A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 17. szám - Közös ingatlannak végrehajtása. Adalék a végrehajtási törvény 156. szakaszának értelmezéséhez

A J O G. 67 Indokok: Alperesnek, a kérdéses mészárúnak felperesnél megrendelése s átvétele iránti tagadása, valamint azon állítása, hogy felperes ugyanezen követelést G . . . János ellen is külön perrel érvényesiti, a kir. itélö tábla Ítéletének helyes indokai szerint birói figyelembe nem vétethetvén, alperest a megrendeltnek s általa átvettnek bizonyult mésznek a felperes által követelt árában feltétlenül el kellett marasztalni, a következő okokból: Való ugyan, hogy alperes tagadta felperesnek kereseti azon állítását, hogy a mész ára métermázsánként 1 frt 50 krban megállapittatott; de miután ugy felperes, mint a bíróság felhívására is alperes ki nem jelölte azon árt, melynek a mész kikötött árát képeznie kellene, igy pedig felperesnek módjában sem állott bizonyítani azt, hogy alperesnek a kikötött ár mennyiségére vonatkozó előadása valótlan; ily körülmények között alperesnek a jóhiszeműségét kizáró tagadására tekintettel, azt kellett alapul elfogadni, hogy a kérdéses mésznek ára megállapítva nem lett. Minthogy azonban alperes a megrendelt s átvett meszet fel is használta, azt pedig, hogy azon mész a felperes által követelt árt meg nem érné, bizonyítani meg sem kísérletté: ezeknél fogva a felperes által felszámított ár alperes ellenében feltétlenül megállapítandó volt. (1885. december 12-én 761. váltó sz.) A csődtörvény nem rendeli, hogy az iratok a büntető bírósághoz tétessenek át, ha a csőd vagyonhiány miatt nem rendeltetik el. A kaposvári kir. törvényszék: A csődmegnyitásnak vagyonhiány miatt hely nem adatik, B. A. adós tartozik a folyó évi október hó 1-ső napjának reggeli 9 órájára a kir. törvényszék tanúkihallgatási helyiségébe ezennel kitűzött határnapon arra esküt tenni, hogy vagyonából semmit el nem titkol, az eskütétel megtagadása esetében az adós ellen a csődtörv. 112. §-a fog megfelelően alkalmaztatni. Ezen végzés* jogerőre emelkedése után az ügyiratok a fenforogni látszó büntetendő cselekmény elbírálása végett a kir. törvényszék büntető osztályához tétetnek át. A budapesti kir. itelö tábla: A kir. ítélő tábla az elsőbíróság végzését nem neheztelt részében érintetlenül hagyja, felfolyamodással megtámadott részében pedig megváltoztatja s az iratoknak a kir. törvényszék büntető osztályához áttételére vonatkozó részét mellőzi is, mert a csődtörvény 91. §-a szerint azon esetben, ha a csődeljárás elrendeltetik, a csődbíróság hivatalból tartozik ugyan a bűnvádi eljárás megindítása iránt intézkedni, illetőleg a csődnyitási végzést a kir. ügyészséggel közölni, azt azonban a csődtörvény nem rendeli, hogy ezen intézkedés akkor is megtétessék, ha a csődbíróság a csődeljárás elrendelésének helyét nem találja. (Budapest, 1886. január 18-án 180/v.) (Ellenkezőleg határozott a budapesti kir. itélö tábla 1884. április 7-én 1,864. számú határozatában, kimondván : »tekintve, hogy a csödt. 91. §-a szerint a csődnyitás elrendeléséről a kir. ügyészségi hivatalból értesítendő ; tekintve, hogy az 1878. évi V. t.-c. 378. §-a szerint a büntetőjogi beszámítás tekintetében nem tesz különbséget, vájjon a csődeljárás valósággal elrendeltetett-e/ vagy a csődnyitási kérvénynek vagyonhiány miatt nem adatott hely; tekintve, hogy ezek szei-int a törvény célzatának, melyet a csődnyitási végzésnek a kir. ügyészséggel közlése által elérni kivánt, csak akkor lesz elég téve, ha nemcsak a csődnyitást rendelő, hanem a csődt. 87. §-a alapján hozott határozatok is közöltetnek a kir. ügyészséggel: az eljáró bíróság végzése megváltoztatik és a 2,375/884. sz. végzés a kir. ügyészségnek hivatalból kézbesittetni rendeltetik.) Bűn-ügyekben. Az, a ki valamely büntetendő cselekményt a büuösségének felismerésére szükséges belátással nem biró személy által követteti el, hasonló tekintet alá esik, mintha azt magra körette volna el. A kassai kir. törvényszék: K. N. M.