A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 21. szám - A büntető eljárás kézikönyve. [könyvismertetés] 2. r.

A JOG. 83 rendelkezéseiből, részint magának a szolgálati viszonynak a közönséges élet fogalma szerinti meghatározásából mentendő ; tekintve, hogy a B. T. K. az által, mert a 336. §. 7. pontiában, valamint több, más helyén is ezen kifejezést: »szolgálatban áll* használta, világos kifejezésre hozta azon akaratát, hogy ezzel a gazda és a cseléd közötti — az 1876. évi XIII. t.-c. által szabályozott viszonynál tágabb fogalmat kívánt kifejezni, nem lévén a cselédi minőség és a szolgálati viszonyban állás egymást fedező fogalmak s nevezetesen gyakoriak lévén az esetek, melyekben valaki másnak szolgálatában áll, a nélkül, hogy ez szolgálatadójának vagy főnökének cselédjéül lenne tekinthető; tekintve különösen, hogy megállapított évi, havi, esetleg heti fizetés mellett, tartósan alkalmazott kereskedő és iparos, kézműves-segédek, illetőleg a nem napszámra, vagy nem az iparos műhelyében, üzlethelyiségében, esetleg az általa felvállalt munka színhelyén kivül darabszámra dolgozó iparos és kézműves-munkások, valamint a gazdasági tisztek kétségtelenül szolgálatában állanak annak, a kinek kereskedésében, iparüzletében vagy kézmü-vállalatában, illetőleg gazdaságában fizetés mellett nem mint napszámosok vannak alkalmazva, ámbár ezekre vonatkozólag a cselédminőség ezen viszony fogalma szerint helyes megjelölésnek nem volna elfogadható; tekintve nevezetesen a kereskedő-segédeket, az ezek és főnökeik közötti viszonyt, maga az 1875 : XXXVII. t.-c. (kereskedelmi törvénykönyv, i Hatodik címe, az 55., 56., 57., 58. §-ban határozottan »szolgálati viszony«-nak jelöli meg, őket főnökük - szolgálatában levőknek« nyilvánítja, a mi által ezeknek főnökükhöz való viszonya a törvény által minősittetvén : e viszony természete a kereskedelmi törvénykönyv által vitán kivül helyeztetett; tekintve ezek folytán a B. T. K. 336. §. 7. pontjának,' illetőleg 343. §-ának fentebb idézett világos rendelkezését, a kereskedősegédeket illetőleg eldöntöttnek tekintendő, hogy az ezek közé tartozó személy által főnöke, illetőleg hozzátartozója ellen elkövetett lopás, szolgálati viszonyban levő által, szolgálatadója elleni lopást képezvén: kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozólag a 8,153/1882., 5,866., 6,415. és 8,643/1885JB. számok alatt felmerült elvi kérdésre : iparossegéd, valamint kei*eskedösegéd által is főnöke,^ vagy ennek hozzátartozója ellen elkövetett lopás, szolgálatban levő személy által, az ellen, esetleg annak házához tartozó elleni lopásnak lévén tekintendő, a kinek a segéd szolgálatában áll: ily eset a B. T. K. 336 §-ának 7. pontja, esetleg annak 343. §-a alá foglalandó. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1886. évi január 22-én tartott teljes ülésében. Hitelesíttetett az ugyanazon évi április hó 28-án tartott teljesülésben. 54. szám. Tekintettel az I88J. IV. t.-c. j. §-a i. pontjára, a kir. járásbíróságok hatásköréhez utalt büntető ügyekben elévülés fennforgása esetében van-e a kir. Curiához felebbvitelnek helye ? (5,85111885. B- számhoz.) Határozat: Tekintve az 1883 : VI. t.-c. 2. és 7. §-ait, melyekből világosan kitűnik, hogy a járásbíróságok hatósági körébe tartozó kihágások esetében, a perorvostatokat illetőleg a harmadfokú bírósághoz való felebbezésnek kizárása képezi a törvény által elfogadott rendszert s hogy ennek ellenében a harmadfokú bírósághoz való felebbezés csak mint kivétel és csupán az idézett szakaszokban tüzetesen meghatározott esetekben van megengedve ; tekintve, hogy a járásbíróságok hatósági körébe tartozó, azonban a fentebb idézett t.-c. első §-a alá nem eső kihágásokra vonatkozólag, a kir. Curiához való felebbezhetés esetei azon t.-c. 7. §-ában tüzetesen meg vannak jelölve; tekintve, hogy ezen utóbb megjelölt szakasz szerint felebbezésnek a kir. Curiához csupán az anyagi büntető törvénykönyv nem helyes alkalmazása miatt s e miatt is csupán az idézett szakasz 1-ső és 2-ik pontjaiban meghatározott esetekben van helye ; tekintve, hogy az emiitett szakasz 1-ső pontja szerint a másodfokú biróság Ítélete csak az esetben felebbezhető a kir. Curiához, ha a cselekmény, mely miatt a bűnvádi eljárás folyamatba tétetett, büntetendő cselekményt nem képez ; tekintve, hogy a jelen határozat általi elintézés tárgyát képező kérdés által a többször említett szakasz 2. pontjának esetei egyátalán nem érintetnek s e szerint a jelen határozat által megoldandó kérdésnek mikénti eldöntése egyenesen attól függ : vájjon az 1883 : VI. t.