A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 21. szám - A büntető eljárás kézikönyve. [könyvismertetés] 2. r.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 21 számához. Budapest, 1886. május 23-án. Köztörvényi ügyekben. líal)úr a'nő a házasság tartama alatt Kii lön vagyon nnal bírt, ezen külön vagyonnak növedéke és annak haszna, a mennyiben a nö nem igazolja, hogy vagyona saját külön kezelése alatt állott, közszerzeményt képez. A közszerzemény fölötti rendelkezési jog a házasság tartama alatt a férjet illetvén meg, a férj hitelezője jogosítva van az ily vagyonra végrehajtást vezetni, s a nö, ha a külön kezelést nem igazolja, igénykeresetével ez okból elutasítandó. A nö által emelt tulajdoni igénynél nem elégséges, hogy a nö bizonyítsa, miszerint az igényelt tárgyakat pénzen szerezte, hanem azonfelül igazolni tartozik, hogy a pénz az ö kizárólagos tulajdonát képezte. A kecskeméti kir. járásbíróság: Fekete István ügyvéd által kúpviselt N. Kovács Mária és társának, Nagy Lajos ügyvéd által védett F. Miksa ellen tulajdonjogi igényperében. A budapesti kir. tábla: Az elsobirósági Ítélet részbeni megváltoztatásával az összes lefoglalt ingók felmentetnek a zár alól, stb. Indokok: A per során kihallgatott K. János s P. László tanuk egybehangzóan bizonyították, hogy elsőrendű felperes végrehajtást szenvedő ellen az előtt foganatosított végrehajtási árverésen saját pénzén 8 ludat vett, s hogy e jelenleg 3. t. sz. a. lefoglalt 50 drb lud, amazoknak növedéke, nemkülönben, hogy e G. t. sz. alatt lefoglalt deszkákat szintén I. r. felperes sajátjából és saját számára vásárolta, mert továbbá ugyanazon fentnevezett két tanú vallomásával szintén teljes próbaerejüleg beigazoltatott, hogy a 2. tételszám alatt lefoglalt 4 drb sertés ama sertéseknek szaporulata, a melyeket elsőrendű felperes atyja után örökölt, s mert végül ugyanezen tanuk szintén hit alatt kihallgatott G. Adám tanúval egybehangzóan és határozottan azt vallották, hogy az ,'). sz. a. lefoglalt kukoricza az igénylő felperes tulajdonát képező földön tf-rmett, mely utóbbi ténykörülményből jogszerűen az is következik, hogy II. rendű felperes valóban saját külön vagyonnal is rendelkezik. Mindezeknél fogva tehát I. rendű felperesnek a részéről igényelt 2., 3., 5., 6. t. sz. alatti ingóságokhoz való tulajdonjogát törvényszerűen begyőzöttnek tekinteni, s ehez képest e most jelölt ingóságokat is — az elsobirósági Ítéletnek e részbeni megváltoztatásával — a foglalás alól felmenteni kellett, stb. (1885. április 28. 7,611.) A ni. kir. Curia: A II. bíróság ítélet megváltoztatásával az első bírósági Ítélet hagyatik helyben. Indok ok: Annak megjegyzése mellett, hogy a 2., 3., 5., 6. sz. a. tárgyakra csakis I. r. felperes támasztott igényt, a kereset idevonatkozó részének helyt adni nem lehetett, mert habár kihallgatott tanúival bizonyította, hogy e 2. t. sz. a. összeirt 4 drb. hizó ama sertéseknek szaporulata, melyeket atyja után örökölt és hogy az 5. tétel alatti kukoricza az ö földjén termett, a nő külön vagyonának a házasság tartama alatt előállott növedéke és elért hasznai mégis tekintettel arra, hogy felperes e perben nem igazolta, hogy öröklött vagyona az ő külön kezelése alatt áll, közszerzeményt képeznek, a házasság tartama alatt pedig e közszerzeményről való rendelkezési jog a férjet illetvén, arra alperes a férj ellen végrehajtást vezetni jogosítva volt. A 3. tétel alatt összeirt 50 drb lud is, a mennyiben az szaporulatot képez, szintén a fentebbi szempont alá esik, egyébként pedig a B) alatti bizonyítványból csak az tűnik ki, hogy elsőrendű felperes férjének egy másik tartozását a lefoglalt ingók becsértéke erejéig kielégítette, miből még nem következik, hogy ez által a kérdéses tartozás fejében lefoglalt ingókra, s többi közt a B) a'attiban a 10. tétel alatt emiitett ludakra is a tulajdonjogot megszerezte. Végre a 6. tétel alatt összeirt deszkákra nézve a tanuk