-né kárára elkövetett, a btkv. 333. §-ba ütköző s 334. §. sz. szerint minősülő lopás vétségében a btkv. 69. §-nak I. pontja értelmében, mint felbujtó vétkesnek mondatik ki. Indokok: Vádlott a vizsgálat folyamán beismerte, a végtárgyalás folyamán- pedig K. nevű fia vallomása után nem tagadta, hogy 12 évet el nem ért fiát a szomszédba küldötte, kezdetben azért, hogy könyvet kölcsönözzön s midőn tudomására jutott, hogy a szomszédok odahaza nincsenek, azért, hogy lopjon; midőn is fiát kitanította, hogy miként kell a szoba ajtaját záró reteszt kés segítségével kinyitni s ismét bezárni, ezen utasítás szerint vádlott fia mintegy három frt értékű tárgyat lopott el a szomszédból, miket vádlott saját céljaira felhasznált, miért is vádlottat tekintettel arra, hogy a szoba ajtót elzáró retesz vagy I zár oly rossz volt, hogy az igen könnyen félretolható volt minden I erőszak vagy álkulcs használata nélkül, hogy a lopás az ö fel| bujtása, parancsa folytán lett elkövetve, a lopott tárgyak értékéhez képest a btkv. 334. íj-a szerint minősülő lopás vétségében a 69. §. I első pontja alapján, mint felbujtót vétkesnek kimondani kellett. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla helyben| hagyja a kir. törvényszék Ítéletét az abban felhozott indokoknál i fogva. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy az, a ki valamely büntetendő cselekményt a bűnösségének felismerésére szükséges bei látással nem biró személy által követteti el, hasonló tekintet alá ! esik, mintha azt maga követte volna el: mindkét alsóbbfokú bíróság ítélete a bűnösség minősitésére nézve megváltoztattatik s Ft K.-né, szül. N. Zs. vádlott a btkv. 333. és 3 54. §-aiban meghatározott és 339. §-a szerint büntetendő lopás vétségében, mint tettes mondatik ki bűnösnek, miután a vádbeli vétséget egy, 12 éves korát túl nem haladott gyermek által vitette véghez. (1886. március 18-án 7,458/885. bftő sz.) Az, hogy a sérült lábának csonkítása által elete megmenthető lett volna, nemcsak hogy nem zárja ki a gondatlanságból oko/"t' emberölést, de még enyhítő körülményt sem képez, mintán olyan, már magában is életveszélyes míitét tűrésére kötelezettség teljességgel nem létezik. A budapesti kir. törvényszék: Vádlott A. B. a btk. 290. 291. §-aiba ütköző gondatlanságból okozott emberölés vétségének vádja alól felmentetik, azonban a btk. 310. §-ának 1. s 2. bekezdésébe ütköző gondatlanságból eredt súlyos testi sértés vétségében bűnösnek kimondatik s 6 havi fogházra, 100 frt pénzbüntetésre ítéltetik. Indokok, stb. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s A. B. vádlottat a btk. 290. §-a szerint minősülő emberölés vétségében mondja ki bűnösnek s 9 havi fogházra itéli. Indokok, stb. A ni. kir. Curia: A büntetés mértékére nézve mindkét alsóbb bírósági Ítélet megváltoztatik s vádlott V/2 évi fogházra ítéltetik, egyebekben a kir. tábla Ítélete hagyatván helyben. Mert egyrészt az, hogy az elgázolt gyermek élete sérült lábának csonkítása által esetleg megmenthető lett volna, enyhítő körülményt sem képez, miután olyan, már magában is életveszélyes műtét tűrésére kötelezettség teljességgel nem létezhetik, következőleg annak mellőzése sem állapithat meg a vádlott javára érvényesithető concausalitást; mert másrészt olyan törvénysértés megbüntetésénél, mely nem szándékosan követtetett el, a vádlottnak korábbi rovott viselete súlyositólag számba nem vehető s mert ekként sem vádlott mellett enyhítő, sem ellene súlyosító körülmény fen nem forogván: a büntetés a btk. 290. maximuma és minimuma közti felében volt megállapítandó. 11886. febr. 3 5,729. bftő sz.) Talamely gyárban és ahoz tartozó helyiségekben létező és a gyári munkához tartozó tárgyak a gyár, illetőleg annak tulajdonosának tulajdonát képezvén és elveszett vagy elhagyott tárgyaknak tekinthetők nem lévén, ezeknek a gyárban állandóan foglalkozó munkások által való elvétele a btkv. 333. §-ba ütköző és a 336. §-ának 7. pontja szerint minősülő lopás büntettet állapítja meg. (1886. márc. 5-én 8,165/885. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazg. bíróság döntvénye. 22. szám. Ha a királyi adóhivatalok az 1881. évi XXXIV. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott pénzügy• ministeri utasítás I- függelék 94. S~a és A2 IS8J. évi XLIV. törvénycikk 91. J1. 3. pontja értelmében, valamely illetékhátralék telekkönyvi bejegyzését kieszközlik: az érdekeltek által a bejegyzés töröltett se védett közigazgatási uton beadott kérelmek fölött, a határozat hozatal első fokban mely pénzügyi közigazgatási hatóság illetékességi körébe tartozik ? — és ily ügyekben igénybe vett jogorvoslatok felett utolsó fokban a m. kir. pénzügyi körigazgatási birósáo- a határozat hozatalra illetékes-e vagy nem / (az J,JJj/8j számhoz.) Határozat. A határozathozatal, a kérdésben megjelölt kérelmek felett első fokban a m. kir. pénziigyigazgatóságok, a kir. pénziiiryi-azsratóságok ilynemű határozatai ellen intézett felebbezések fölött