A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 24. szám - A vaspályák kártéritési kötelezettsége személyi balesetek miatt. 1. r. - Közös ingatlanok végrehajtása

A JOG. 195 ezen bőséges referádából az olvasó hasznos áttekintést nyer nemcsak a német luteraturáról, de valamennyi cultur nép szellemi termékeiről a jogtudomány terén. Ezen füzetben az irodalmi részt Lilienthál szerkesztette s azt két részre osztotta fel. Az elsőben a bűnvádi eljárás ; a másodikban az anyagi jog terén megjelent munkákat; értekezéseket és monographiákat ismerteti. Végül a füzetet a könyvészet rovat zárja be. >A törvényszék" (Das Tribunal. Zeitschrift für praktische Strafrechtspflege. Unter Mitwirkung zahlreiclier in nnd ausliindischer Kriminalisten herausgegeben dr. S. A. Belmonte Rechtsamvalt in Hamburg) című folyóirat májusi (V.) füzete következő tartalommal jelent meg: »Egy siketnéma meggyilkolása egy siketnéma áltaU I! a r r e törvényszéki bírótól Düsseldorfban. »Adalék a Ritter-féle hünperhez - dr. Rosenblatt József krakói ügyvédtől. — 'Gyilkosság vagy szándékos emberölés ?« H e i n z e m a n n kir. ügyésztől Limburgban. A júniusi — C-ik — füzet pedig a következő tartalommal jelent meg: »Okirathamisitás és becsületsértés«, a hamburgi törvényszéki gyakorlatból közli : Dr. May Ilermann, hamburgi ügyvéd. — »70 év előtt*, Schwarz aurichi államügyésztől. — »Gyujtogatás«, dr. Fuld Lajos, mainci ügyvédtől. — »Súlyos testisértés és személyes szabadság megsértése vallomásnyerés céljából** — Dr. Rosenblatt József, krakkói ügyvédtől. »A törvényszéki CSarnok« (Der Gerichtssaal, Zeitschrift für Strafrecht etc. unter Mitwirkung von den Professoren Bar, Berner, Halschner etc. herausgegeben von dr. Schwarze) című büntetőjogi folyóirat 6-ik és 7-ik füzete a XXXVIII-ik kötetnek következő tartalommal jelent meg: A G-ik füzet : »Non bis in idem és a birodalmi törvényszék.« — Eichhorn G., laudsbergi törvényszéki birótól. — »Bünvádi eljárás egy magát siket-némának, vaknak és elmebetegnek színlelő vádlott ellen«, Bayerlein Eduárd, bayreuthi törvényszéki igazgatótól. Ezután következik az irodalmi rovat, hol ismertetését találjuk l'rius Adolf, a belgiumi börtönintézet főigazgatója >Criminalité et répression, essai de science pénale« című könyvének. — A második helyen Carlo Faddó »Appello Penale (Estratto dal Digesto Italiano) 18-ifi. című müvét ismerteti a szerkesztő, mely a rómaiak felebbezési rendszerét tárgyalja büntető ügyekben. — A 7-ik füzet tartalma : Adalék a német birodalmi ÍJ. T. K. 193 §-ához (mely következőleg szól : Tadelnde Urtheile über wissenschaftliche, künstlerische oder gewerbliche Leistungen, ingleichen Aeusserungen, welche zur Ausführung, oder Vertheidigung von Rechten oder Zur Wahrnemung berechtigter Interessen gemacht werden, sowie Vorhaltungen und Rügen der Vorgesetzten gegen ihre Untergebenen, dienstliche Anzeigen oder Urtheile von Seiten eines Beamten und ahnliche Falle sind nur insofern strafbar, als das Vorhandensein einer Beleidigung aus der Form der Aeusserung oder aus den Umstanden, unter welchen sie geschah hervorgeht.) Dr Kronecker, berlini törvényszéki birótól. — >• Adalék a büntetőjogi értelemben vett okirat fogalmához«, dr. Riedel E.-től Göttingában. Az irodalmi rovat ezen füzetben két részre oszlik. Az elsőben hat legújabban megjelent börtönügyi munka; a másik részben pedig két büntetőjogi mű ismertetését találjuk. Vargha Ferenc, kassai törvényszéki aljegyző. Vegyesek. A kir. táblil szüneti tanácsai a törvénykezési szünidő alatt a következőkép állíttattak össze : Az egész juristicium alatt, elnök: Mihajlovits Miklós, tanácselnök: Berczelly Jenő, tagok a büntető tanácsban : Lázár Mihály, Popovits Jenő, Malatinszky Lajos, Gergey Károly, Bibó István, Nedeczky Ödön, Hieronymi Béla, Szent-Imrey Jenő; a polgári tanácsban : Puky Gyula, Asztalos Aba, Mezey Albert, Kormos Adolf, Havas Károly; csupán július hóban a büntető tanácsban : dr. Laszy József. A polgári tanácsban: Knorr Alajos, Németh Lajos, dr. Emmer Kornél. Augusztus hónapra a büntető tanácsban: Kulcsár Lajos, a polgáriban: Szeremley Lajos, Klimko István, Adám András. Dr. Wlassics Gyula, lapunk derék munkatársa — mint a »Budapesti Közlöny* múlt vasárnapi száma közli — az ígazságügyministeriumhoz ministeri titkárrá neveztetett ki. — Fogadja a mi részünkről szívélyes szerencsekivánatainkat. Egyezségi kényszer. Az x-i járásbíróság egyik birói szobájában ültem és türelmesen vártain cliensem és személyesen megjelent ellenfele mellett, mig a sor ránk kerül. Gondolatokba merülve [ hallgattam az előző tárgyalásokat. Az egyik alperes azon kifogást | hozta fel, hogy a szállított két vadkacsa rothadt állapotban s igy hasznavehetetlen volt. — »Lássa, bíró ur, — mondá alperes, miközben zsebkendőjéből rossz szagú pecsenyét húzott ki, — ez az árú, melyet kaptam, tessék megkóstolni.« A bíró ép oly udvariasan, mint erélyesen, utasította vissza e kérelmet, azt mondván, hogy az a szakértők dolga, de a közelben álló más felek folytonos nemtetszésnyilvánitása és a zsebkendők élénk j használata felperesre annyira'hatott, hogy panaszát visszavonta. Ezután egy szabó került sorra, kit egy orvosnövendék perelt be • önhatalmúlag megexequalt praeparatumok kiadatása iránt. A szabó követelte 20 Írtját, a medikus 5-öt akart fizetni. Végre kiegyeztek, a j tanuló lefizetett 10 frtot, a szabó pedig becsületére fogadta, hogy »12 órakor délben megkapja ön a baccilláit.* Végre én is sorra kerültem. A jegyzőkönyv »fejének« kitöltése után a biró kérdi alperestől: Van-e a kereset ellen kifogása ? Ellenfelem kifogást nem tett ugyan, de azt mondta, elég szép tőle, hogy ö követelésemet meg akarja fizetni de miután magát tönkre nem teheti, hat részletben fog fizetni. A biró mindenféle hangon ajánlotta nekem az egyezség elfogadását, de miután sem azt, sem mást elfogadni nem akartam, azt mondta: »ugy hát tárgyaljunk; biztosítom, hogy igy sem kapja meg előbb pénzét.« Erre ellenfelemhez fordul és újból kérdi: »Hát semmi ellenvetése nincsen a kereset ellen ?« Ez kis gondolkozás után talált is kifogást a szállított zongora ellen, mire a biró megelégülten naplója után nyúlt. »A tárgyalást ma, az idő előrehaladottsága miatt ugy sem folytathatjuk, a szakértőket is ki fog kelleni hallgatni s miután a legközelebbi napok már el vannak foglalva, csak jövő hónapban lesz a folytatólagos tárgyalás. Talán mégis kiegyezhetne ?« Kis gondolkozás után azon meggyőződésre jutottam, hogy okosabb lesz két részletben kiegyezni, a mit ellen felem kegyes volt felajánlani. Midőn a jegyzőkönyvben a perköltségekre került a sor, ellenfelem aulegdühösebb módon felkiáltott: Mit, még költséget is fizessek ? Minek perelt! Midőn költségeimet bediktálam, a biró arra kért, hogy engedném el alperesnek a költségek felét, hisz szegény ördög. Aláirtam a jegyzökönyvet és mentein. Az előszobában ellenfelein gúnyosan pénztárcáját mutatta nekem és mondta: »Megfizethettem volna, ha akartam volna.