A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 19. szám - A büntető eljárás kézikönyve [könyvismertetés]

A J OG. 75 pénztári részvényt vásárolt és hogy felperes ezen részvény után I az A) alatti okmány szerint utóbb elrendelt 50°/0 pótbefizetést ! teljesítette. A vásárolt részvény alperes előadása szerint is felpe- i res üres forgatmányával ellátva volt, alperesnek tehát módjában állott a keresk. törv. 173. §-ához képest a megvett részvényt a részvénykönyvben a maga nevére átirattatni és ekként a fent jelölt társaság részvényesévé lenni. Részvények adásvételénél, a mennyiben ellenkező megállapodás vagy kifejezetten vagy a körülményekből kivehetöleg nem 1 történt, a szerződő felek akarata nyilván oda irányul, hogy valamint az eladó a részvényes jogról s az ezzel járó előnyökről a vevő javára lemond, ugyan a vevő magára vállalja a részvénnyel járó terheket, jelesül a még teljesen be nem fizetett részvény értéke erejéig hátralékos befizetéseket. Hogy a peres felek ezen az ügylet természetéből folyó megállapodástól kifejezetten eltérőleg nem intézkedtek, alperes viszonválaszában maga beismeri. Nincs semmi súlya a peres felek közötti jogviszony elbírálására azon alperes által állított ténynek, hogy ő felperesnek a részvényért az arra akkor befizetve volt •összeget meghaladó vételárt fizetett, mert e vételár csak a rész- | vénynek a lelek közt megállapított csereértékét képezi, s annak : magasságából vevő fél egyéb kötelezettségének mivoltára következtetést vonni nem lehet. Nem változtat a vevő fél kötelezettségén az sem, hogy ő, mint a jelen esetben alperes, a megvett részvényt a részvénykönyvben a maga nevére átíratni elmulasztotta, sot mint alperes magára nézve állítja, azt az üres forgatmány felhasználásával ismét tovább adta, mert nyilvánvaló, hogy a szerződésileg elvállalt kötelezettséget a kötelezett félnek egyoldalú cselekedete vagy mulasztása meg nem szünteti. Mindezek szerint felperes, ki annál fogva, mert alperes a megvett részvényt a maga nevére átíratni elmulasztotta, a keresk, törv. 170. §. végbekezdése alapján a részvény névértékének be nem fizetett összege erejéig a társaság irányában kötelezve maradt, ezen befizetést teljesítvén, oly fizetést tett, melynek teljesítésére alperes volt kötelezve. Helyesen határozott tehát az elsőbiróság midőn alperest az ítéletében kitett összegben elmarasztalta, ennélfogva a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbíróság ítéletét kellett helyben hagyni. (1886. ápril 1-én 1,080. v.) Csődöt kérő hitelezők csak a kész kiadásokat kötelesek megfizetni de a tömeggondnoki díjak viselésére nem szoríthatók. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete, a mennyiben az által 1. és 3. r. alperesek felperes mint O. S. csődtömegének volt gondnoka részére az ez által készpénzben kiadott 103 írt 65 krnak s ez összegnek a kereset beadása napjától, vagyis 1883. év július 13-tól járó 5% kamatnak egyetemleges megfizetésére köteleztettek, helybenhagvatik, ellenben a keresetileg még követelt 500 frt tömeggondnoki díjra és a perköltségre mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik s felperes ezen 500 frt iránti 1 keresetével elutasittatik s a perköltség kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: Annak megjegyzésével, hogy az 1881. XVIII. t.-c. jelen esetben, midőn még az 1840: XXII. t.-c. hatályban léte í alatt megállapított tömeggondnoki díjakról van szó, irányadó nem lehet; de különben az új csőd törvényben sem foglaltatik oly rendelkezés, mely szerint a már elrendelt, de később vagyonhiány miatt beszüntetett csőd folyama alatt felmerült tömeggondnoki díjakat a csődöt kérő hitelezők tartoznának megfizetni, továbbá annak megjegyzése mellett, hogy a tömeggondnoki díj követeléseire az 1874 : XXXIV. t.