A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 17. szám - Közös ingatlannak végrehajtása. Adalék a végrehajtási törvény 156. szakaszának értelmezéséhez

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 17. számához. Budapest, 1886. április 25-én. Köztörvényi ügyekben. i. haszonbérleti szerződés érvényben marad, ha az ingatlan elidegenittetett ugyan, de nyilvánkönyvileg átirva nem lett. (Osztr. polg. tkv. 1,120. §.) A zilahi kir. törvényszék: Alperes köteles a m.-valkói 22. sz. tjkönyvben 1,172. h. r. sz. alatt felvett ingatlant felperes birtokába és használatába kibocsátani. Indokok: A keresethez csatolt okiratokból kitűnik, hogy felperes a szóban forgó ingatlanhozi tulajdonjogot megszerezvén, alperes, miután haszonbérleti jogát telekkönyvileg nem biztosította, az osztr. ált. polg. t.-könyvnek e részben érvényben álló 1,095. §-a értelmében a haszonbér tárgyát az új tulajdonosnak kibocsátani tartozik, miután arról a kereseti mellékletek szerint kellően értesítve volt; azon körülmény, hogy a per tárgyát képező ingatlan tulajdonjoga felperes javára telekkönyvileg nincs bejegyezve, alapos kifogásként nem hozható fel, mert a tulajdonjog jóhiszemű szerzését maga alperes sem tagadván, az habáratelekkönyvben kifejezést nem nyert, erösebb jog alperes haszonbérleti jogánál, az új tulajdonos nem tartozván a haszonbéri viszonyt fentartani, alperes köteles lett volna annak felmondása után a haszonbér tárgyát kibocsátani. (1884. december 10 én 2,679. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbirósági ítélet megváltoztatik, felperes a m.-valkói 22. számú tjkönyvben 14. sor, 1,172. h. r. sz. alatt foglalt ingatlan birtokba adása tekintetében keresetével elutasittatik. Indokok: Az elsőbirósági ítéletnek felebbezett részét megváltoztatni és felperest a m.-valkói 22. számú telekjegyzőkönyvben 1,172. h. r. szám alatt foglalt ingatlan birtokba bocsátása iránt támasztott keresetével elutasítani kellett, mert valamely ingatlannak bérlője, kinek bérleti joga telekkönyvileg bekebelezve nincsen, a bérlemény birtokát csak az ingatlan új tulajdonosának köteles átengedni (1881. LIX. t-c. 13. §. g) pontja) a telekkönyvezett ingatlan tulajdona is jogszerű, birtoka pedig az 1861. évi id. törvényszabályok 21. és 156. §-ai által érvényében fentartott oszt. polg. törvénykönyv 321. §-a értelmében csakis a tulajdoni jognak a nyilvánkönyvbe való bejegyzés által szereztethetvén meg, felperes, kinek a keresetileg követelt ingatlanra nézve tulajdoni joga a telekkönyvben még bejegyezve nincsen, alperestől a bérleménynek átadását követelni jogosítva nincsen. (1885. április 27-én 4,408. szám.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete az abban felhozott okokból helybenhagyatik. (1886. febr. 23-án, 5,857/1885 sz.) Ámbátor a fogadások törvényeink által nem tiltott jogügyletet tartalmaznak, mégis az ilynemű szerencse-szerződésekből származó követelések bevett birói gyakorlat szerint birói uton nem érvényesíthetők. A szombathelyi kir. járásbíróság" (1884. szept. 22. 4,431. sz. a.) P>. Imre felperesnek dr. Schwarz Samu ügyvéd által védett F. Ignác alperes elleni 150 frt iránti perében következő ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok : Felperes e lőO frt iránti keresetét azon fogadás eredményére állapítja, a mely közte és alperes között a rumi kerületi országgyűlési képviselőválasztásra vonatkozólag létrejött; minthogy azonban a fogadás mint szerencsejáték kereseti törvényes jogcímül nem szolgálhat, ennek hiányából felperest keresetével elutasítani kellett, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1885. szept Az elsőbiróság Ítélete megváltoztattatik: alperes tőkét felperes részére megfizetni. Indokok: Alperes beismerte, hogy Istóczy Győző képviselőnek leendő meg vagy meg nem választása felett felperessel 150 frtban fogadott; beismerte azt is, hogy fogadását elvesztvén, ezután is a 150 frt megfizetésére magát kötelezte; tekintve már most, hogy 16. 