A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 17. szám - Közös ingatlannak végrehajtása. Adalék a végrehajtási törvény 156. szakaszának értelmezéséhez

68 A JOG. pedier a m. kir. pénzüsryi közigazgatási birósrtg illetékességi körébe tartozik. Indokok: Sem a közvetlenül lerovandó illetékek kezeléséről szóló 1881. évi XXXIV. törvénycikk, sem a közadók kezelúséröl szóló 1883. évi XL1V. törvénycikk nem intézkedik arról határo­zottan, hogy az illeték hátralékokra vonatkozó, s a kir. adóhiva­talok által, a végrehajtási eljárás megindítása előtt eszközölt telek­könyvi bejegyzések töröltetése iránt beadott kérelmek fölött, a határozat hozatalra, mely felebbezési hatóságok illetékesek. Ily törvényes intézkedés hiányában, az illetékesség kérdése az ügy jogi természete s a törvény szellemeértel­mében birálható s bírálandó el. Midőn valamely fél, az illeték betáblázása ellen panaszt emel s annak törlését kéri: vagy általában a betáblázás jogosságát, vagy a betáblázott összeg mérvét támadja meg, tehát a bejegyzés törül­teiésc iránt beadott kérelemben implicite bennfoglaltatik az illeték jogossága és helyessége ellen intézett panasz is. — Épen ezért a betáblázás jogossága és helyessége felett határozatot hozni, a kérdés jogi természetéből kifolyólag, a nélkül nem lehet, hogy a határozat az illetéknek a bejegyzés által állí­tólag sérelmet szenvedett féllel szemben való jogosságára vagy helyességére is ki ne terjedjen. — Minthogy pedig az 1881. évi XXXIV. törvénycikk 34. §-a, illetve az 1883. évi XLIII. törvény­cikk 1. §-ának 3. pontja szerint az illetékek jogossága és helyes­sége ellen intézett felebbezések elbírálása, a kir. pénzügyigazgató­ságok, illetve utolsó fokban a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíró­ság hatáskörébe tartozik: az illetékek betáblázásának jogossága és helyessége felett is, a most jelzett közig, hatóságnak, illetve bíróságnak kell a következetesség elvénél fogva dönteni. E felfogás mellett harcol az 1881. évi XXXIV. s az 1883. évi XLIV. törvénycikkek szelleme is. Ugyanis: a) az 1881. évi XXXIV. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott utasítás I. függelék 97. §-a szerint, ha a telekkönyvi ha­tóság az illeték bejegyzését nem a kérvény szerkezeti hibája miatt tagadja meg, a kir. adóhivatal a kir. pénzügyigazgatóságnak tar­tozik további intézkedés végett jelentést tenni; b) a jelzett utasítás 111. §-ának 4. pontja szerint legsúlyo­sabb szolgálati vétséget képez, ha a felek egyes követelésekkel szabályellenesen és szándékosan zaklattatnak; a 112. §. 4. és 6. pontja szerint pedig súlyos szolgálati vétség követtetik el, ha az illeték hátralék biztosítása s a telekkönyvileg biztosított, de már kiegyenlített illetékek törlésének kérelmezése elmulasztatik. Az adóhivatalok által elkövetett szolgálati vétségek megállapítása és megtorlása pedig »a m. kir. adóhivatalok szolgálatára vonatkozó utasítások és szabályrendeletek gyüjtemény« XII. fejezetének 1. §-a értelmében a kir. pénzügyigazgatóságok hatás körébe tartozik; c) a m. kir. pénzügyministerium 1881. évi június hó 14 én 38,833. sz. a. kiadott körrendeletében a kir. pénzügyigaz­gatóságoknak teszi különös kötelességévé, hogy az adóhiva­taloknak, az illetékek kezelése körüli eljárását éber figyelemmel ellenőrizzék, s a kir. adóhivataloknál az illetéki ügyekre vonat­kozó összes kezelést, minden évben legalább egyszer, külön be­ható vizsgálat alá vonják ; d) az a) b) c) pontok alatt felsorolt intézkedéseket az 1883. évi XLIV. törvénycikk is érintetlenül hagyta, s csakis annyiban állapított meg eltérő eljárást, mennyiben az illeték hátralékok tör­vényellenes bekebelezése által magán feleknek okozott költség vagy kár megtérítése, s a magánfelek javára megállapítható pénz­bírság alkalmazása iránti határozathozatal jogát, az idézett tör­vénycikk 85. §-a, s 92. §. végpontja értelmében, első fokon a kir. adófelügyelőre, másodfokon a közig, bizottságra bízta; c) az 1883. évi XLIV. törvénycikk 4. §-a 5 b) betűje hatá­rozottan csakis a befizetett vagy illetéktelenül bekebelezett adótartozások törlését utalja a kir. adófelűgyelők hatás­körébe. Végül mert az illetékeknek a kir. adóhivatalok által esz­közölt telekkönyvi biztosítása nem a végrehajtási eljárás folyománya. A mi megtetszik onnét, hogy az 1881. évi XXXIV. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott utasítás I. függelék 92. §-ának b) és c) pontjához képest oly illeték tartozá­sok°is bekebelezhetők s bekebelezendők, melyeknek befizetésére a feleket végrehajtás utján kényszeríteni r.em lehet; megtetszik továbbá az idézett utasítás 94. és 95. §-aiból, mely §-ok tartalma szerint ha közigazgatási végrehajtás ingatlanokra terjesztetik ki, a kir. adóhivatalok a telekkönyvi adatokat a kir. adófelügyelővel közlik, s a végrehajtás iránt a kir. adóhivataltól nyert adatok alapján, a kir. adófelügyelő intézkedik. Mindezeknél fogva az 1883. évi XLIII. törvénycikk 15. S-a alapján, minthogy e szerint a kir. pénzügyi közigazgatási bíróság saját illetékességét hivatalból állapítja meg: ennek a bíróságnak ki kellett mondani, hogy az illetékhátralékokra vonatkozó s a kir. adóhivatalok által eszközölt telekkönyvi bejegyzések törültetése iránt benyújtott kérelmek fölött, a határozathozatal első fokban a kir. pénzügyigazgatóságok, a kir. pénzügyigazgatóságok ilynemű határozatai ellen intézett felebbezések felett pedig a kir. pénz­ügyi közigazgatási bíróság illetékességi körébe tartozik. Kelt a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1886. évi március hó 16. napján tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1886. évi március hó 23. napján tartott teljes tanácsülésében. A budapesti kir. itélö tábla váltó-osztályának dönt­vény könyvéből. Biztosítási végrehajtás előfeltételéül megkívánt veszélyez­tetés igazolására nem elegendő oly végrehajtás, mely az adós elleti közjegyzői okirat alapján lett elrendelve. (i,^f/v. 1886.) (I88I. LX. t.-c. 223. S-) Alperes tagadott aláírásának valódiságára nézve felperes­nek az 1868. LIV. t.-c. 1J2. §. e) pontja által szabályozott eskü csak akkor ítélhető meg, ha ide vonatkozó állítását a per­beli adatok támogatják. (1,903/v. 1886.) {Ezen elvet a Curiá mondta ki és a kir. tábla váltóta?iácsa követendőnek fogadta el.) A kereskedelmi törvény 239. §. b) pontjában érintett fel­tételes kereskedelmi ügyletet képez azon erdőtulajdonos ügylete,, ki saját fáját szénné feldolgoztatja. (1,334/v. 1886.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Klein J. e , a lőcsei tvsz., bej. május 21, félsz. jun. 19,. csb. Putz Mátyás, tmg. Varga Ferenc. — Maudelbanm Sándor e., a zágrábi tvszék, bej. május 10, félsz, május 26, csb. Kaufmann Nándor, tmg. Bolgár Kálmán. — GlÜc'nSmann Ármin e., a pancsovai tszék, bej. máj. 23, félsz. jun. 23, csb. Stokka József, tmg. Teymann Gyula. — Kobti Miksa e., a pancsovai tvszék, bej. máj. 22, félsz, június 22, csb. Sztoka József, tmg. Zitkovszky József. — Feimer János e., a fehértemplomi tszék, bej. máj. 31. félsz. jun. 25, csb. Pichler József, tmg. dr. Bottlik Dezső. — Mayer Márton e., a szegedi tvszék, bej. máj. 15, félsz. jun. lő, csb. dr. Stipl Károly, tmg. Pártos Simon. — Kutsek István e., a kolozsvári tvszék, bej. máj. 16, félsz. máj. 31, csb. Pap Leontin, tmg. Pap Imre. — Altmann Lipót e., a budapesti kir. keresk. és váltótvszék, bej. máj. 31, félsz. jun. 22, csb. Bubla Ferenc, tmg. Meixner Emil. — Frank Feri e., a kaposvári tvszék, bej. máj. 20, félsz, június 21, csb. Bogyay Kálmán, tömegg. Paizs Mihály. — Keppicb Ed B. e., a beszterczebányai tvszék, bej. máj. 22, félsz. jun. 8, csb. N. Hupka Lajos, tmg. Chován János. — Wittmann és GrlUcksthal e., a budapesti keresk. és váltótszék bej. jun. 7, félsz. jun. 22, csb. Hegedűs László, tmg. Zboray Béla. — Reisz és Lévai e., a budapesti kir. keresk. és váltótvszék, bej. június 5, félsz, június 22, csb. Wattay Dezső, tmg. Nóvák Sándor. — Eisner Mór e , az eszéki tvszék, bej. május 3-ig, tömeggondnok dr. Winter Vilmos. Pályázatok : Az apatini kir. jbságnál aljegyzői áll. máj. 8-ig. — A zsombolyai kir. járásbságnál aljegyzői áll. május 12-ig. — A szabadkai kir. jbságnál albirói áll. máj. 5-ig. — A topolyai jbságnál albirói áll. május 5-ig. — A pozsonyi kir. ügyészségnél alügyészi áll. máj. 16-ig. — A marosvásár­helyi kir. tszéknél aljegyzői áll. máj. 16-ig. — A nagy-igmándi járásbságnál albirói állás május 16-ig. — A tekéi kir. jbságnál albirói áll. máj. l-ig. A rózsahegyi kir. jbságnál aljegyzői áll máj. l-ig. — A trsztenai kir. jbság­nál aljegyzői áll. máj. l-ig. — A nagyváradi kir. trvszéknél díjas joggyakor­noki áll. máj. l-ig. — A mohácsi kir. jbságnál aljegyzői áll. máj. 15-ig. A pancsovai kir. tvszéknél jegyzői áll. május l-ig. — Az ó-radnai kir. jbságnál járásbirói áll. május l-ig. — A karánsebesi kir. jbságnál aljegyzői áll. máj. 15-ig. — A csongrádi kir. jbságnál albirói állás május l-ig. — A temesvári kir. tvszéknél albirói áll. máj. 4-ig. — A somorjai kir. jbságnál aljárásbirói áll. május 4-ig. Nyomatott a >Pesti könyvnyomda-részvénytársaság*-nil. (Hold-utcza 7. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents