A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 19. szám - A büntető eljárás kézikönyve [könyvismertetés]

74 A JOG. itélö tábla Ítéletének megváltoztatásával az elsöbiróság itéi indokainál fogva hagyatik helyben, stb. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Zsákkölcsöndij egy évet meghaladó időre meg nem ítélhető, mirel a zsákkölcsönügylet természetében rejlik, hogy az hosszabb időre — a zsákoknak aránylag csekély áránál fogva — nem is köthető. A szarvasi kir. járásbíróság'mint kereskedelmi bíróság : (1885. április 26. 1,096. sz. a.) Dr. Lengyel Sándor ügyvéd által képviselt F. R. és fia cég mint F. Jakab engedményese felperesnek Kis János ügyvéd által képviselt M. és társa cég alperes ellen 177 darab zsák esetleg annak értéke és zsákkölcsöndij iránti perében következőleg itélt: Köteles alperes cég a nála levő 177 darab zsáknak dbja után hetenkint egy krajcár kölcsöndíja fejében 11 napra összesen 1 frt 96 és fél krt, továbbá az általa felmutatott és szemle tárgyául szolgált 177 darab zsákot természetben, vagy pedig annak darabja egyenértékét 20 krajcárjával számítva: 35 frt 40 krt kiadni és illetve megtéríteni, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1883. évi június 22. 3,351. sz. a.) A kir. járásbíróság ítélete részben megváltoztattatik, felperes keresete csak a kereseti zsákok egyenértéke fejében követelt 87 frt 50 krnak 25 frt 55 krt tevő részére nézve utasittatik feltétlenül el, azon esetre azonban, ha felperes jogelőde F. Jakab személvében főesküt tesz arra, hogy a neki ftudniillik F. Jakabnak) alperes cég által visszakínált 177 darab zsák az általa alperes cégnek kölcsön adott zsákokkal nem ugyanazonos volt, köteleztetik alperes cég felperes részére a F. Jakabtól kölcsönvett 250 darab zsák közül még vissza nem adott 177 darab zsákot természetben visszaadni, vagy annak darabonként 35 krajcárjával számított összege 61 frt 95 kr. értékét, továbbá darabjától hetenként 1 krajcárjával számított és a kereset beadásáig már esedékessé vált 93 frt 81 kr. és a kereset beadásától, vagyis 1883. november 8-tól a kielégítésig járó hetenként 1 kr. kölcsöndíjat . . . megfizetni ; . . . ellenesetben alperes cég az első bir. ítéletben kimondott értelemben marasztaltatik, stb. Indokok: Alperes cég beismervén a kérdéses zsákkölcsönzési ügyletnek a kereseti követelést felperes cégre átruházó F. Jakabbal történt megkötését és azt, hogy a kölcsönzött zsákokból F.J. visssautasitása folytán 177 db még tényleg vissza nem adatott, annak előrebocsátásával, hogy az ügylet nem 1882. nov. 21.. hanem szept. 10-én köttetett, a kereset ellen azon okból emelt érdemleges kifogást, mert a kérdéses 177 darab zsákot 1882. szeptember 21-én F. Jakabnak visszaadni akarván s ő az átvételt jogtalanul megtagadván, a F. Jakab rendelkezésére visszamaradt, nem használt és becsomagolva levő zsákokért az átadás megkísérlésének napjától kölcsöndíjat fizetni nem köteles és a zsákok visszamaradására, esetleg azok értékének megfizetésére nem kötelezhető, mert a zsákok 1882. szept. 21-töl felperes, illetve jogelőde rendelkezésére állottak s bármikor átvehetők voltak és bármikor átvehetők. Minthogy felperes nem bizonyította, hogy a kereseti ügylet 1882. nov 21. köttetett, sőt a C) alatti levélből is kitünőleg az ügylet már előbb jött létre, az ügylet megkötésének időpontjára nézve alperes előadása tartandó valónak, minthogy továbbá alperes felperes ellen mindazon kifogásokat érvényesítheti, melyek az engedmény keltét megelőzőleg engedményező F. Jakab irányában érvényesíthetők lettek volna s minthogy M. Sámuel és J. Lőrinc tanuk egybehangzó vallomásával bizonyítva van, hogy 1882. évben bizonyos zsákoknak felperes, illetve F. Jakab részére átadását alperes valóban s előbbi tanú mint községi biró előtt is megkisérlette s e körülményt felperes sem tagadta, az átvételt azért állítja megtagadottnak, mert az átadni megkisérlett zsákok a kölcsönadottakkal ugyanazonosak nem voltak, miután az átvétel megtagadásának indokául egyedül az ugyanazonosság hiánya állíttatik, bizonyítottnak veendő az is, miszerint az átvétel jogtalanul tagadtatott meg s hogy e szerint alperest további kötelezettség nem terheli, ellen esetben pedig felperes a kölcsönadottakkal nem azonos zsákokat azok helyett átvenni köteles nem lévén, alperes ellen a kereset szerint támasztott igényt jogosan érvényesítheti : ügvdöntő körülményt az képez, hogy alperes cég által F. Jakabnak átadni megkisérlett zsákok a kölcsönadottakkal ugyanazonosak voltak-e .J A kérdéses ügydöntő körülmény bizonyításának kötelezett! séo-e alperest terheli, de mert a