A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 19. szám - A büntető eljárás kézikönyve [könyvismertetés]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 19. számához. Budapest, 1886. május 9-en. Köztörvényi ügyekben. Haszonbérlet érvényben marad, ha az ingatlan elidegeníttetett ugyan, de nyilványkönyvileg átirva nem lett. A zilahi kir. törvényszék: Alperes köteles a m.-valkói 22. sz. tjkönyvben 1,172. h.-rszám alatt felvett ingatlant felperes birtokába és használatába kibocsátani stb. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az első bírósági ítélet megváltoztatik, felperes a m.-valkói 22. számú tjkönyvben 14. sor 1,172. hr.-sz. alatt foglalt ingatlan birtokba adása tekintetében keresetével elutasittatik. Indokok: Az elsöbirósági Ítéletnek felebbezett részét megváltoztatni és felperest a m.-valkói 22. számú tjkönyvben 1,172. hr-szám alatt foglalt ingatlan birtokba bocsátása iránt támasztott keresetével elutasítani kellett, mert valamely ingatlannak bérlője, kinek bérleti joga telekkönyvileg bekeblezve nincsen, a bérlemény birtokát csak az ingatlan új tulajdonosának köteles átengedni (1881. L1X. t.-c. 13. §-a g) pontja) a telekkönyvezett ingatlan tulajdona is jogszerű, birtoka pedig az 1861. évi id. törvényszabályok 21. és 156. §§. által érvényében fentartott osztr. polg. törvénykönyv 321. §-a értelmében csakis a tulajdoni jognak a telekkönyvbe való bejegyzés által szereztethetvén meg, felperes, kinek a keresetileg követelt ingatlanra nézve tulajdoni joga a telekkönyvben még bejegyezve nincsen, alperestől a bérlemények átadását követelni jogosítva nincsen. A ni. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete az abban felhozott okokból helybenhagyatik. I88t>. febr. 23-án, 1^85. évi 5,857. sz.) Bírói egyezségben megállapított követelésre nézve, még ha a veszély igazoltatnék is, biztosítási végrehajtás el nem rendelhető. A budapesti kir. itélő tábla: Tekintve, hogy biztositásnak csak az 1881. LX. t.-c. 223. §-ában tüzetesen megjelölt esetekben van helye; tekintve, hogy a birói egyezségben megállapított követelés fizetési határideje még nem járt le; tekintve, hogy a birói egyezségben megállapított követelésre nézve, még ha a veszély igazoltatnék is, a törvény biztosítási végrehajtáshoz jogot nem ad; az elsőbiróság végzése megváltoztatásával, folyamodó biztosítás iránti kérelmével elutasittatik s egyben a már foganatosított biztosítás hatályon kivül helyeztetik. (1885. július 1. 20,0;6. sz.) Ha valamely közjegyzői okiratban ki is vau kötve, hogy a szerződő felek egyike az ellenében engedte át ingatlanait és üzletét a másik szerződő félnek hogy ez az engedményezőt terhelő adósságokat átvállalja és tisztázza, ugy bizonyítandó az engedményes által, hogy tényleg átvállalta és kifizette az adósságokat. Ha ez nem bizonyittatik, visszteher nélküli engedmény áll elő, mely esetben ezen átengedett tárgyak engedményező hitelezői által lefoglalhatok. A félegyházi kir. járásbíróság: Darányi Ferenc ügyvéd által képviselt F. Ö. felperesnek, Tapp Sándor ügyvéd képviseletében B. J. s fia cége végrehajtásilag lefoglalt javak zár alól feloldatása iránti ügyében 1885. nov. 24. 3,093. számú ítéletével felperest keresetével elutasítván, a lefoglalt ingóságok zár alatt tartását fentartotta, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével. A budapesti kir. itélő tábla: Érdemileg helybenhagyta, a perköltségekre nézve azonban megváltoztatta s felperest 16 frt 5 kr. fizetésében marasztalta következő indokolással: A C. alatti közjegyzői okiratban az foglaltatik ugyan, hogy végrehajtást szenvedett az ingatlanságát, házi s egyéb ingóságait, valamint vaskereskedői üzletét és követeléseit az őt terhelő adósságoknak felperes által leendő tisztázása s kielégítése címén, tehát visszteher mellett ruházta át tulajdonjogilag felperesre; minthogy azonban a közjegyzői okiratban feltüntetett adósságoknak tényleges átvállalása és azoknak kielégítése felperes által bebizonyítva nem lett; a közjegyzői okiratban felvett dolgok felperes részére visszteher nélkül átengedetteknek látszanak. Minthogy pedig végrehajtató követelése a C. alatti okirat keletkezése előtt már fennállott s igy végrehajtást szenvedett azon cselekménye, mely által vagyonát felperesre átruházta visszteher nélkül, alperesnek az elajándékozott vagyonból leendő kielégíted I nem akadályozza; felperest keresetével az itt felhozott indokból elutasítani kellett. A perköltségek megszüntetésére semmi indok sem forog fenn. (1886. jan. 20. 