* Dühösen elfordultam és fejem valami kemény tárgyba ütközött, mert az ágyban voltam és álmodtam. Hisz okvetlen álomna'k kellett lennie, mert először minden biró szeme előtt tartja a perrendtartást s az abban körvonalozott utasításokat; másodszor, mert ily tárgyalásokhoz mindig segédemet szoktam küldeni, ki szoros instructiójára hivatkozhatik!! A horvát bíróságok visszaéléseire vonatkozólag S á n d o r f y Ignác veszprémi ügyvéd ur újabb adatokat bocsátott rendelkezésünkre, melyeket kivonatosan az alábbiakban közöljük : A veszprémi kir. járásbíróság 3,391/1885. p. sz. végzésével 1885. május 16-án kelt bírósági Ítélet alapján a kielégítési végrehajtás 60 frt töke s jár. erejéig Sch. Jakab részére J. Károly sziszéki lakos alperes ellen lett elrendelve. A 6,293/1885. sz. a. 1885 szept. 14-én kelt végzéssel értesíttetik felperes, hogy a sziszéki kir. járásbíróság értesitvénye szerint 97 frt becsértékü ingóság foglaltatott le. Hosszú idő telvén el, felperesnek újabbi sürgető folyamodványára a veszprémi kir. járásbíróság 1,211,1886. p. sz. a. 1886. február 6-án újból és hivatkozással az 5,687/1885. p. sz. a. kelt átiratra megkeresi a sziszéki kir. járásbíróságot, hogy a további lépéseket tegye meg és az eredményről a bíróságot mielőbb értesíteni szíveskedjék. Erre felperes a veszprémi kir. járásbíróságnak 2,151/1886. p. sz. a. 1886. május 7-én kelt végzésével arról értesíttetik, hogy a sziszéki kir. járásbíróság átirata szerint Sch. Jakab részére J. Károly ellen elrendelt végrehajtás azért nem foganatosítható, mert }. Károly jelenleg bellovári lakos. (Pedig előbb értesítette már a pécsi járásbíróságot, hogy foganatosította). — Kíváncsian várjuk a további fejleményeket. Curiai és táblai értesítések. Alsó-Lendva. K. J. A f. k. Hobor F. és tsai — Szokoli G.-né ügyben a T. f. hó 7-én vu. a felebbezést. — Rosenczveig H. — Horváth P. ügyet pedig rend. — Arad. Dr. P. L. Tischler J. — Gedeon M. ügy még n. j. a C-hoz. — Baja. H. Gy. A f. k. Zich H. — Tomanek K. ügyet a T. f. hó 2-án fo. — B. J. Dimitrievits M. — Ráits M. és társai ügyet a C. 7524/S5 sz. a. ápr. 13-án hh. — Bonyhád. K. A. Steiti E. — özv. Steitz G.-né érk. 1534/S6 sz- a*> n- e-> eld. Czorda. — lsüd-*vt.Mihály. ,F. I. Csernák D. — Kánitz I. és tsai ügy még n. j. fel. — Csorna. É. J. Dr. Baán — Élő ügyet nem találhattuk. — Debrecen. B. S. Halász V. — Dudinszky E. érkezett 25835/86 sz. a., n. e., eld. Lipthay. — Br. K. S. Ad 1. Guttmann M. és t. ügye még n. j. fel; ad 2. Edelstein F. és trsai érk. 17009, 86 sz a., n. e., eld. Neuberger; ad 3. Grósz fcfóf és tsai b. ügyet a T. 126) /^Ü. sz. a. május Ib-án rend.; ad 4. Harsányi G. és tsai ügy még n j. fel; ad 5. Katz L. és Sugár Gy. ügyet a T. 17553/S i sz. a. május 31-én hh. Folytatjuk. — R, J. Jövő számban. — Dnna-FÖldvár. F. I. A f. k. Csefkó F. — Fábián I. ügyet a C. f. hó 2-án hh., — Máté M. — Késmárky I. ügyet f. hó 7-én szintén hh. — Dana Szerdahely. P. 1*. Németh M. — Németh J. érk. 2731'J >6 sz. a., n. e., eld. Emmer. (Lak. Andrássy-út lü8. sz.) — Eperjes. Dr. G. L. Párkány E. - Rerger Á. csödt. ügyet a T. 1736 ^6 sz. a. május 11-én hh. — Sz. Sz. A f. k. — Szeleczky R. — Szeleczky Posner M. ügyet a T. máj. 31-én fo. — Ozv. Kapecz Zs. és tsai — Kapecz A. és tsai ügy a