A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 19. szám - A büntető eljárás kézikönyve [könyvismertetés]

76 A JOG. Indokok: Vádlott maga beismeri, hogy házasságon kivül teherbe esvén, ezen állapotát eltitkolta és gyermekét 1^84. szeptember 4-én Tóth György kertje végén vonuló gáton levő szalmában megszülvén, a csecsemőt egy ruhába betakarva a szalma alá rejtette, mint vádlott állitja, azon célból, hogy este Bodonyban lakó nénjéhez elvigye. A szülés után pedig, mi vádlott állítása szerint ebéd után történt, ismét visszatért munkáját végezni. Tekintve, hogy a hely, hová gyermekét rejtette vádlott, nem képez rendszerinti közlekedésre szolgáló járt helyet, mivel az egy puszta térségen fekszik, a hol ebek és sertések is szoktak megfordulni, melyek a szalmában véletlenül elhelyezett csecsemőt könnyen felfalhatták volna ; tekintve, hogy a csecsemőnek ily körülmények között déltől estig tartott magára hagyása által annak megmentését a véletlenre bizta, s a gyermeket fenyegető veszély a szülésnek minden segély nélkül történte által csak fokoztatott, mert az újszülöttnek még köldökzsinórja sem volt elkötve s tekintve végre, hogy a csecsemő feltalálása is csak véletlenül történt: vádlott tette a B. T. K. 287. §-ában körülirt büntettet képezi. Figyelembe vette azonban a kir. törvényszék vádlottnak jó előéletét, hogy a gyermek életben maradt, sőt rajta még sérülés sem esett, hogy vádlott gyermekét nem elveszteni akarta, hogy a szülés törvénytelensége miatt a társadalomnak lesújtó Ítélete nagy lelki gyötrelmeknek tehette ki vádlottat, s ez okokon az emiitett bűntettre meghatározott büntetésnek legalacsonyabb fokát, a két évi fegyházat is túlszigorúnak találván, alkalmazásba vette a B. T. K. 02. §-át s ennek alapján itélte az emiitett büntetésre. (1885. március 16-án 895. szám). A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla a fenti keletű és számú ítéletnek a minősítésre vonatkozó részét megváltoztatja, vádlottat nem a B. T. K. 2;*7. §-ába ütköző gyermekkitétel, hanem a B. T. K. 65. és 284. §-ai szerint minősülő megkisérlett gyermekölés bűntettében nyilvánítja bűnösnek s büntetésének kiszabásánál a B. T. K. 66., 284. és 289. §-ait alkalmazza s vádlottat három évi hivatalvesztésre is itéli, egyebekben a kir. törvényszék ítéletét helybenhagyta. Indokok: Vádlott ellen az van bizonyítva, hogy a szajlai község elöljáróságának jelentése szerint 1884. évi szeptember 3-án házasságon kivül szült gyermekét a szülés helyéről egy ut mellett ugvan, de puszta helyen volt szalmakazalhoz vitte s ott köldökzsinórjának bekötése nélkül szalmával betakarva, elhagyta. Vádlottnak e cselekménye, tekintettel arra, hogy a közönséges ész felfogási körét túl nem haladja annak tudata, hogy az újszülöttnek ilvképen lett elhagyása, valamely véletlen közbenjötte nélkül feltetlen halálos következményt vont maga után, a B. T. K. 284. §-ába ütköző gyermekölés kísérletét annyival is inkább megállapítja, minthogy Tóth György és Tóth Györgyné előadásával meg van cáfolva vádlottnak az a védelme, hogy a gyermeket a szalmakazal alatt szülte volna, valamint az az állítása, nogy azt onnét rejtve elvinni szándékozott volna, mert a gyermek megtalálása után a szülést még más nap is a község elöljárósága előtt mindaddig tagadta, mig a szülésznői vizsgálat után a tagadás eredménytelenségét be nem látta, a B. T. K. 287. §-a pedig alkalmazásra csak abban az esetben találhat, ha az ölési szándék nem igazoltatott é ^ az elhagyás nem a szülés után azonnal következettbe, hanem az már a szülés után több vagy keveseob ideig élt gyermekre vonatkozott. A kir. itélő tábla ezek alapján tett a minősítés s a törvény alkalmazására nézve változtatást, egyebekben azonban az első bírósági ítéletet indokainál fogva hagyta helyben. (1885. május ll-én 13,531. sz.) A kir. Curia: A kir. itélő tábla Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1886. január l9-én. Ib85. évi 7,036. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazg. bíróság döntvénye. 24. szám. Azokban az esetekben, midőn a kir. közjegyző az 1874. évi XXX V. fórvény cikk 124.. $-a és az 1877. évi XX. törvénycikk 245. $-á határozatainak érvénye alatt e liatározatok szerint, illetve az 1886. évi VII. törvényeik életbeléptetése óta, ennek a törvénynek 30. $-a alapján nyert birói vagy gyámhatósági megbízás folytan hagyatéki ügyekben eljár, az általa ebben a működéséből felvett hivatalos iratoktól járó bélyegilletékek lerovásáért a kir. közjegyző az 1874. XXXV. t.-c. 172. S-ának határozata értelmében első sorban felelős-e ? (az I,OIJ. ISSJ. számhoz.) I Határozat. A kérdésben jelzett esetekben a kir. közjegyző az általa felveit hivatalos iratoktól járó bélyegilletékek lerovásáért első sorban nem felelős. Indokok: Az 1874. évi XXXV. t.