A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 1. szám - A kettős házasság elévülésének kérdéséhez

4 A JOG. egyáltalában nem, a jelen esetben pedig annál kevésbé menthető cselekedet, mert a vizsgálat adatai szerint vádlott némi ingó és ingatlan vagyonnal birván, mellette a nyomasztó szegénység okozta kényszerhelyzet sem szól. A btkv. 290. §-a szerint minősülő cselekményre az idézett törvényszakasz három évig terjedhető fogházbüntetést állapit meg. Vádlott apa az önsegélyre képtelen gyermeke iránti köteles gondosságot mellőzte, majdnem az ember élete elleni bűntett határáig menő hanyagsággal. Ezen okokból büntetése a büntetési tétel legmagasabb mértékét megközelítőleg volt kiszabandó. (1885. dec. 2-án 2,881'885. bftő. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvéd nem köteles felbélyegezni a fél által aláirt felebbozesi beadványt, ha a felebbezési bélyegre szükséges összeget — megállapodás dacára — nem adja át neki idejében ügyfele. A kassai iig-yvédi kamara fegyelmi bírósága: (1885. aug. 17. 312. sz.) K. G. tokaji lakos gyakorló ügyvéd kötelességszegés által elkövetett fegyelmi vétség miatt az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §. a) pontja alapján vád alá helyeztetik. A fegyelmi végtárgyalásra határidő ezen határozat jogerőre emelkedése után fog kitüzetni. Mert az ügyiratok tanúsága szerint a vádlott ügyvéd nem adott bélyeget azon felebbezésre, melyet az Özv. K. Nándorné képviseletében Sz. Józsefné és társai ellen a s.-a.-újhelyi kir. törvényszék előtt indított váltóperben hozott két egybehangzó törvényszéki s illetve kir. táblai ítélet ellen benyújtott, minek következtében lelet vétetett fel s a hiányzó bélyeg a felemelt illetékekkel együtt, miután az panaszlott ügyvéden, ennek vagyontalansága miatt behajtható nem volt, panaszlón vétetik be. Kétségtelen, hogy az ügyvéd a reá bizott ügyekben pontossággal eljárni, ügyfelének érdekét hiven megóvni s minden károsodástól lehetőleg megőrizni tartozik. Mely kötelességét súlyosan megszegte vádlott akkor, midőn a felebbezésre bélyeget nem adott, noha jól tudta, hogy ennek következménye leletezés s vagyontalansága miatt ügyfeleinek jelentékeny károsodása lesz s noha ügyfelétől előlegül még kellő összeget is kapott; mindezek alapján az 1874. évi XXXlV. t.-c. (S8. §-ának a) pontja értelmében a vád alá helyezés volt kimondandó. A magy. kir. Curia: (1885. dec. 5. 545. sz. a.) a kassai ügyvédi kamara fegyelmi biróságának határozata megváltoztattatik s a további eljárás megszüntettetik. Indokok: Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 154. §-a szerint az ügyvéd a teendői közben felmerült kész kiadásoknak aránylagos előlegek adása által fedezését jogosan követelheti. Panaszlott ügyvédnek a panaszló által kétségbe sem vont előadásából kitűnik, hogy akkor, midőn közöttük a további felebbezés beadása elhatároztatott, panaszló megígérte, hogy a felebbezésre megkívántató bélyegek beszerzésére szükséges összeget panaszlottnak kézbesitendi. Panaszlott ügyvédet tehát a kérdéses felebbezésnek bélyeg nélkül lett elküldése miatt mulasztás csak akkor terhelhetné, ha tagadása ellenében kimutattatott volna, hogy panaszló a bélyegre szükséges összeget már akkor átadta, mielőtt a rövid határidő alatt útnak inditni kellett felebbezés^a postára adatott; márpedig ezen tény mivel sem igazoltatott, sőt ennek ellenkezőjét támogatja panaszlott ügyvédnek azon ténye, hogy a felebbezés beküldésével egyidejűleg a törvényszéki iktatót a bélyegért más napig leendő várakozásra kérte és hogy a bélyegre szükséges összeget más napon szinte postára adta, miután mindezekből okszerűleg csak az következtethető, hogy a felebbezésnek postára adásakor a panaszló által előlegezni igért bélyegköltség panaszlott kezei közt nem létezett. Nem forogván fenn tehát fegyelmi vétség tényálladéka stb. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróságnak döntvénye. 