A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 2. szám - Az egyházi javak a magyar jog rendszerében. 2. r

Ötödik évfolyam. 2. szám. Budapest, 1886. január 10. Szerkesztőség: V. sas-utcza 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utcza 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A J O G (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiu közremüködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bér­mentve küldve: egész évre.. 6 frt — kr. fél „ • • 3 „ -. negyed „.. 1 „ 50 „ Az előfizetési pénzek bér­mentesen legczélszerübben postautalványnyal kül dendők. TARTALOM. Az egyházi javak a magyar jog rendszerében. Irta: dr. D a e m p f Sándor, pécsi ügyvéd. — Hirek az igazságügyministeriumból. — A kettős házasság elévülésének kérdéséhez. Irta: dr. Baumgarten Izidor, budapesti ügyvéd. — A végrehajtási törvény 145. és 148. §§-ainak ma­gyarázata. Irta: Bognár Mihály. — Sérelmek. (A berettyó-ujfalui járásbíróság. Irta: A perbeli egyik ügyvéd. ) — Irodalom. (A magyar magánjog mai érvényében, J e 11 i n e k Arthurtól. Irta: dr. Wittmann Mór budapesti ügyvéd. — Zárszó a párbér-vitához. T i m o n Ákostól. — A német büntető törvénykönyv magyarázata. ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Ki­vonat a >>Budapesti Közlöny<<-ből. (Csődök. — Pályázatok. ) Az előfizetőknek tömeges jelentkezése és a közbejött ünne­pek hátráltattak bennünket abban, hogy lapunkat minden= kinek a kellő időben pontosan megküldhessük. A midőn tehát olvasóink szives elnézését kérjük, ha kivált első számunk expediáltatásában némi késedelem állott be, — egyszersmind fogadják igéretünket, hogy ilyen késedelem vagy rendetlenség többé elő nem fog fordulni. A kiadóhivatal. Folyó hó l-jétől új előfizetést nyitottunk. — Azon t. előfize­tőinket, a kiknek előfizetésük e hó 1-én lejárt, tisztelettel felkérjük, szíveskedjenek az előfizetési pénzt minél előbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. ,, A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. Az egyházi javak a magyar jog rend­szerében. Irta: Dr. DAEMPF SÁNDOR, pécsi ügyvéd. (Második közlemény. ) A magyar egyház ezen nemzeti függetlensége mellett aztán nem meglepő dolog, hogy a kereszténység első év­századaiban a magyar királyok még oly egyházi ügyekről is intézkedtek decretumaikban, melyek szorosan vett egyházi ügyeket képeztek; igy törvényeket alkottak a misetartás módjáról, vasárnapok és ünnepek megüléséről, böjtölésről, gyónásról, ereklyék tiszteléséről, papok és szerzetesek erköl­csi élete szabályozásáról, ruházatjukról stb. Sőt az apostoli királyi felségjog alapján 1106-ig nemcsak kinevezték a püs­pököket, apátokat és prépostokat egyházi javadalmaikra, s tették le ismét őket, vagy helyezték át más javadalmakra, hanem még az investitura jogát is a királyok gyakorol­ták, a mint ez kitűnik Kálmán királynak a mondott évben II. P a s c h a 1 pápához irt azon leveléből, melyben az investitura jogáról önként lemondott; >>Denunciamus vobis, pater reve­rende, nos legi divinae subditos ac secundum eam vobis servire paratos. Un de et investitura m, hactenus a maioribus habitam, juxta admonitionem vestram dimi­simus. < 5) Bár ekként a magyar király apostoli felségjogai közé a kinevezési jogon kivül a letehetési és áthelyezési jog is tar­tozott, ez II. Geyza és utóda III. István alatt csakhamar annyiban módosulást szenvedett, a mennyiben nevezett kirá­lyok és főpapok szabad letehetési és áthelyezési jogáról le­mondottak, mégis azonban világosan fentartván a kinevezési jogot, mely »canonibus non adversabatur. « 6) S ezen állapotban maradt ezen felségjog egész napjainkig. Az Árpád-ház korszakában ugyanazon arányban, melyben a királyi hatalom minden irányban többé-kevésbé csorbát szenvedett, ezen apostoli felségjog is többé-kevésbé háttérbe szorult s rovására majd a canonica electio kezdett lábra kapni, majd pedig közvetlen a pápák kezdtek az országnak bullák­kal főpapokat adni (u. n. b u l l á s o k) s a királynak csak az egyszerű megerősítési jogot hagyták fenn, 7) de ismét azon arányban, melyben a királyi hatalom újolag nagyobb öntudatra ébredett, ezen apostoli jog ismét eredeti mivoltába vissza­helyeztetett. Róbert Károly már nemcsak maga rendelt ki főpapokat, hanem azokat saját embereivel is iktattatta javadalmaikba. 8) Az e téren felmerült visszaéléseket gyökeresen Zsig­mond irtotta ki, egyuttal megragadván az alkalmat arra is, hogy a magyar királyok joghatóságát az egyházi ügyek min­den ágában eredeti tisztaságába azon módon visszahelyezze, a mint ezt IV. Paschal pápának 1265. évi föntebb érintett levele körülirta; 1404-ben ugyanis Zsigmond országos rendeletet bocsátott ki, melyben kimondotta, hogy: »Semmi­féle apostoli levél vagy leirat, bárminő tartalommal birjon is, a római curiánál vagy azon kivül levő követek, bibornokok, ügyhallgatók, birák, irodatisztek és végrehajtók bárminő irá­nyú, erejű, hatályú és tartalmú, akár javadalmi, akár egyéb világi vagy egyházi tárgyú peres ügyben kibocsátott és el­nyert levelei és leiratai erővel és hatálylyal ne bírjanak. « S felségsértés büntetése alatt megtiltotta, hogy bárminő rangú és rendű egyházi személy »az ő beleegyezése és külö­nös engedelme nélkül ilyen iratot elfogadni, kihirdetni és végrehajtani merészeljen. « 9) S az egykorú krónikás tanusága szerint »Sigismundus postea Cathedrales, Ecclesias et monasteria nec non omnia beneficia ecclesiastica in Hungaria dedit quibus voluit. « 10) Zsigmond azonban még mindehhez nagyobb sanctiót kívánván nyerni, a constanzi zsinattal is elismertette a magyar királyok főpapkinevezési és javadalom-adományozási jogát (»potestas nominationis, electionis et collationis«); a miről a 5) Fejér Cod. Dipl. II. k. 45. 1. 6) Katona Hist. Crit. III. k. 220. 1. 7) Fejér Cod. Dipl. III. k. I. r. 23. l., — III. k. II. r. 51., 80., 82. és 102 1. — IV. k. I. r. 364. 1. — Fessler Geschichte d. Ungarn II. k. 776. 1. 8) Fejér Cod. Dipl. VIII. k. III. r. 329. 1.; — P r a y Omnales Regum Hungariae P. II. pag. 45. 9) Ezen hires rendelet olvasható Fejérnél Cod. Dipl. X k. IV. r. 303. l. 10) Theodoricus Niem (Szalay L. i. m. ) lib. II cap. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents