A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 1. szám - A kettős házasság elévülésének kérdéséhez

A J OG. 3 esküdött. A ravasz fondorlat útján szerzett jogtalan haszon, figyelembe véve, hogy vádlott panaszosnak a búrösszeget a mai napig nem adta vissza, konstatálva lévén, a btk. fentebb jelzett §-aiban körülirt vétségben bűnösnek volt kimondandó s tekintettel büntetlen rlöéletére, a jelzett büntetéssel sújtandó. A budapesti kir. itélő tábla r 1885. ápr. 21. 7,007. sz.). Minthogy az elvont haszon címén felszámitott összeg csakis akkor Ítélhető meg a büntető eljárás alkalmával, ha a felszámítás ellen vádlott részéről kifogás nem tétetik, jelen esetben azonban vádlottnak az a kijelentése, hogy a L. Frigyes által előterjesztett kártérítési feltételekre nem áll reá : az elvont haszon iránt támasztott követelés elleni kifogásnak veendő annyival inkább, mert eme követelés nevezett káros által részletesen fel sem számíttatott: ugyanazért vádlottat felmenti az elvont haszon címén megítélt .">0 frt fizetési kötelezettség alól a kir. ítélő tábla és e tekintetben L. Frigyest polgári per útjára utasítja; ezzel a változtatással egyebekben az első bíróság ítéletét helybenhagyja indokolása alapián és egyrészről azért, mert a tárgyalás során felhozott ama védekezése vádlottnak, hogy az ö tudta nélkül atyja adta bérbe a kérdéses ingatlant, a vizsgálat alkalmával tett és az eljárás kinyomozott egyéb adataival egyező vallomásával szemben figyelembe venni nem lehetett, másrészről azért, mert vádlottnak arról az eliárásáról, hogy a kérdéses ingatlant előzőleg R. jánosnak adta ki bérbe, az utóbbi bérlő L. Frigyes a nyilvánköny vekből meggyőződést nem szerezhetvén és arról csak akkor értesülvén, midőn az általa kibérelt földet munkába vétetni akarta : vádlottnak emez eljárása alkalmas ravasz fondorlatot képez a tekintetben, hogy L. Frigyest a valódi tényállásra nézve tévedésbe ejtse. A magy. kir. Curia (1885. december 3. 5,143. sz.). Mindkét alsóbb bíróság ítéletének megváltoztatásával vádlott a csalás vádja alól fölmentetik s magánvádló követelésének érvényesítése végett a polgári perútra utasittatik. Indokok: tekintve, hogy vádlott azon cselekménye által, miszerint ugyanazon löldet, melyet a magánvádlónak bérbe adott, ugyanazon időtartamra másnak is bérbe adta, nem ejtette ravasz fondorlattal a magánvádlót tévedésbe, hanem csak egyszerűen a kölcsönösen kötött bérszerződésből kifolyó kötelezettségének nem tett eleget; ez pedig nem a btk. 379. §-ában körülirt csalás tényálladékát, hanem esetleg polgári peruton érvényesítendő kártalanítási kereset tárgyát képezvén: mind a két alsóbb bíróság Ítéleteinek megváltoztatásával vádlott fölmentendő, magánvádló pedig keresetével polgári bíróhoz utasítandó volt. A befejezett vizsgálat alapján az 1871: XXXIII. te. 17. §. c) pontja szerint a kir. ügyész'által indítvány teeudö a vizsgálat alatt álló Személyeknek vád alá helyezése vagy az eljárásnak megszüntetése iránt; oly kir. ügyészi kijelentés, hogy valamely személy iránt az indítványtétel a végtárgyalásra tartatik fenn, az idézett törvényuyel ellenkezik s egyátalán el nem fogadható.] A m. kir. Curia: (1885. nov. 24. 7,670. sz. a.) (Halált okozott súlyos testi sértés miatt vádolt M. Antal és D. Dimitru vádlottak elleni bűnügyben, melyben az aradi kir. tszék 1885. június '2-án 3,339. sz. a., a budapesti kir. itélő tábla pedig 1885. aug. •!-án 23,926. sz. a. itélt.) Mindkét alsóbb fokú bíróság Ítélete az azt megelőző tárgyalással és vádhatározattal együtt hivatalból megsemmisíttetik, és az eljáró kir. tszék utasittatik, hogy a kir. ügyészt határozott indítványának beterjesztésére hívja íel és ennek folytán új, mindkét terheltre kiterjedő vád-, vagy megszüntetési határozatot hozván, szabályszerűen járjon el. Indokok : Az 1871 : XXXIII. t.-c. 17. §. c) pontja szerint a befejezett vizsgálat alapján, a kir. ügyész által indítvány teendő a vizsgálat alatt állott személyeknek vád alá helyezése vagy az eljárásnak megszüntetése iránt; oly kir. ügyészi kijelentés, hogy valamely személy iránt az indítványtétel a végtárgyalásra tartatik fenn, az idézett törvénynyel ellenkezik s egyátalán el nem fogadható. Tekintve, hogy D. Dimitru terheltre nézve a kir. ügyész a vizsgálatnak befejezése után sem vád alá helyezése, sem pedig az eljárásnak megszüntetése iránt indítványt nem tett, hanem e helyett olyan az egész további eljárást megzavaró előterjesztéssel élt: inditványozási jogát irányában a végtárgyalásra tartja fenn: tekintve, hogy ehhez képest D. Dimitru a végtárgyaláshoz minőségének meghatározása nélkül idéztetvén meg, ennélfogva a jelen bűnvádi ügynek természete szerint szükséges védelmezése iránt egyátalában semmi intézkedés sem történt, de nem is történhetett ; tekintve, hogy e jelzett szabálytalan eljárást azon további szabálytalanság követte, hogy az alsóbb bíróságok a vádhatározai ton kivül álló D. Dimitru bűnösségének megállapításába bocsátkoztak ; s tekintve, miszerint a két terhelt által állítólag ejtett különböző sérelmek következményeinek biztos megállapítása tüzetes vitás eljárás eszközlését okvetlenül szükségeli: mindkét alsóbb fokú bírósági ítéletet az ezeket megelőzött szabályellenes eljárással együtt megsemmisíteni, s az eljárt kir. tszéket a megjelölt irányban való intézkedésre utasítani kellett. Önsegélyre képtelen gyermek iránti köteles gondo>sá? elmulasztása az apa által. Adalék a btkv. 290. S-ához. A szegedi kir. törvényszék büntető osztálya: Ö. ^: btkv. 290. §-ában körülirt gondatlanság által okozott emberölés I vétségében, melyet Lajos nyomorék fia iránt elkövetett, vétkesnek kimondatik és azért az ítélet jogerőre emelkedésétől számítva, hat hónapi fogházbüntetésre Ítéltetik, melyből azonban 1883. évi május i hó 10 ik napjától, bezárólag 1883-ik évi június hó l9-ik napjáig i szenvedett vizsgálati fogsága által egy hónap kitöltöttnek vétetik. ; Indokok, stb, A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. ítélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, Ö. M. vádlottat a btkv. 29U. íjában körülirt, gondatlanság által okozott emberölés vétségének terhe és következményei alól felmenti.. Indokok: A kir. törvényszék azért mondotta vétkesnek i vádlottat, mert Lajos nevű beteg gyermekét gondviselés nélkül az j istállóba fektette, hol a beteg a sertések által megmaratván, elvérzett, tehát halálát apai gondatlanság miatt szenvedte. A kir. törvényszék azonban figyelmen kivül hagyta az alábbi körül' ménveket: 1. hogy a földmívelő, különösen tanyájukon lakó osztálybelieknél, általános bevett szokás, hogy a család tagjainak egyike , rendesen az istállóban szokott hálni, részint a laks^oba szűk volta, • részint a gazdasági állatokra való felügyelet végett ; 2. hogy az elhalt Lajos nevű fiu, habár a tanuk és a szülők nyilatkozata, az orvosi vélemény szerint is roszul fejlődött, hosszú éveken keresztül beteges és 16 éves testalkatúnak látszó egyén, már 25 éves férfi volt, ldt E. P. tanú húsz év óta ismert, mint beteges, de bot segélyével járni tudó, a ház körül csekélyebb munkákat teljesítő, tehát önvédelemre képesített családtagot; 3. hogy elhaltat, vádlott apja meg nem változtatható tisztátalansága, abból származott undorító szaga miatt, továbbá abbeli | véleményből, hogy betegsége ragályos és előzőleg elhalt két kisebb gyermeke is a beteggel való érintkezésnek esett áldozatul, közegészségi tekintetből helyezte az istállóba; 4. hogy az elhalt halála előtti délutáni órákban saját erejéből botjára támaszkodva, az udvarban künnjárt, a kútnál levő vályúban arczát megmosta, e körülményt bizonyítja S. J. tanú és Ö. A., az elhalt testvére, miből önként következik, hogy vádlott apa oly körülményt nem észlelhetett, miből fiának az éjjeli órákban bekövetkezett végelgyengülését, önvédelemre való képtelenségét előre tudta, tudhatta, vagy gyaníthatta volna; 5. O. A. előadása szerint, Lajos testvére az által szoktatta magához a sertéseket, hogy azoknak ételmaradékot, kenyeret adott, sőt tűrte, midőn az általa szalmájába rejtett kenyeret fekhelye alól a sertések kiturkálták, ezért nem bántotta azokat. A felsorolt körülmények alapján, \J. L. bekövetkezett halála másnak, mint véletlenségnek nem lévén tekinthető, ez okból az Ítéletet megváltoztatni, vádlott felmentését kimondani kellett. A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla Ítéletének megváltoztatásával, a bűnösség, a vádbeli cselekmény minősítése és a vagyoni marasztalás tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletének vonatkozó része hagyatik helyben. A büntetést illetőleg mindkét bírósági ítélet megváltoztattatik s Ö. M. vádlott a btkv. 290. §-a alapján a 89. és 90. §-ok alkalmazásával két és fél évi fogházra ítéltetik. Indokok : Az elsőfokú bíróság ítéletének a vizsgálat adataira alapított indokolásában leirt tényállással szemben, a kir. ítélő tábla által felhozott körülmények vádlottnak a vétkes gondatlanság j terhe alóli felmentésére indokul el nem fogadhatók. Nemcsak azért, mivel vádlottat több tanú s köztük saját családtagjai is az ügyefogyott, magával jótehetetlen L. nevű fia iránt évek hosszú során át tanúsított durva bánásmóddal terhelték: hanem azért is, mert az, hogy egy apa a saját fiát, testi vagy elmebeli gyeiig a miatt, évszakra és időjárásra való tekintet nélkül, esv tizennyolc I négyszögméter térfogatú istállóba disznókkal együvé rekeszti,