6,425. sz.) köteles 150 frt a fogadás tiltott cselekményt nem képez, sőt a sportvilágban gyakorlatban van, e szerint a bíróságok előtt érvényesíthető jogügyletet képez; ama körülmény pedig, hogy a fogadás tárgya le nem tétetett, figyelembe nem jöhet, mert ez csak a felek közti bizalom ténye lévén, egymás iránti kötelezettséget meg nem szünteti; ezeknél fogva stb. A m. kir. Curia. A másodbiróság ítéletének a per érdemére vonatkozó része megváltoztattatik s e tekintetben az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben, stb. Indokok: Jóllehet a fogadásokat törvényeink világosan nem tiltják, mind a mellett tekintve, hogy az ilynemű szerencse-szerződésen alapuló követelések a bevett birói gyakorlat szerint birói uton nem érvényesíthetők: ennélfogva a kereset érdemére vonatkozván, a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete volt helybenhagyandó, stb. (1886. ápr. 8. 8,076/886. sz.) Kisajátítás folytán két részre szakított földbirtok részeinek Összeköttetésére szolgáló hid költségei a kisajátítási vállalat által megtérítendők ; értékcsökkenés címén azonban a jövőben beállandó esetleges kár meg nem ítélhető. A nyíregyházi kir. törvényszék (1885. március 6.1,492. sz.): Szesztay Károly ügyvéd által képviselt M. Gyula, mint a Nyirviz szabályozó társaság kormánybiztosának a thasi határra vonatkozó kisajátítási ügyéből kifolyó kártalanítási ügyében. A Nyirviz csatorna berkeszi főfolyásának kiépítéséhez az elfogadott és jogerejüleg jóváhagyott kisajátítási tervezet szerint szükséges s a thasi 40. sz. tjkönyvben 246. hrsz alatt felvett s F . . . Miklós tulajdonát képező ingatlanokból kisajátítás alá vett 1,248 négyszögöl terület értéke 124 frt 80 krban s ugyanezen tkvi ingatlanoknak a csatorna általi átmetszése által előállott árcsökkenése 130 frtban, együtt 244 frt 80 krban bíróilag megállapíttatik s a Nyirviz szabályozó társaság az itt megállapított kártalanítási összeget ezen határozat jogerőre emelkedése után 15 nap és végrehajtás terhe alatt az illető birtokos részére lefizetni, vagy ha a kisajátítás tárgyát képező ingatlanokon bekebelezett terhek lennének, a kártalanítási összeget az illetékes telekkönyvi hatóságnak készpénzben letenni köteleztetik, a kártalanítási összeg teljes lefizetése után a tervezet szerint kisajátítás alá vett terület a kisajátító társaság tulajdonává válik. A thasi 3. sz. tkönyvben 2,476. hrsz. alatti s V Ferenc és Menyhért tulajdonát képező ingatlanokból kisajátítás alá vett 1,207. négyszögöl, továbbá a 340. sz. tkönyv 247. hrsz. a. s V. . . . Antal és György tulajdonát képező ingatlanokból kisajátítás alá vett 1 hold 79 négyszögölet tevő ingatlanok és ezek fel és beépitményei felett a kártalanítás kérdésében határozat hozatala mellőztetik. Mellőztetik továbbá a birói határozat hozatala a F. Miklós által követelt hid s annak felépítési költsége s a kisajátító társaság hozzájárulási arányának megállapítására nézve ; végre: A F. . . . Miklós által saját kiadásai fejében 100 frtban felszámolt költsége meg nem állapittatik, ellenben a kisajátító társaság terhére a kártalanítás több rendbeli birói eljárás s a munkába, illetve birtokba vezetés költsége, ügygondnok és szakértők díja és költsége 419 frt 08 krban megállapíttatik. Indokok: A budapesti kir. itélő táblának P. 2,579/1883. számú határozatával újabb szakértő becsüsök alkalmazásával elrendelt és teljesített birói küldöttségi eljárás jóváhagyandó volt, mennyiben a kártalanítás tárgyát képező ingatlanokra nézve a kártalanítási összeg meghatározása az érdekelt felek között egyesség utján megkísértetett s az egyezség nem sikerülvén, az lb81. évi XLI. törvény 49., 51., 54. §-ai értelmében kinevezett újabb szakértő becsüsök által a kártalanítás tárgva a felhívott törvény 23. értelmében a szakértőknek a teljes kártalanításra nézve adott birói utasítás mellett megbecsültetett és a becslés befejezése után az érdekeltek a szakértők véleményére adható