csakis azt vallották, hogy azok a felperes által eladott két borjú árán szereztettek, azt azonban, hogy a kérdéses két borjú felperes tulajdonát képezte, 8 hogv ekként a deszkák az ő pénzén szereztettek, be nem bizonyította, miért is keresetének e részben sem (1886. febr. 12-én. 5,343. sz.) ,'olt hely adható. Ha az ügyvéd a meghatalmazásban feljogo>ittatott. hogj akadályoztatása esetére más megbízottat, vasry helyettest rendelhessen, az ily általános engedély alapján helyettesített Bgyréd díjai és költségeire nézve az ügyfél ellen közvetlenül kereseti joggal nem bír. A budapesti VI—VII. kerületi kir. járásbíróság: A.1] köteles a kereseti 17 frt 20 kr. tőkét megfizetni, stb. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az első bíróság ítélete m változtatik, felperes keresetével kereseti jog hiányában elutasittatik. Indokok: Felperesnek saját beismerése szerint öt nem alperes hatalmazta fel arra, hogy alperest az ellene Lövy Miksa E. cég által indított perben Hollánder Lajos ügyvéd meghatalmazottjának Budapestről való elköltözése után képviselje, hanem erre őt alperesnek emiitett meghatalmazottja helyettesitette, miért is fel- és alperes között semminemű jogügylet létre nem jött, mindennek folytán felperesnek alperes ellen kereseti joga már ezen indoknál fogva sem lehet. Azon körülmény, hogy alperesnek tudomása volt arról, miszerint dr. Hollánder Lajos ügyvéd helyettesítése folytán felperes képviseli őt, valamint azon körülmény, hogy alperes a kérdéses perben felpereshez fordult, s a helyettesítéshez hallgatag beleegyezését adta: felperes ügyvédi munkadijának és költségének alperes ellenében való megítélésére indokul nem szolgálhat, mert alperesnek jelen ténykedése alperesre semminemű kötelmet nem eredményezett, miután ténykedése az irányában kötelmet nem szülő helyettesítésre, s nem meghatalmazásra irányul, de különben is, a helyettesítés általános engedélyezésének nem lehet más következménye, minthogy a meghatalmazott a helyettesítés körüli eljárása iránti felelősségtől, kivéve a helyettesített személy választására vonatkozó gondatlanságot, felmentettnek tekintessék. Az 1874: XXXIV. t.-cz. 63. §. szerint a helyettes ügyvédnek minden cselekményeiért a meghatalmazó irányában a helyettesítő felelős, ha csak a helyettesítés a meghatalmazó előleges értesítése és beleegyezésével nem történt. Minthogy azonban önmaga felperes sem állítja, hogy őt dr. Hollánder Lajos ügyvéd alperesnek előleges értesítése és beleegyezése alapján helyettesitette, felperesnek a kérdéses helyettesítésből kifolyólag csakis dr. Hollánder Lajos ellenében lehetnek jogai is, miért is a felperesnek az idézett törvény alapján sem lehet alperes ellenében kereseti joga. Cl885. április 20-án 12,343. szám.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helvbenhagyatik. (1886. január 22-én 6,465/1885. sz. Az ítéletnek azon rendelkezése, hogy a költsések megszüntetésnek, az ítélet hozatala után — nevezetesen az eskületétel körül — szükségkép felmerülő költségekre ki nem terjed. A kalocsai törvényszék: Grelinger József ügyvéd által képviselt Sz. Jánosnak dr. Modov Vidor képviselésében Sz. Mátvás s társai e. ingatlan tulajdonjogának megítélése iránti perében 1885. dec. 2. — 5,640. sz. végzésével — alperest a felpesnek az eskü letételére jelentkezése körül felmerült s felszámított költségei fejében, az ez úttal megállapított 6 frt 30 kr. fizetésében elmarasztalta. A budapesti kir. tábla: Alperes felfolvamodása következtében vizsgálat alá vévén a trvszék végzésének ama neheztelt részét, mely szerint az eskületétel körül felmerült költségek alperes_ terhére állapíttattak meg, helybenhagyta; mert az 1885; évi okt. 7-én kelt 3,570. sz. a. kelt Ítéletnek azon rendelkezése: hogy a költségek megszüntettelek — az ítélet hozatala után szükségképen felmerülő költségekre ki nem terjed, alperesi ügyvéd felfolyamodási díja a kiadások beszámításával — saját fele " irá-