kölcsönadott zsákok milyenséget i felperes sem bizonyította s mert a bizonyítandó ténykörülményről a per adatai szerint egyik fél sem bir közvetlen tudomással, habár a főeskü általi bizonyítást felperes kezdeményezte, minthogv azt alperes e tényállásról közvetlen tudomással biró F. Jakab szegélyében felperesnek nemcsak visszakínálta, de főeskü általi bizonyítást maga részéről is javaslatba hozta s a bizonyítás ezen módját oly megállapodással, hogy az eskü F. Jakab által leteendő, felek kölcsönösen elfogadták s miután az eskünek F. Jakab részére ítélését a pernek fent előadott körülményei is indokolják, azt felek kölcsönös megállapodásához képest F. Jakab részére megítélni s az eskü letétele esetére alperes — mindazonáltal a zsákok egyenértékével a foganatosított szakértői szemle s becsű eredményéhez képest 61 frt 95 krra leszállításával — tekintettel arra is, hogy alperes a kölcsöndíj összege iránt kifogást nem tett a kereset értelmében elmarasztalni kellett, stb. A főeskü a jelen ítélet rendelkező részében szövegezett alak szerint volt megítélendő, mert F. Jakab a szemle alkalmával jelen nem volt s igy arról, hogy a szemle alkalmával felmutatott zsákok azok voltak-e, melyeknek átvételével ő megkináltatott, tudomással nem birhat, mert továbbá alperes által ajánlatba hozott esküszövegben előforduló s a kölcsönadás alkalmával történt megvizsgálásra vonatkozó körülmények nem ügydöntők, stb. A in. kir. Curia: Í. 1880. február 2'). 1.03U váltó.) Mindkét alsóbirósági Ítéletnek részben megváltoztatása mellett, az esetben, ha felperes a neki másodbiróságilag megítélt főesküt leteszi, köteleztetik alperes az elsőbiróságilag megítélt 1 frt 96 és fél krajcár zsákkölcsöndíjon felül, e címen még 26 frt 35 és fél krajcárt felperesnek megfizetni: felperes zsákkölcsöndij címén támasztott a fentebbi összegeken felüli keresetével elutasittatik, stb. Okok. A zsákkölcsönzési ügyletek természetük és céljoknál fogva szokás szerint általában csak rövid időre, nevezetesen csak hetekre vagy hónapokra köttetnek és a zsákkölcsöndij is csupán hetenként számíttatik és állapittatik meg. Hosszabb időre, nevezetesen évekig tartó időtartamra azon okból nem létesülnek, mivel ez az ügylet lényegével ellenkezik, a mennyiben évekig tartó tartamnál a kölcsöndíjak a zsákok csekély értékét messze túlhaladnák és igy ezen esetben a józan kereskedői felfogás és szokás inkább a zsákok megvásárlását, mintsem kölcsönbe vételét eszközölné. A budapezti kereskedelmi és iparkamara közlése szerint tényleg fennáll azon szokás, illetőleg gyakorlat, hogy a kölcsönadó kereskedő, ha a zsákok rendes és előre látható időn túl nem adatnak vissza, a kölcsönvevőt további haladék nélkül és legfeljebb azon év végén, a melyben a kölcsönzési ügylet létrejött, a zsákok visszaadására vagy megtéritésése s általában az ügylet rendezésére a leszámolás átnyújtása mellett felszólítja. Oly esetben pedig, midőn a kölcsönadó a vissza nem adott zsákokra nézve hosszabb ideig hallgatott és semmi lépést nem tett és általában az ügylet lebonyolítása mindkét szerződő fél részéről évekig függőben maradt, a kereskedelmi szokás és a zsákkölcsönzési üzlet természete szerint a kölcsönadót legfeljebb és legjobb esetben a zsákkölcsöndíjak a szokásos néhány hónapra, esetleg azon év végéig, a melyben az ügylet megköttetett, illethetik meg. A fentebbiekhez képest tehát a Szarvason kihallgatott szakértők véleményeinek mellőzése mellett, tekintettel arra, hogy peres felek közt a zsákkölcsönzési ügylet, a mint azt a másodbiróság kifejtette 1882. év szeptember 10-én tekintendő létrejöttnek, az esetre, ha felperes a neki másodbiróságilag megítélt főesküt leteszi, az első biróság által az 1882. szeptember 10-től azon év és hó 21-ig megítélt zsákkölcsöndíjon felül, a még szeptember 21-től azon év december 31-ig 28 frt 32 krt kitevő zsákkölcsöndij volt felperes részére megítélendő, ezen összegen felüli részével kére" setének felperes feltétlenül elutasítandó volt, stb. Részvények adásvételénél a mennyiben ellenkező megállapodás vagy kifejezetten vagy a körülményekből kivehetöleg nem történt, a szerződő felek akarata nyilván oda irányai, hogy valamint az eladó a részvényes jogról s az ezzel járó előnyökről a vevő javára lemond, ugy a vevő magára vállalja a részvénynyel járó terheket, jelesül a még teljesen be nem fizetett részény névértéke erejéig hátralékos befizetéseket. A m. kir. Curia: A kir. ítélő tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. I n d o k o k : Alperes beismerte, hogy felperestől egy darab 100 frt névértékű felperes nevére kiállított csanádmegyei takarék-