágyi természetét elvesztette s azért a birtok minden jogi természetének megnevezése nélkül már most -f alatt felveendő volna, de ha ez meg nem történt volna is és igy ha a birtok megnevezésének meg nem felelne is, ezen birtok minden egyes részlete valódi jogi természetéhez képest önálló birtoktestet képez s igy a végrehajtási törvény 156-ik §-ának a) vagy d) pontjának mértéke szerint, a mint ez ingatlannak 200 frt vagy a ház és belteleknek 500 frtnyi kikiáltási ára van vagy sem, egészben vagy részben elárverezendő ; és 2. a falusi 20. számú tjkvben f 1-2. sor szám alatt foglalt ingatlanokra nézve a jogászok véleménye azt hiszem osztatlan, a mennyiben minden részlet mint önálló birtoktest jön figyelembe és nem határoz, ha ezen részletek között olyan is találtatnék, melynek kikiáltási ára a törvényes mértéket meghaladja, akkor ezen részletből csak az adóst illető része, ellenben a többi részlet egészben elárverezendő. Ezekből kitetszik, hogy a végrehajtási törvény erre vonatkozó intézkedése igen szabadelvű és nemzetgazdasági szempontból igen üdvös hatású, mert kizárja vagy legalább nagy mértékben akadályozza a proletáriátus képződését; és nincs is ezen törvénynek sem magyarázatában, sem pedig végrehajtásában semmiféle nehézség, kivéve a bíróságoknak ez iránti ellenszenvét, a mennyiben sokszor kényelemből, sokszor pedig túlterheltetésböl a jogosság szine alatt gátat vetnek a magánjogok természetes érvényesítésének és az egészséges közgazdasági fejlődésnek. Sérelmek.* A közelgő törvényszünet alkalmából. Sajátságosnak tartom, hogy mióta ez a külföldről csempészett intézmény nálunk is fennáll, sem a felső vagy alsó bírósági ügyvitel nem javult, sem abirák nagyobb kedvvel és frissebb egészséggel nem dolgoznak; már pedig ezzel biztatták az ügyvédi ka:* és a jogkereső közönséget. Ennélfogva — ma már harmadik éve - talán megengedhető, hogy elmélkedjünk e tárgy felett. A szegedi ügyvédi kamara 1885. évi jelentésében nyilvánul az első hang, mely a vidék panaszkodását összeköttetésbe hozza a szüneti intézménynyel. Lássuk jogosult-e a panasz ? 1872. óta nem jelent meg annyi miniszteri biztos az alsó bíróságok vizsgálása végett, mint 1884. és 1885-ben. Találtak is ezek rettenetes sok rendetlenséget, zavart és bonyodalmakat, hanyagságokat, hogy bizonyára a minisztériumban sem győztek eleget csudálkozni e felett. Egymást érte ennek következtében a nyugdíjazás, ügyviteli utasítás. Aztán mikor vége lett a vizsgálatnak, akkor látta az igazságügyi kormány, hogy a sok ügyviteli utasítás, nyugdíjazás dacára ott vagyunk a hol a mádi zsidó. Mi ennek az oka ? Nem más, mint az, hogy: a biró nem ér rá dolgozni, pereket referálni, a kezelő személyzet pedig, ha ráérne is dolgozni, nem tud, mert éhezik. Az utóbbiak elmondták már a sajtó utján bajaikat, épen azért velük nem szaporítom a szót, csupán a birákról teszek említést. Nem érnek rá dolgozni, mondom, mert január és i e b r u á r hónapokban készíteni kell azt atemérdek kimutatást, melyet egy év alatt tanulmányozni sem lehet kellőleg. Már pedig ha a biró számol, akkor jogi kérdések felett nem elmélkedhet, ennélfogva ezen két hónap alatt határozatot ugyan nem is várhat a közönség. Augusztus és szeptember hónapok, ha aztán a szüneti tanács kivételével minden más biró szabadságramegy, inig október és november hónapokban a szüneti tanács megy szabadságra. Mindezeken kivül még 31 ünnepnap miatt nem lehet dolgozni. * Ezen rovatban, programmunklioz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. Ez pedig összesen hét hónapra rúg. Szüneti illőnek miért kell négy hónapot tekinteni? erre a feleletet megadja azon körülmény, miszerint a szabadságáról viszszatért biró, az október - november hónapokra szabadságra t; vozó biró sürgősebb ügyeit veszi át és ez a saját sürgősebb ügyeivel együtt annyira elfoglalja, hogy a folyó ügyekkel alig frglalkozhatik. Adjuk hozzá mindezekhez még azon tapasztalatunkat hogy a szüneti törvény folytán bírót változtató percsomók lcgtöl bször nem is kerülnek vissza az eredeti, illetve első referens kezűhez, vagy ha vissza jutnak, annyi időtöltés és fáradságba kerül az, a melylyel ugyanannyi rendes per feldolgozása is sikerülhetne. A szüneti intézmény behozatala tehát azonkívül, hogy a hátrálékok felhalmozódását aggasztó mérvben előidézte, bátran elmondhatjuk, hogy okozója azon zavarok és rendetlenségeknek, melyek két év óta a legjelesebb törvényszékeknél tapasztalhatók. Ezen sem a rubrikák és a nyilvántartási lajstromok szaporítása, sem a birák zavarásával segíteni nem lehet. Mig az e. f. biró akkor veheti ki szabadságidejét, mikor szüksége van erre és az elnök azt megengedhetőnek találta, értékesíthette szabadságidejét a saját előnyére, a nélkül, hogy ezzel másnak, különösen a jogkereső közönségnek ártott volna, mert hiszen a szabadságolt biró 3-4 sürgősebb darabját minden zavar előidézése nélkül elintézhette birótársa, aztán hátrálékát is igyekezett helyrepótolni. Igy azonban százakra menő ügydaraboknál a zavar is nőni fog évenkint s a hátrálék egyik biró nyakából a másikra marad. Keressék tehát a miniszteri biztosok itt a baj okát és akkor a panaszok is kevesbedni fognak. Wisinger Károly, makói ügyvéd. Irodalom. Dr. Pawloviö Márk: A magyar váltójog összehasonlítása Európa összes, Közép- és Dél-Amerika nevezetesebb váltójogaival. Első füzet. Temesvár, 1886. Szerző nem lép fel új eszmével, mert ugvanezen munkát már előtte dr. 13 o r c h a r d t S. 1871. évben megjelent gyűjteményes vállalatának I. részében végezte. Természetes tehát, hogy szerző ezen kiváló szakmunka nyomdokaiban kénytelen haladni. Mindazonáltal nem kicsinyeljük szerző vállalkozását, mert eszköz van általa nyújtva ugy az ügyvédeknek, mint a bíráknak esetleges controvers kérdéseket a váltójog köréből az összehasonlító jogtudománya alapján megbírálni és helyesen eldönteni, de elő van mozdítva egyúttal az ily munkák által a nemzetközi forgalom által annyira megkívánt egységes nemzetközi általános váltójog létesítése. Forrásokul használtatnak az 1808-iki Code de commerce váltójogi részei, az 1829-iki spanyol, 1833-iki portugál, 1835-iki görög, 1838-iki hollandi, 18 40-iki román, 1850-iki török, 1860-iki szerb kereskedelmi törvények, az 1872-iki belga váltótörvény, 1857-iki máltai ker. tv., a berni, genfi, freiburgi, neuenburgi, hesseni, waadti és wallisi cantonok váltójogai, az 1850-iki brazíliai, I8ő4-iki mexikói, 1862-iki argentini, 1865-iki chilei k. t.; az 1849-iki ált. német váltórendszabály és az ezt követő finn, skandináv, olasz, sat. váltórendszer és k. t. ; az 1882-iki angol váltótörvény és az orosz ker. törvény. A munka kiállítása ugy ára (1 frt 60 kr. 8 ívért) azonban kívánni valót hagy hátra. r. 1. ^ Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bűnügyekben; szakszerű tárgymutatóval. Közzéteszi a Magyar Igazságügy szerkesztősége. I. Budapest, 1886. Nagy 8° XII. és 320 11. Ara kötve 3 frt. Válogatott jogesetek és diszes kiállítás jellemzik ezen határozottan versenyképesnek mondható vállalatot. KüutetÖJOffi folyóiratok szemléje. Az összes büntetőjogtudomány folyóirata. (Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft Herausgegeben von dr. Franz v. List und dr. Kari von Lilienthal VI Band viertes und fünftes Heft. Berlin und Leipzig. Verlag v. F. Guttentag) A hatodik kötet negyedik és ötödik füzete következő tartalommal jelent meg: »Az előzetes eljárás az angol bűnvádi eljárásban, különös tekintettel a rendőri közegek jogkörére.' Dr. Liepmann P'.-töl. — A második helyen Merkel A strassburgi tanár részletesen ismerteti dr. Binding Károly »A büntetőjog kézikönyve« című müvének megjelent első kötetét. — O. E. »A gonosztevők világa Berlinben« című cikksorozatát fejezi be; értekezvén azon módokról és eszközökről, melyek segélzével a büntetőjog-ellenes cselekmények száma csökkenthető volna. lovábbá Geyer müncheni tanár ismerteii az orosz büntetőtörvény javaslatának azon részét, mely a személyek ellen elkövetett bűncselekmények kategóriájét foglalja magában. Az é.tekezéseket végül a harmadik nemzetközi börtönügyi congressusról irt tanulmánya zárja be Goes kopenhágai tanárnak. Az értekezéseket követi az irodalmi rovat, a mi ezen füzetben is felöleli az irodalmi újdonságokat s részletesen ismerteti azt; (633—662 1.) ugy hogy