-c. 7. §-a 1-ső pontjának kivételes rendelkezése átfoglalja-e a fennforgó s elvi szempontból a jelen határozattal eldöntendő esetet? tekintve, hogy e szerint a kérdés csakis az lehet: vájjon büntetendő cselekményt képez-e a kihágás az esetben is, ha az a miatti büntető eljárás megindithatása a kih. bünt. törv. könyv 31. §-ában meghatározott idő leteltével, vagyis hat hó alatt elévült ? tekintve, hogy az elévülés megszünteti ugyan a cselekmény büntethetőségét és igy a büntető eljárás meginditását is: de egyátalán nem képes elvenni és nem veszi el az elkövetett büntetendő cselekménynek, mint ilyennek ezen természetét és jellegét; tekintve, hogy a B. T. K.-ban meghatározott s büntetés alatt tiltott vagy rendelt cselekményeknek, illetőleg mulasztásoknak, mint büntetendő cselekményeknek fogalma, a törvény által pontosan meg van különböztetve a büntetendő cselekmény büntethetőségétől, illetőleg azon esetektől, melyekben a büntetendő cselekmény a törvényben meghatározott különös okoknál fogva megszűnik büntethető lenni; tekintve, hogy ezen alapfogalmat és rendszert képező megkülönböztetés mindenekelőtt kitűnik a B. T. K. 76., 77. §-nak és a 79. §. első bekezdésének összehasonlításából a 79. §. utolsó rendelkezésével és a 80. szakaszszal, mely előbbiekben »a beszámítás kizárása< használtatik, a mi összefüggésben a 75. §-al a büntetendő cselekmény létrejöhetésének kizárásával azonos, míg az utóbbiakban — ellentétben amaz esetekkel — ezen kifejezés : »nem büntettetik" van használva, a mi csakis a büntethetés kizárását, nem pedig a cselekmény büntetendő voltának ebbeli átváltozását jelenti ; tekintve, hogy ezen rendszert képező megkülönböztetés a B. T. K. ' 136., 137., 151., 160., 224., 225., 240. §-ban, továbbá a 243. §. ' utolsó rendelkezésében, a 427. §-ban, valamint a B. T. K. számos más rendelkezésében is világos kifejezésre jut; de ezenfelül még a B. T. K.-nak életbeléptetése iránti 1880: XXXVII. t.-c. több rendelkezésében is keresztül van vive, a melyekből s nevezetesen a 29. és 30. §-ban használt ezen kifejezésből : büntetendő cselekmények« hasonlóul világosan kitűnik, hogy a törvény ezen kifejezéssel azon cselekményeket jelölte meg. melyek alanyi -'-s tárgyi ismérveik szerint vagy bűntettet, vagy vétséget, vagy pecli_r kihágást képeznek ; sőt a 32. §-ban a »büntetendő cselekmények megjelölést még különösen is és egyenesen szembeállítva a »büntethetőséggel< s azt ettől épen az elévülésre vonatkozólag határozottan megkülönböztetve : ez utóbbi által, a büntetendő cselekményeknek csupán büntethetőségét szünteti meg : a miből kétségtelenül kitűnik, hogy magának az elkövetett cselekménynek, •>mint büntetendő cselekményeknek* ezen természetét és jellegét a büntethetőség elévülése által érintetlenül hagyta ; tekintve, hogy a fennforgó ügyben a kir. tábla, mint másodfokú biróság itélt; tekintve, hogy ezen másodfokú biróság Ítélete ellen azon alapon használtatik a felebbezés, mert a vádlott állítása szerint bekövetj kezett elévülés nem vétetett figyelembe ; tekintve, hogy a fentebb kifejtettek alapján a kihágás nem szűnik meg büntetendő cselekményt képezni, habár büntethetősége elévülés, vagy más a törvényben előrelátott körülmény következtében megszűnt; tekintve, hogy a fennforgó cselekmény, mint kihágás képezte a büntető eljárás tárgyát s egyik részről sem állíttatik, hogy az nem képezne kihágást, illetőleg hogy nem képezne büntetendő cselekményt; tekintve, hogy kihágási ügyekben a kir. Curiának, mint harmadj fokú bíróságnak felülvizsgálati joga az 1883: VI- t.-c. 7. §-ában körvonalozott határokon túl nem terjeszthető ki, ezen körvonalak között pedig nem lévén befoglalva a harmadfokú felülvizsgálatnak Í az esetre való megengedése, ha a sérelem alapját a cselekménv büntethetőségének akár elévülés, akár más okból való állitólagos vagy valódi megszűnése képezi; tekintve, hogy a felhozottak ; folytán a felebbezés alapja nem lévén az 1883: VI. t.-c. 7. § a j alá foglalható és e szerint a kir. Curiához való felebbezhetés kizárva lévén : kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak teljes-ülése, vonatkozólag az 5,851/1885. B. sz. alatti határozat következtében felmerült fentebb körülirt kérdésre : a kir. járásbíróságok hatáskoréhez utalt büntető ügyekben elévülés fennforgása esetében, a kir. Curiához felebbvitelnek nincs helye. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1886. évi I január 22-én tartott teljes-ülésében. Hitelesíttetett az ugvanazon 1 évi április hó 28-án tartott teljes-ülésben.