54,321 sz. a.) A gyámhatóság a kiskorúak vagyonát a törvényesen előirt alakisások mellőzésével meg nem terhelheti. A lévai kir. járásbíróság (1885. április 21. 1,974. sz. a. : Csekey Flóris ügyvéd által képviselt H. István felperesnek. Sembery Béla ügyvéd, mint ügygondnok által képviselt ismeretlen tartózkodású Cs. Jánosné, szül. M. Anna, mint kiskorú Cs. Irén, Jenő és Anna gyermekei, t. és t. gyámja és Besse Dávid ügyvéd által képviselt M. János, mint a kiskorúak vagyonát kezelő gondnok, alperesek ellen 732 frt 50 kr. és jár. iránti perében következő ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Miután alperesek tagadása ellenében a 1. alatti árvaszéki végzésből nem a tagadott kereseti állitások, hanem csupán azon körülmény lett beigazolva, hogy özv. Cs. Jánokiskorú gyermekei tulajdonát képező ingatlanokon ezek javára építkezési engedélyt s az építkezési költségekre 2,00ü frtnak a kiskorúak terhére való kölcsön vételére engedélyt nyert, ezek alapján a kereset alapjául szolgáló B. alatti építkezési szerződés felperes és Cs. Jánosné között, ez utóbbi által saját személvében jött létre. Ha tehát felperesnek ezen szerződési és az ebbö'. kifolyó felülépitkezések teljesítéséből követelése van, azt csupán özv. Cs. Jánosné ellen lehet joga érvényesíteni; miért is felperest a kiskorúak ellen intézett keresetével elutasítani kellett, annál inkább, mert a teljesített építkezés az árvaszék által e célra engedélyezett 2,000 frtot felül nem múlja. A felperes által hivatkozott tanuk kihallgatásának elrendelése eszközölhető nem volt, részint mert a mennyiben ezek vallomásai által ama bizonvitani szándékolt körülményt, hogy az építkezés a kiskorúak terhére engedélyeztetett, beigazoltatnék is, ez a per eldöntésére, a már fentebb előadott oknál fogva, hogy az építkezési költség az ennek fedezésére engedélyezett 2,000 frtot meg nem haladja, mi befolyással sem lehet; részint azért, mert a gyámság és gondnokság jogfogalmával ellenkezik azon feltevés, hogy az árvaszék vagy az árvaszéki elnök előadó és a közgyám, mint ilyenek, kiskorú árvák vagyonának megterheltetéíét elrendelhetnék, avagy engedélyezhetnék a törvényes alakiság mellőzésével röviden élőszóval s ho°y ez a törvény és a biró előtt, érvényes lehessen, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1883. nov. 2. 41,569 sz Az elsőbiróság Ítélete megváltoztattatik és köteleztetik I. rendű alperes, mint kiskorú Cs. Irén, fenő és Anna gyermekei t. é- t. gyámja és II. rendű alperes M. János, mint ezen kiskorúak gondnoka, a keresetbe vett 732 frt 50 kr. tőkét felperesnek megfizetni, stb. Indokok : Alperesek beismerték, hogy felperes az általuk képviselt Cs. Irén, Jenő és Anna kiskorú testvérek tulajdonát képező léva-városi békéiken épületet emelt s beismerték, illetve kétségbe sem vonták, hogy ezen épület 732 frt 50 krba került ? hogy ezen összeget meg is éri, továbbá, hogy felperessel ezen összeg kialkudva és előre megállapítva lett. Az F. alatti árvaszéki végzésből kitűnik, hogy ezen építkezés az illetékes o-vámhatóságnak bejelentve és az által, mint a kiskorúak javára szolgáló intézkedés, a kiskorúak terhére helvben haevva lett világos tehát,^ hogy az építkezés költségei a kiskorúak vagyonából fedezendök és annál fogva alpereseket a jelzett minősedben ""a kereset tárgyát képező összeg és a kereset beadásától számítandó kamatokban elmarasztalni kellett, stb. A in. kir. Curia (1886. március 19. 34. sz. a.): A kir.