-c. alkalmazást egyáltalán nem nyerhet: felperest az A) alatt megállapított 500 frt tömeggondnoki díjat tárgyazó keresetével el kellett utasítani azért, mert az összes jelentkező hitelezők kielégítésére szolgálandó tömeg érdekében tett munkálatainak díját csak is a csődtömegből esetleg a később vagyont szerezhető közadóstól követelheti, az egyes vagy épen a csődöt kérő hitelezőktől azonban még akkor sem, ha az azok kérelmére elrendelt csőd később vagyonhiány miatt lett is megszüntetve. Ellenben, alperesek a keresethez A) és B) alatt csatolt okmányokkal a tömeggondnok készpénz kiadásakép igazolt 103 frt 66 krban egyetemleg elmarasztalandók voltak az okból, mert tömeggondnok oly kiadásokat sajátjából viselni nem tartozván s ily kiadásokra az eredménytelenné lett csőd elrendelését szorgalmazó hitelezők adván okot, önként következik, hogy ezen kész kiadás megtéritésére alperesek, még pedig egyetemleg kötelezendők ; mert a válaszhoz csatolt Ítélet szerint a csőd az ők együttes kérvényeik folytán rendeltetett el s ebből folyólag a felelősség is őket együttesen terheli. Bűn-ügyekben. Elévülés, mint ok a rendki>üli felühizszálatra. (1383: VI. t.-c. 7. § í. pont.) A kir. Curia: Tekintve, hogy Borai István és nejének 1882. évi november hó 4-én tett feljelentésére a tárgyalás elrendelése iránt a kir. járásbíróság 1883. évi május hó 2'^-én, és e szerint a vádbeli közcsend elleni kihágás elévüléséhez megkívántató hat hó eltelte után, tehát akkor intézkedett, midőn annak büntethetlensége elévült ; tekintettel az 188-3. évi VI. t.-c. 7. §-a 1. pontjának rendelkezésére, mely szerint a másodbirósági ítélet ellen van további felebbvitelnek helye, ha büntető cselekmény esete nem forog fenn, Bácskay Istvánná vádlott felebbezésének hely adatván, mindkét alsóbbfokú bíróság Ítélete a közcsend elleni kihágás vádjára vonatkozó részében megváltoztatik és az ezen kihágás miatt indított eljárás a K. B. T. K. 31. §-a alapján a közbejött elévülés folytán megszűntnek nyilváuittatik. (1885. okt. 30-án 5,851.) Sikka»zt;ísnak tekintendő cselekményt c*ak az követheti el. ki a zár alá vitt dolognak birtokában >agy birlalataban van * kinél a dolgok hagyattak, vagy, kire azok reábizattak: mi? ellenben oly dolgokra vonatkozólag, melyekre egy harmadik nyeri zálogjogot, de a lezálogidt társyak nem hagyattak a zálogolá»t szenvedettnél, ezen tárgyaknak tudva elvonása által, a jogtalan el>ajátitás vétsége (btkv. 168. §-n), mely által a harmadiknak nyert zálogjoga sérti tik meg, követtetik el. (B. T. K. 168, 359. §§.) A m. kir. Curia: Előrebocsájtásával annak, hogy a btkv. 359. §-a szerinti sikkasztásnak tekintendő cselekményt csak az . követheti el, ki a zár alá vett dolognak birtokában vagy birlalatában van s kinél a dolgok hagyattak, vagy kire azok reábíz utak, míg ellenben oly dolgokra vonatkozólag, melyekre egy harmadik nyert zálogjogot, de a lezálogolt tárgyak nem hagyattak a zálogolást szenvedettnél, ezen tárgyaknak tudva elvonása által, a jogtalan elsajátítás vétsége (btkv. 168. §-a), mely által a harmadiknak nyert zálogjoga sértetik meg, követtetik el. Tekintve, hogy a fennforgó esetben H. A., ki ellen foglalás teljesíttetett, ennek neje H. A.-né, ki ellen végrehajtás ugyan nem eszközöltetett, de ki tudta, hogy a vele egy háztartásban élő férjének ingóságai lefoglalva vannak, ezeket férje megbízásából eladta s a vételárt saját szükségletükre fordították, elsőrendű vádlott mint felbujtó (btkv. 69. §. I. pontja) másodrendű vádlott H. A.-né mint bűnsegéd tette magát bűnössé. A mi O. F. cselekményét illeti, miután ellenében végrehajtás nem foganatosíttatott, ő azonban az apjánál lefoglalt s annál hagyott két darab ökröt, tudva, hogy azok lefoglalva vannak, önhatalmúlag eladta és ez által a foglaltató jogát sértette, a már kifejtettekhez képest, nem sikkasztást, hanem a btkv. 368. §-ba ütköző jogtalan elsajátítás vétségét követte el, a bíróságok ítéletének megváltoztatásával ebben mondatik bűnösnek s e miatt két heti fogházra, 10 forint pénzbüntetésre, be nem hajthatás esetében pedig egy napi fogházra Ítéltetik. Egyebekben a másodfokú bíróság ítélete ezen vádlottakra, valamint a többiekre nézve is indokainál fogva helvbenhagvatik. (1886. április 1-én 8,046J885. bftő szám.) A biztosító társaság ügynöke által elkövetett azon cselekmény, hogy ö egyes felekkel biztosítási ügyleteket kötött, de erről a megbízó intézetet nem értesítette, hanem a felvett dijakat saját czéljaira fordította, a B. T. K. 3S1. §. _. p. alapján, meghatalmazott ügyvivő által megbízása körében elkövetett csalást képez. (1SS6. márcz. 16. 1,309.) Önsegélyre képtelen személy kitétele és szándékos emberölés közötti külöinbség. <B. T. K. 279, 887. §-ai.) Az egri kir. törvényszék: Özvegy Polvák Andrásné szül. Klepács Borbála, a B. T. K. 287. §-ába ütköző gyermekkitétel bűntettében bűnösnek kimondatik s ezért a B. T. K. 92 i-a alkalmazásával hat havi börtönre Ítéltetik.