A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 17. szám - Közös ingatlannak végrehajtása. Adalék a végrehajtási törvény 156. szakaszának értelmezéséhez

138 A JOG. pontja alapján külön s az '/» külteleknek az a) pont alapján külön figyelembe vétele nemcsak beleütköznék a 155. §. főelvébe mely a telekkönyvi testek szétszakítását tiltja, hanem egyenesen képtelenségre vezetne. Például elárverezendő két tulajdonostársat egyenlő arányban illető egynegyed úrbéri telek, egyik tulajdonostárs adósságáért. A ház és beltelek kikiáltási ára 160 frtot, (ez itt vidékemen a falusi beltelkek rendes tétele 80 krnyi házosztályadó alapján) s az '/, külteleké pedig 400 frt. Minthogy a 155. § a telekkönyvi testek szétszakítását tiltja, egy csapással s egy tételben kellene elárvereznünk az egész beltelket s házat a kültelek felével (áO-f200 frt —) 280 frt kikiáltási árral. A vételár azután egy tételben lesz kifejezve. Lesz-e ember, ki az összvételárból kiszámítsa, mennyi a közös ház és beltelek külön vételára, s mennyi illeti abból a végrehajtás alatt nem álló tulajdonostársat; képes lesz-e valaki a kielégítési sorrendet helyesen elkészíteni ? Az 1881 : LX. t.-c. 156. §-ának helyes értelme tehát következőleg lenne szövegezhető: az a) pont alatti kivétel tulajdonképen a kivételek általános tétele, s mindazon esetekben alkalmazandó, a melyekben valamely ház és beltelek más ingatlannal együtt képez egy telekkönyvi testet vagy melyekben csupán külső földek s nem beltelkek kerülnek árverés alá; a b) c) s d) pontok pedig csak akkor alkalmazhatók, ha csupán s mint telekkönyvi test önmagában álló ház és beltelek kerül árverés alá. Megengedem, hogy ezen megoldás is némi ferdeségekre fog vezetni, sőt néha meghiusitja a törvényhozó intentióját is, mely közösben célszerűen nem kezelhető ingatlanokra nézve a tulajdonos birtokközösségnek rövid utu megszüntetésére való törekvéssel fejezhető ki; de a ferdeség soha sem maradhat el, ha a törvényhozó két ellentétes elvvel egyszerre akar megalkudni Nem fogadta el az 186S: LIV. t.-c. álláspontját, mely feltétlenül csak a végrehajtást szenvedő hányadát s nem az országbírói értekezletét, mely mindig az egész ingatlant bocsátotta árverés alá. A kettő közt középutat választott, mely épen ezért nem elvi s nem vihető keresztül elvi következetességgel ; a mi azonban nem zárja ki, hogy viszonyainkhoz képest ferdeségei dacára is, ne legyen jobb a két végletnél. Befejezésül még arra óhajtok kiterjeszkedni, miként alkalmazandó a kifejtett szabály azon esetre, ha az 1881. évi LX. t.-c. 155 §. második s harmadik kikezdése alapján kivételesen vagy egy telekkönyvi test egyes ré-zletekre szétszakítva, vagy több telekkönyvi test egyesítve kerül árverés alá? Ily esetben e szabályt mindig azon csoportok szerint vélem alkalmazandónak, a mily csoportok szerint az ingatlanok külön-külön vagy egyesitett tételekben árverés alá kerülnek, így, az első példát véve alapul ha a 180 frtnyi kikiáltási árú, ház s beltelek külön tételben kerül árverésre, az egészen árverezendő, mert a 156. §. d\ pontja szerinti 500 frtnyi kikiáltási árt meg nem üti. A külön árverés alá kerülő 180 frt, kikiáltási árú '/» úrbéri kültelek szintén egészen árverezendő el, az 1881 : LX. t.-c. 156. a) pontja értelmében. Az együtt árverezendő, 140 és 120 frt kikiáltási árú szőlőből és rétből csak a végrehajtást szenvedő hányada árverezhető el, mert ezen csoport kikiáltási ára a 200 frtot felülhaladja. Indokom az, hogy az 1881. évi LX. t-c. 156 §-ának irányzó szakasza a 155-ik szakasz, — s ha ez emancipálja magát azon főelv alul, hogy egy telekkönyvi test csak egy csoportban, s mindegyik külön telekkönyvi test külön csoportban árverezendő; emancipálja a 156. § t is a főelv követése alúl, sőt kényszerit, hogy a 156. §. mindenütt nyomon kövesse a 155-ik szakaszt. Ez egyébiránt meg is felel a törvény célzatának; mert az együtt árverezendő szőlő és rét bizonyosan egy tagban fog feküdni, vagy gazdászatilag közeli viszonyban áll, (másként aligha engedné