A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 21. szám - A büntető eljárás kézikönyve. [könyvismertetés] 2. r.

84 A JOG. 55. szám. A B. T. K. 251. §-a szerint minősülő kettős házasság büntette esetében az elévülés a házasság szertartásos megkötésének, vagy pedig az első vagy második házasság megszűntének napjától veszi-e kezdetét/ {3,55611885. B. számhoz.) Határozat: Tekintve, hogy a házasság régibb hazai törvényeink és az ezekkel egyenértékűeknek elfogadott, megszakitlan hatályban tartott jogszabályaink szerint a házastársak között tartós, állandó viszonyt állapított meg, mely viszony csakis a házassági köteléknek halál, vagy az illetékes birósagnak jogerejü Ítélete által volt végleg felbontható; tekintve, hogy a házasság ezen természetének, mint állandó, tartós viszonynak felfogásában mindekkoráig a törvény által semmiféle változás nem hozatott be; tekintve, hogy különösen a B. T. K.-ben elfogadott azon rendszer által, melynél fogva a kettős házasság, mint külön fajú büntetendő cselekmény a XV. fejezetben — egyrészről a szemérem elleni bűntettekről és vétségekről szóló fejezet elé helyeztetett el — világos kifejezésre jutott az újabbkori törvényhozásnak is azon felfogása, mely szerint, habár a kettős házasságot a szemérem elleni bűntettnek tekintette és tekinti: mindazonáltal nem szűnt meg abban egyszersmind az előbbi, érvényes házasság által létrejött és még fennálló tartós, állandó családi viszony megzavarására irányzott cselekmény jellegét is felismerni; tekintve, hogy a fentebbiekből kifolyólag a kettős házasság a fennálló < lobbi, érvényes házasság ellenére és ennek tényleges mellőzésével, egy a törvény által tiltott és büntetendő tartós, állandó viszonyt hoz létre ; tekintve, hogy e szerint a kérdéses büntetendő cselekmény nem az utóbbi házasság megkötése által, hanem folytatólag mindaddig vitetik véghez, a meddig az előbbi házasságnak tényleges mellőzésével létrejött utóbbi, tartós és folytonos viszony fennáll; tekintve, hogy ezen eszme kifejezését találja a kettős házasság bűntettének a B. T. K. 251. §-ában foglalt fogalom meghatározásában is, a mely szerint ezen büntettet az követi el, a ki érvényes házassági kötelékben lévén, ismét házasságra »lép« ; tekintve, hogy ezen kifejezéssel: • ismét házasságra lép«, világosan kijelenti a törvény, hogy az ezen büntettet megállapító véghezviteli cselekedet nem az utóbbi házasság megkötésének aktusában, hanem azon egész viszony folytatott fennállásában találja, a melybe az illető ezen aktus folytán csupán belép s a mely belépés általi véghezvitel mindaddig folytattatik, mig az, az ekként létrejött törvényellenes viszonynak vagy természet, vagy törvényszerinti felbontásával meg nem szűnik, épen ugy, a mint a személyes szabadság megsértése bűntettének vagy vétségének erőszakos elzárás által foganatosított véghezviteli cselekedete (323., 324. §.) nem fejeztetik be az elzárás tényének foganatosítása által, hanem a véghezviteli cselekedet folytattatik és tart, illetőleg a cselekmény véghezvitetik mindaddig, mig a törvényellenes erőszak megszűntével az elzárt egyén személves szabadságát ismét visszanyeri; tekintve ezek folytán a B. T. K. 107 §-át, melynek határozott rendelkezésénél fogva az elévülés a véghezvitt bűntett vagy vétség véghezvitelének napjával kezdődik; tekintve, hogy a kettős házasság nem az abba való belépés, hanem ezen viszonynak fenntartása által vitetik véghez és igy ennek fennállása alatt a véghezviteli cselekedet nem fejezhető be; tekintve, hogy a B. T. K. 107. §-ának a 251. §-hoz viszonyított ezen értelme — a kettős házasság elévülésének megkezdésére vonatkozólag — a törvényjavaslat indokainak következő szövegében még egyenesen ki is fejeztetett: »Addig, mig a bűntett tart, az elévülés ugy sem kezdethetik meg. Ha pedig akár az első, akár a második házasság megszűnt, természetes, hogy ez által a bűntett folytonossága véget ért és természetes továbbá, hogy az elévülés csakis ezen időnél veheti kezdetét« ; tekintve, hogy a törvényhozás az idézett szakasznak az elévülés megkezdésére vonatkozó ezen magyarázatát nem kifogásolván és sem ezzel ellenkező, sem külön rendelkezésnek a törvényben való felvételét el nem rendelvén: a kérdéses eszmét illetőleg, a törvényjavaslat szövegében benfoglaltnak ismerte el annak a miniszteri indokok által nyíltan kifejezett értelmét: Mindezek alapján kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak teljes-ülése, vonatkozólag a 7,556/1885. B. szám alatt felmerült kérdésre: kettős házasság esetében, ezen viszony fennállása alatt, az elévülés nem kezdetik meg, ez tehát csakis az utóbbi házasság megszűntének napjától veszi kezdetét. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1886. évi január 22-én tartott teljes-ülésében. Hitelesíttetett az ugyanazon évi április hó 28-án tartott teljes-ülésben. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Bordélyháztartás engedélyének kieszközlése nem fér meg az ügyvédi tisztességgel. A fél tudatlanságának felhasználása aránytalanul nagy díjazás kikötésére. Tiltott kliensszerzés. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1886. márc. 12. 107. sz.)': Krausz Adolf és neje által vádolt dr. V. Sándor budapesti ügyvéd úr az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontja alá eső fegyelmi vétség alapos gyanúja miatt vád alá helyeztetik, az ügy szóbeli tárgyalása é arra Schönberger Lajos tanú idéztetése elrendeltetik. Mert panaszlott elismeri, hogy 1884. november havában nála Krausz Adolf és neje megjelenvén, megbízták, hogy eszközölje bordélyengedélyük megújítását és a náluk levő kéjhölgyek részére , türelmi bárcákért folyamodjék, s hogy ő ezen megbízást, úgy | mint más esetekben, ha hozzá folyamodtak, elfogadta. Elismeri továbbá, hogy azért 350 frtot kötött ki, melyből 100 frtot azonnal kifizettetett, a többi pedig később volt fizetendő és hogy az azonnal le nem fizetett 250 frtról váltót vett. Elismeri azt is, hogy rövid idő múlva Krausz a megbízást visszavonván, az átadott iratokat s váltót, valamint a lefizetett 100 frtot visszakövetelte, azonban csak a váltót és iratokat kapta vissza, a felvett 100 frt visszaadását ellenben panaszlott megtagadta ; noha a becsatolt 4 db. kérvény és tisztázása mutatják, hogy az azokra fordított munka még 200 frttal sem áll semmi arányban. Mind panaszlott, mind Schönberger Lajos tagadják ugyan, hogy utóbbi panaszlottat egyenesen meghívás folytán ajánlotta volna, de az ily eljárásra való ajánlás ténye kétségtelen és alkalmul szolgált Krausz Adolfnál is 350 frt díjazás kikötésre és váltóval való biztosításra, holott maguk a becsatolt kérvények mutatják, hogy ezekben nem ügyvédi szakképezettség, sem nagyobb munka nem szükséges. Bizonyítható lévén e szerint, hogy panaszlott oly eljárásra vállalkozott, mely az ügyvédi tekintélynek ártalmára van, hogy továbbá felhasználva a hozzá forduló bordélyos tudatlanságát aránytalanul nagy díjazást kötött ki, s midőn rövid időre a megbízás visszavonatott, a fölvett díjrészletet vissza nem adta ; alapos gyanú merülvén fel arra, hogy ügyfele Sch. Lajosnak a rendőrségnél űzött ajánlgatására részesült ily megbízatásokban : ezeknél fogva nevezett ügyvéd ellen az idézett törvényszakasz alapjain a vád alá helyezést kimondani és a szóbeli tárgyalást elrendelni kellett. A m. kir. Curia mint kisebb fegyelmi bíróság (1886. május 1. 225. sz.) A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi biróságának határozata indokai alapján helybenhagyatik. Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: IJaumfeld IgnáCZ e., szabadkai tvszék, bej. máj. 26. félsz. jun. 16, csb. Scultéty Zsigmond, tmg. Somogyi János. — Deutsch Salamon e., szegedi tvszék, bej. jun. 10, félsz. jul. 5, csb. dr. Stipl Károly, tmg. Csillag József. — Hencz Alajos e., komáromi tvszék, bej. jun. 12, félsz. jun. 26, csb. Hegymeghy László, tmg. Gálba Károly. — Goldberger Mór e., budapesti tszék, bej. jun. 12, félsz. jun. 2 i, csb. Cbira Elek, tmg. Mandl Ármin. — Radvánszky Mátyás e., szabadkai tszék, bej. július 5, félsz. jul. 14, csb. Szondy Mátyás, tmg. Kuthy Mihály (jankováci ügyvéd). — Altmann Ferenc e., nagyváradi tszék, bej. jun. 18, félsz. jun. 22, csb. Jelencsik István, tmg. Ehrlich Ignác. — Ed. H. Alexander e., székesfehérvári tszék, bej. aug. 17, félsz, szept. 17, csb. YVildenauer János, tmg. Mocsonoki József. — LÖwy József e., budapesti kir. keresk. és váltótszék, bej. jul. 17, félsz. aug. 10, csb. Veleczky Gyula, tmg. Ledniczky Márton. Pályázatok : A gyulafehérvári jbságnál díjas joggyakornoki áll. jun. 27-ig. — A budapesti tszéknél több díjas joggyakornoki áll jun. 7-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvénytársasági-nál, (Hold-utcza 7. sz.i