16. szám. (1885. évi 873. számhoz.) A váltók telekkönyvi bejegyzése végett, az azok hátlapjára Tezetett zálogjog bejegyzési engedélyek, az illetéki díjjegyzék 51. tétele szerint, annak a kötelezettségnek értéke ntán, melyéit a Jelzálog adatik, a II. fokozat szerinti bélyegilleték alá tartoznak. Indokok: Az illetéki díjjegyzék 54. tétele szerint oly okiratok, melyek által valamely kötelezettség biztosítása végett jelzálog adatik, a kötelezettség értékének megfelelő II. fokozati bélyegilleték alá tartoznak; ezen kötelezettség alól a hivatkozott tétel 2. jegyzete szerint csak azon esetben van a kivételnek helye, ha a jelzálogi biztosítás adása már magában a kötelezettséget megállapító okiratban kiköttetett. A mennyiben tehát magukban a váltókban zálogjogi biztosítás nem adatik: az azok hátlapjára utólag vezetett zálogjog bejegyzési engedélyekre nézve, csakis az illetéki díjjegyzék 54. tétel 1. bekezdése alkalmazható. Mert kivételes intézkedést az illetéki szabályok nem tartalmaznak és a zálogjogszerzési okiratok bélyegzésénél csak egyetlen körülmény jöhet figyelembe, az, hogy a biztosítás már korábban kikötve volt-e? vagy az csupán az újonnan kiállított okiratban engedélyeztetett. Az illetéki díjjegyzék 98. tétel 5. jegyzetének azon rendelkezése, hogy a váltó bélyegilletéke, bekeblezés végetti bemutatás alkalmával II. fokozat szerint kiegészítendő, a zálogjogi bejegyzési engedélytől járó illetékre befolyást nem gyakorolhat, mert a váltóbélyeg illetéknek II. fokozat szerinti kiegészítése, csupán magára a váltóra vonatkozik és megkívántatik akkor is, ha a váltóra bekeblezési engedély nem jegyeztetik, miből következik, hogy a váltóbélyegnek a II. fokozat szerint való kiegészítése, a zálogjog bejegyzési engedély megadásával és bélyegzésével összefüggésben nincs. Mindezek alapján a m. kir. pénzügyi közigazgatási biróságnak kimondania kellett, hogy váltók telekkönyvi bejegyzése végett, az azok hátlapjára vezetett zálogjog bejegyzési engedélyek, az illetéki díjjegyzék 54. tétele szerint, annak a kötelezettségnek értéke után, melyért a jelzálog adatik, a II. fokozat szerinti bélyegilleték alá tartoznak. Kelt a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1885. évi december 4-én tartott teljes tanácsülésében. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási biróságnak Budapesten 1885. évi december 11 -én tartott teljes tanácsülésében. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. Ingatlanok eladásából származó vételár hátralékok után élvezett kamatjövedelem tőke kamat-adó tárgyát képezi. {Az 1875. évi XXII. t.-c. 1. S'-sához. i885. évi április 30-án 2,105. ??•) Kivetett adó és illeték ellen csak is annak van joga felebbezní, a kit a követelt adó és illeték akár személyi, akár egyetemleges vagy dologi kezességnél fogva terhel. (1885. évi április 20-cn 8,007/884. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök : Weisz Móricz e., a beregszászi trvszék, bej. jan. 7, félsz. ! febr. 1, csb. Tolvay Gyula, tmg. Fincziczky Mihály. — Rosenfeld Adolf e., • zombori trvszék, bej. márc. 2, félsz. márc. 16, csb. Zsulyevics Demjén, tmg. dr. Schneider Károly. — Rosenkranz Antal és neje Rosenkranz Sitté e., m.-szigeti trvszék, bej. jan. 29, félsz. febr. 22, csb. Korányi Frigyes, tmg. Hostsuk János. — Grosz Adolf és Grosz Márton (»Grosz testyérek«) e., b.-gyulai trvszék, bej. febr. 18, felsz. márc. 13, csb. Urbán Adolf, tmg. Csánki Béla. — Krafft Károly e., a maros-vásárhelyi tivszék, bej. febr. 15, felsz. márc. 12, csb. Raff Károly, tömegg. Dobai Albert. — Rosenberg Samnol e., a székesfehérvári tvszék, bej. márc. 2, felsz. ápr. 2, csb. Wildenauer János, tmg. dr. Hermann Sándor. — Weisz Ignátz e., komáromi trvszék, bej. febr. 20, felsz. márc. 6, csb. Hegymeghy László, tmg. Szenttamási Béla. — HáCsik Pasxuth Mária e., b.-gyarmati trvszék, bej. március 6, felsz. ápril 5, csb. Fenyvesi Arnold, tmg. Körűm László. Pályázatok : Az aranyos-maróthi kir. trvszéknél birói áll. jan. 22-ig. — A fehértemplomi kir. jbságnál járásbirói áll. jan. 22-ig. — A perlaszi kir. jbságnál albirói áll. jan. l'-ig. — A nyárád-szeredai kir. jbságnál alj járásbirói áll. jan. 18-ig. — A nyitrai trvszéknél aljárásbirói áll. jan. 28-ig. — A györ-szt.-mártoni jbságnál joggyakornoki áll. jan. 28-ig. — A nagyváradi trvszéknél aljegyzői áll. jan. 28-ig. — Az egri trvszéknél aljegyzői áll. jan. 2~-ig. — A homonnai jbságnál albirói áll. jan. 28-ig. — A csákovai j jbságnál albirói áll. jan. 23-ig. — A bogsáni trvszéknél albirói áll. jan. 30-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság -nál. Hold-utcza 7. szám.)