A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 18. szám - A telekkönyvi novella. 2. r.

72 A JOG. H. Sámuel által az erdőbe, ott levő V* ölfája hazaszállítása végett küldött Cs. Gyula és D. Pál, midőn ezek azon erdőrészt, a hol az elszállitandott fa volt, keresgélték, T. Lajos vádlottal találkozván, ez azzal szólította meg őket, hogy mit keresnek ; feleletükre magát erdő-őrnek adta ki s elfogadván a fő-őrzéséért az erdő-őrt illető H. Sámuel által küldött pénzt, nevezetteket egy leomlott ölfa rakáshoz vezette és abból 40—50 drb hasábfát maga rakván fel a szekérre, azt mondotta, hogy H. Sámuelnek az erdőben maradt fáját a gyár használta fel, azért elég az, a mit a szekérre rakott. Ezen tényállás szerint vádlott cselekménye abtk. 379. §-ában meghatározott csalás fogalma alá esik. Midőn tehát az eljáró kir. járásbíróság vádlott cselekményét a btk. 333. §-a alapján lopás, a kir. itélő tábla pedig a btk. 379. §-a értelmében csalás vétségének minősítette, a mihez képest a törvényes gyakorlat szerint joga volt s vádlottat e miatt elitélte ; tekintve, hogy az 1880: XXXVII. t.-c. 40. §-a a csalás esetei közül egy sincs a kir. járásbíróságok hatásköréhez utalva, a kir. itélő tábla mind a mellett az e járó kir. járásbíróság illetékességét meghagyva, az általa csalássá minősített cselekmény elbírálását az erre illetékes kir. törvényszéktől elvonta és tekintve, hogy a kir. itélő tábla a törvényszék illetőségéhez tartozónak minősített bűncselekmény elbírálására hármas tanácsban jogosítva nem volt, törvénysértést követett el, mely az eljárás megsemmisítését vonja maga után. Minthogy e szerint jelen ügyben az 1883 : VJ. t.-c. 7. §. 2. pontjában foglalt eset forogván fenn : a kir. itélő tábla, mint II. bíróság ítélete ellen további felebbvitelnek van helye; ezen §. alapján a kir. itélő tábla Ítéletét felülvizsgálat alá kellett venni és a fentebbiekhez képest mindkét alsóbb bíróság ítéletének megsemmisítésével az iratoknak az illető törvényszékhez leendő áttételét el kellett rendelni. A rendőrség1 előtti bevallása a cselekménynek, mint bíróságon kívüli beismerés, teljes bizonyítékul nem szolgál, stb. A m. kir. Curia (A kecskeméti kir. törvényszék előtt lopás miatt vádolt Cs. N. Mihály és társai elleni bűnügyben. 1886. március 31. 8,653. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Pánszláv üzelmek miatt fegyelmi eljárás elrendelése. (1874- XXXIV. 6. §.) A pozsonyi ügyvédi kamara (1886. január 16. 13. sz. a.) A fegyelmi eljárás elrendelése mellett panaszlott K. Vendel pozsonyi ügyvéd az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontjának súlya alá eső fegyelmi vétség miatt vád alá helyeztetik és ezen vádhatározat jogerőre emelkedése után az összes ügyiratok a kamara elnökének a végtárgyalás elrendelése végett kiadandók. Indokok: A pozsonyi kir. jogakadémiának tanári kara, a pozsonyi ágost. hitv. evang. theologiai akadémiának tanári kara és a pozsonyi ágost. hitv. evang. főiskolai tanács, valamint a Pozsony városi kapitányság által megejtett vizsgálatok alapján hozott s jogerőre emelkedett fegyelmi ítéletek által kétségtelenül meg van állapítva, hogy pánszláv üzelmek és tilos tivornyázás miatt egy joghallgató, nyolc evang. theologiai haUgató és nyolc gymnasiumi tanuló részint az illető tanintézetből való végleges kizárás, részint egyébként súlyosan meg lettek büntetve. A pozsonyi ágost. hitv. evang. egyházközség pedig feljelentésében a vizsgálati iratok alapján a pozsonyi lyceum néhány tanulói közt tartott pánszláv gyülekezetek és fondorkodások vezetőjéül s a fiatalság elcsábitójául egyenest K. Vendel pozsonyi ügyvédet vádolja. Mi több, a nagyméltóságú közoktatásügyi miniszter 1885. november 5-én 42,259. sz. a. kelt s Kmety János joghallgatót a pozsonyi kir. akadémiától mindenkorra elutasító leiratában K. Vendel ügyvédet, mint a magyar államellenes irányzatot követő pánszláv propaganda egyik ismeretes fejét jelzi, ki ezúttal is ez irányban igyekezett a vádlott ifjakat befolyásolni. És csakugyan az előfekvő hivatalos vizsgálati iratok súlyos gyanuokokat tartalmaznak az iránt, hogy panaszlott ügyvéd kilenc akadémiai polgár és nyolc gymnasiumi tanuló szigorú megfenyítésének alapjául szolgáló összebeszélésszerü gyülekezeten előkelő, sőt intéző és vezérlő szerepet játszott; a többi közt B. Pál és Cz. János vallomása szerint panaszlott beszédei egyikében oda nyilatkozott volna, hogy a magyar járom I rosszabb a török járomnál; Füle Vendel rendőrnek vallomása ! szerint pedig panaszlott az 1885. október 3-án a város végén j félreeső helyen levő Irtzer-féle sörházban tartott összejövetel alkalmával több izben pánszláv beszédet tartott, a maticát éltette ; végre panaszlott az által, hogy Petten rendőri biztos jelentése szerint a pánszláv üzelmek miatt a tanintézetekből kizárt ifjak korcsmai bucsu-estélyén újra részt vett, pánszláv üzelmekben való részvételének és az államellenes üzelmek rokonszenvének nyilvánvaló tanujeleit adta. Ezek, valamint a vizsgálati iratok egyéb tartalma szerint nyomós bizonylatok léteznek az iránt, hogy K. j Vendel közvetlen okozója annak, hogy több fiatal ember válasz, tott életpályájától végleg elzáratott; mihez még az is járul, hogy | panaszlott a lyceumi tótajkú ifjúságot, azok közt V. osztályú gyermekeket az elnöklete alatt tartott korcsmai tivornyánál ^ részt j venni engedte, holott tudnia kellett, miszerint az az iskolai tÖrj vények által szigorúan tiltva van. Tekintve ezeken felül azt, hogy az 1874 : XXXIV. t.-c. 6. i §-a az ügyvédtől követeli, miszerint Magyarországhoz és annak alkotmányához mindenkor hü maradjon és így az ügyvédi kamara i a kar erkölcsi tekintélyének megóvása céljából (1874: XXXIV. t.-c. 19. §-a) tagjainak mindegyikétől kifogástalan hazafias szellemű magaviseletet nemcsak követelni, de magyar államellenes irányzatokat követő és ez által a magyar ügyvédi kar becsületét mélyen sértő ügyvédet fegyelmi uton a törvény egész súlyával sújtani hivatva van: mindezeket tekintve, K. Vendel pozsonyi ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás elrendelendő volt és mivel a vizsgálatok az erre hivatott közegek által ejtettek meg s ezek alapján hozattak a jogérvényes marasztaló Ítéletek; további vizsgálat mellőzése mellett, az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontjának súlya alá eső fegyelmi vétség miatt vád alá helyezendő volt, stb. A m. kir. Curia: (1886. április 17. 103. sz. a.) Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata azon részében, a mely szerint a fegyelmi eljárást elrendelte, helybenhagyatik, ellenben a vádhatározatra nézve megváltoztattatik és az ügyvédi kamara fegyelmi birósága a vizsgálat folytatására, illetve a tanuknak szabályszerű kihallgatására és a felmerülendőkhöz képest újabb határozat hozatalára utasittatik. Indokok : A fegyelmi eljárás elrendelése tekintetében azért kellett az elsőfokú határozatot helybenhagyni; mert a becsatolt ítéletekből kitetszik, hogy panaszlott ügyvéd serdületlen ifjak és j gymnasiális tanulók társaságában mulatozott, a melynek az illető i tanulókra nézve azon következménye volt, hogy nagy részben megbüntettettek és kizárattak az illető tanodákból; minthogy azon körülménynek valósulása, miként az illető ifjak kizáratásánakokozójául panaszlott ügyvéd volna-e tekinthető, a fegyelmi vétség megállapítására kellő támpontot szolgáltatna, szükséges volt a fegyelmi eljárás elrendelése. Vádhatározat azonban ezúttal még azért nem volt hozható, mert a panaszlott cselekmények tanúi nem a törvényszabta módon lettek kihallgatva; ennélfogva a fegyelmi bíróság határozatát a vád alá helyezés kérdésében megváltoztatni és a vizsgálatnak szabályszerű folytatását s annak befejezte után újabb határozat hozatalát elrendelni kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök : gr. Yasquez Miksa e., a pestvidéki tvszék, bej. június 19, félsz, julius 16, csb. Péchy Aurél, tömegg. dr. Nagy Deztö. — Lengyel Lajos e., a sz.-udvarhelyi tvszék, bej. június 1, félsz. jun. 21, csb. Győrfy Titus, tmg. dr. Gross Frigyes. Pályázatok : A m.-szigeti kir. jbságnál albirói áll. május 2ó-ig. — A veszprémi kir. tszéknél jegyzői áll. máj. 25-ig. — A marcali kir. tvszéknél ,. aljárásbirói állás május 12-ig. A „Jog Törvénytárát- nak t. előfizetői jelen számhoz csatolva veszik a törvények 5. és 6. ivét (65—88. lap.) Nyomatott a »Pesti konyvnyomda-reszvenytarsasagi-nál. (Hold-utcza 7. sz.)