meg a biróság az együttes elárverezést), igy azoknak felerésze még mindig elég nagy lesz önálló gazdaság célszerű vitelére, a külön vevő kezébe kerülő félház és beltelek, s a más vevő kezébe kerülő külső telekrész pedig elég kicsinyek arra nézve, hogy rajtuk két dudás nehezen fog tolytonos per s veszekedés nélkül megférni egy csárdában. Közöltem ezeket, mert a kérdés mindennapi s mégis sem Imling K. kir. táblai bitó ur commentárja nem tárgyalja, sem — tudtommal — a szaklapok eddigelé nem foglalkoztak vele, sem pedig felsőbb bíróságok nem döntötték még el. Jó lesz tehát megvitatása által a kérdés egyöntetű megoldását az irodalom terén előkésziteni. Sérelmek.* Békés-Gyula reszkess! (Adalék birói kinevezési rendszerünk gyakorlásához.) Epen most vettem kezemhez a margittai kir. járásbiróságnak egy végzését, melyet a margittai kir. járásbiró, T. K. intézett el akképen, hogy f. évi február hó 12-én hozzá beadott sommás keresetre a tárgyalási határidő 1886. évi június hó 5-ét tűzte ki. Ily eljárás van évek óta Margittán, mely ellen csak néhai | Nagy Adolfnak volt bátorsága felszólalni. Kapott is érte és más egyéb panaszokért, melyekben a nevezett járásbirót erőszakoskodással, nyilt törvénysértéssel, részrehajlással vádolta, de mely ! panaszát a kir. tábla fegyelmi bírósága büntetésre méltó cselekményeknek nem minősítette, rágalmazási pert, de melyben mindhárom biróság, különösen a kir. tábla kimondta azt, hogy Nagy Adolf vádjai teljesen be lévén a járásbiró ellen bizonyítva, panaszlott rágalmazást nem követett el. Es ezen egyén, kinek egyedüli érdeme csak az. hogy a miniszterelnöknek keresztfia, de ki ezenkívül egyike a légkor Iá toltabb elméjű bíráknak, kinek gyermekes modora és magaviselete, rátartóssága s hivatalos eljárásában mindenkor tanúsított hanyagságáról igen sokat beszélhetnének a mölki barátok, a hivatalnokok s mindazok, kiknek szerencséjük volt vele érintkezhetni, ezen egyén, mondom, van kijelölve a békés-gyulai törvényszék elnökének! A békés-gyulai törvényszék messze földön hires volt arról, hogy ott Nóvák Kamill folyton a legkitűnőbb rendet és fegyelmet tartotta fenn, az ott levő birák a szorgalomhoz, pontossághoz s a törvénytisztelethez hozzá voltak szoktatva s én hiszem, hogy ezen kitűnő törvényszék birói tagjai hivatva lehetnének arra, hogy rendezetlen állapotú törvényszékekhez neveztetnének ki elnökökké, vagy legalább megérdemelnék azt, hogy közülük választassák meg Nóvák Kamill eltávozása folytán megürült elnöki szék, s e helyett kapni fognak egy oly elnököt T. K. személyében, ki Nóvák Kamillnak mindenben ellentéte leend. ()hajtanáin, hogy jelen soraim Szentgyörgyi államtitkár urnák tudomására jönnének, kinek fölötte ajánlom, olvassa el a Nagy Adolf által T. ellen támasztott fegyelmi panaszt és ezen panasz folytán a T. K. által Nagy Adolf ellen indított rágalmi bú'upert a hozott ítéletekkel együtt s ha van benne irgalom és könyörület Békés-Gyula iránt, meg fogja őket T. K.-tól kímélni s I inkább kinevezteti őt a kir. táblához bírónak, miként boldogult j Nagy Adolf óhajtotta fegyelmi panaszában, csakhogy — Margitta megszabaduljon tőle. Egy ügyvéd. Irodalom. Az új közjegyzői törvény. (1883:VII. t-c.) Kiegészítve az 187 4. évi közjegyzői törvénynek érvényben hagyott § aival és ellátva a közjegyzőségre vonatkozó curiai döntvényekkel és magyarázatokkal. Irta Szokolay István jogtudor, budapesti ügyvéd. Franklin-társulat kiailása. 188 5. Buda j pest. Ara 1 frt 20 kr A közjegyzőség, mely az osztrák ebbeli j jogintézmény megszüntetése után 1874-ben ismét visszaállíttatott, az alkotmányos aera alatt már több mint egy évtized óta létezvén, a gyakorlati jogéletben felmerült tapasztalatok folytán reformálást igényelt és pedig nemcsak a közjegyzői existencia, hanem a gyorsabb törvénykezés érdekében is. E célból hozatott jelen évben egy novellaris törvény. Szerző, ki mint a Törv. Csarnok * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha I kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőséi;.