-c. 172. §-ának rendelI kezése szerint a kir. közjegyző minden általa ^ kezelt ^ ügyletre nézve, a bélyeg és illetéktörvények megtartásáért első sorban felelős. Midőn azonban a kir. közjegyző az 1874. évi XXXV. törvénycikk 121. §-a és az 1877. évi XX. törvénycikk 245. §-a hatá| rozatainak érvénye alatt, e határozatok szerint, illetve az 1886. évi j VII. t.-c. életbeléptetése óta, ennek a törvénynek 30. § a alapján nyert birói vagy gyámhatósági megbízás folytán hagyatéki ügyek\ ben eljár, nem közjegyzői ügyleteket kezel, hanem birói teendőket végez és e működésében a hagyatéki bíróság jogi és kötelezettségi körében mozog. Ebből következik, hogy a kir. közjegyző által felvett hagyatéki iratok bélyegkötelezettségére nézve, annak kötelezettsége nem terjedhet tovább, mint annak a bíróságnak vagy hatóságnak kötelezettsége, a melynek hatáskörében a kir. közjegyző eljár. Ezt a felfogást megerősíti a magy. királyi pénzügyministeriumnak a királyi közjegyzők ügyködésére alkalmazandó bélyeg és illetéki szabályok tárgyában 1875. évi július hó 28-án 28,411. szám alatt kibocsátott körrendeletének 15 pontjában foglalt határozmány is (»Pénzügyi Közlöny« 1875. évi foj lyamának 34. száma és »Magyarországi Rendeletek Tára« 1875. évi folyamának 120. száma), mely szerint a kir. közjegyző a hagyatékok körüli eljárás eseteiben, vagy egyéb ügyekben nyert : birói megbízás teljesítésénél, a bélyeg és illeték tekintetében mindazoknak a kötelezettségeknek pontosan megfelelni tartozik, melyek az illetéki szabályokban a bíróságokra ruházva vannak. Ily minőségben tehát a kir. közjegyzőre az 1874. évi XXXVtörvénycikk 1 72. §-a nem alkalmazható, hanem alkalmazandó az illeI ték szabályok 217. §-a, mely szerint az illető hivatalos közeg a bélyegtelen iratokra nézve leletet felvenni köteles; valamint alkal\ mázható továbbá az 1883. évi XLIV. törvénycikk életbeléptetését i megelőző esetekben az illetéki törvények és szabályok 1882. évi hivatalos összeállításának 218. §-ában, illetőleg az 1876. évi XV. törvénycikk 65. §-ában foglalt határozmányok, illetve az 1883. évi XLIV. törvénycikk hatályba lépte óta az illetéki törvények és szabályok 1885. évi hivatalos összeállításának 218. §-ában foglalt rendelkezés, a melyek értelmében a leletezés elmulasztása esetében, a mulasztást elkövető hivatalos közeg, vagy a birói megbízottként működő kir. közjegyző, ugy az egyszeres, mint a felemelt illető1 ket csak akkor köteles fizetni, ha ezek az illetékek a felektől be nem hajthatók. E részben az 1886. évi VII. törvénycikk 32. §-ának az a ! határozmánya, hogy az örökösödési ügyekben eljáró kir. közjegyző ; bélyegkiadásainak a biróság által való megállapítását igényelheti, a kir. közjegyzőnek bélyeglerovási kötelezettségét megállapító intézkedésnek nem tekinthető, mert az 1876. évi VII. t.'C. az í 1874. évi XXXV. törvénycikk 172. §-át változatlanul fenntartotta, s igy az idézett 1886. évi VII. törvénycikk 32. §-ában foglalt in| tézkedésnek célja csak az, hogy a kir. közjegyzőnek a bélyegkiadások, a mennyiben ilyeneket tett, megtéríttessenek. Ezekből az indokokból ki kellett mondani, hogy a kérdés| ben jelzett esetekben a kir. közjegyző az általa felvett hivatalos iratoktól járó bélyegilletékek lerovásáért első sorban nem felelős. Kelt a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten, 1886. évi április hó 9. napján tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak : Budapesten, 1886. évi április hó 9-ik napján tartott teljes tanácsülésében. ========================__= Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Netter Ignác hagyatéka e., a székesfehérvári tvszék, bej. aug. 10, félsz, szept. 10, csb. Wildenauer János, tmg. Kistlberger József. — Stein Hermán e., a bács-kereszturi tvszék, bej. május 21, félsz, május 29, csb. Gyorgyovanszki György, tmg. dr. Bruck Ármin. — Raics K. D. e., | a pancsovai tvszék, bej. június 21, félsz. jul. 21, csb. Popovics Pál, tömegg. ; dr. Gadjanszky Lyubomir. — Stádtler Antal e., az eszéki tvszék, bej. máj. 26, perügyelő Vitkovics Miklós, tmg. Hager József. — Münz József e., az eszéki tvszék, bej. július 31, perügyelő Ittlinger Lipót, tmg. Wachtl Jakab. — Merkádi Sámuel e.; a petrinjai tvszék, bej. május 20, perügy. és tmg. Ivandija József. Pályázatok : A maros-vásárhelyi kir. trvszéknél birói állás június i l-ig. — A liptó-szt.-miklósi kir. jbságnál aljegyzői áll. június l-ig. — A szeI rencsi kir. jbságnál díjas joggyakornoki áll. május 20-ig. — A pestvidéki j kir. tvszéknél birói áll. május 20-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvénytársaság*-nál. Hold-utcíta 7. *z.i