A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886 / 16. szám - A közjegyzői költségjegyzék
A JOG. tenyezte es így a tagadásban levő, büntetlen előéletű vádlott ellen, a vaclbe i cselekmeny tényálladékát megállapítani nem lehetvén, ot az ellene emelt vád alól fel kellett menteni. A mi a Ramjancz uraga ellen emelt cselekményt illeti, eme vád alól nevezett vádlottat azért mentette fel a kir. Ítélő tábla, mert habár bizonyítottnak elfogadta is az eljárás adatai alapján, hogy Mancsul Trifun testi serelmeztetését Ramjancz Drága idézte elő. de minthogy az eljárás anyaga nem tartalmaz bizonyítékot arra nézve, hogy nevezett nő férjével, Ramjancz Zsivával akarategységben állott Mancsul Trifun bántalmaztatását illetőleg: az pedig bizonyított ténv, hogy a sértést akkor követte el, midőn Mancsul Trifun és Ramjancz^ Zsiva a földön dulakodtak: elfogadandó volt Ramjancz Drágának az a védekezése, hogy a veszekedés lármájára futott a tett színhelyére a kezében volt késsel és tagadása ellenében azt kellett megállapítani, hogy a sérelmezést férje védelmére követte eh mely cselekménye ily körülmények között a btk. 79. §. értelmében, büntetés alá nem vonható. A m. kir. Curia (1886. febr. 25. 7,508/1885. sz.j Minthogy a kir. ügyész a kir. itélő tábla ítéletének 1885. évi június 10. elsőrendű vádi. Ramjancz Zsiva előtt kihirdetése alkalmával kifejezetten csakis ezen vádi. irányában felebbezte ezen itéletetet, ugyanazon ítéletnek 1885. évi szeptember hó 9-én másodrendű vádi. Ramjancz Drága előtt ismételten kihirdetése alkalmával ezen vádi. irányában bejelentett felebbezése. mint elkésett, visszautasittatik. ímnélfogva a kir. itélő táblának ítélete Ramjancz Drága vádlottra vonatkozó részében érintetlenül hagyatik. Ramjancz Zsiva vádlottra vonatkozó részében azonban megváltoztatik és nevezett vádi. az édes apján, mint felmenő ágbeli rokonon elkövetett a btk. 279. ütköző és a 281. §. első bekezdése szerint minősülő szándékos emberölés I bűntettében mondatik ki bűnösnek s ezért a btk. 281. §. harmadik bekezdése, ugy a 289. és 90. §-ban foglalt rendelkezésekhez | képest 8 évi fegyházra, mellékbüntetésül pedig ezen szabadság vesztés büntetésnek kiállásától számítandó 10 évre hivatalvesztésre Ítéltetik; ezen szabadságvesztés büntetése ezen jogerejü Ítélet ! végrehajtásával veendi kezdetét, abból azonban az 1884. évi július j 27-től 1«85. július 10-ig napjáig elszenvedett vizsg. fogsága által á btk. 94. §. értelmében 6 hó kitöltöttnek vétetik. Ezen vádlottat illetőleg egyéb intézkedésekre nézve az első fokú bíróság Ítélete vonatkozó indokaiból hagyatik helyben. Indokok: A kir. tábla azon alapon mentette fel Ramjancz Zsiva vádlottat, mert a vizsg. és a tárgyalás rendén kiderített, az elsőfokú bíróság Ítéletében tüzetesen felsorolt ténykörülményeket és adatokat egybefoglalva sem találta kizárhatónak, hogy a vádbeli cselekményt más is elkövethette és ezen megállapítását arra fektette, hogy a tanúk vallomásai ugy azok személyi viszonyainál, valamint a belső tartalmuknál fogva sem mentek minden aggályosságtól, mert ellenséges indulatot tanúsítottak, a mi már abból is következtethető, hogy a vádlottat terhelő tényadatokróli tudomásukkal több mint egy évig hallgattak s csak akkor állottak elő azokkal, a midőn vádlottnak az őtet leginkább terhelő tanúkkal Mancsul Trifu és Mancsul Joszimmal 1884. évi juL 25-én egy tettleges összeütközése volt Vranjanu Nikolae korcsmájában és hogy az 1883. évi május 8. felvett birói szemlén vérnyomok az utcán és azon ajtófélen is észleltettek, mely jelenségből azon következtetés vonatott le, hogy a tettet vádlotton kivül más is elkövethette; tekintve azonban, hogy mindazon indokok, melyek a tanúk aggályosságának feltehetőségére felhozattak a kir. táblának ítéletében részben a vádbeli cselekmények benső oki összefüggésben nem álló tényadatok és körülményekből elvont következtetések támaszkodnak, a vizsgálat és tárgyalás adataiban pedig semmi jogi támpontra sem találhatnak, mert a bizonvitási eljárás folytán kiderített más körülményekkel ellenkezésben nem állanak és a tanuk által is bizonyított ténykörülmények és adatokkal oki egybefüggésbe hozhatók, a kir. Curia a bizonyítékok mérlegeléséinél azon indokokra nem támaszkodhatik. A mi különösen az azon jelenségre való hivatkozást illeti, miszerint az 1883 évi május hó 8-án, tehát a tett elkövetése után harmad napon felvett birói szemlénél, az utcán Ramjancz Joszó lakása kapujának átellenében annak bejárásától mintegy 7 lépésnyi távolságban levő vizpocsolva szélén néhány vércsepp és azon ajtó egyik oszlopának egy tégláján is. a melyen elhaltnak lakásába bemenni 1-ellett egyetlen vércsepp észleltetett, tekintve, hogy ezen úgynevezett'vérnyomok a vizsgálat és tárgyalás rendén kihallgatott és meg Guc_h?gi íratott ffle-"1^ h^on kivül feltalálható vórnyomok után SEJTSEK május 6-án egyáltalában nem találhattak: a szemle alkalmával észlelt vérnyomokat pedig akkor nem látták; ugyanezt erősitik meg Bóba Pável és Schamancz Jován és a végtárgváláson meghitelt tanúk is tekintve, hogy még Szabeta^ Györgye és Mancsul Nikola tanúk is csak azon egy vércseppről tesznek említést, mely állítólag az ajtó egyik felén egy méter vagy másfél méternyi magasságban levő téglán észleltetett, de ezen tanúk az idő m< ^határozására ki sem kérdeztetvén, vallomásuk a leglényegesebb körülményre nézve határozatlan, tekintve, hogy ha a május 8-án észlelt vércseppek G-án a tett elkövetésének idején léteztek volna, lehetetlen, hogy azok, mint akkor friss nyomok az utána kutatók által fel ne fedeztettek volna, a midőn 3 nappal azután, mint eső által elmosódottak is észlelhetők voltak; mindezeknél fogva 1883. évi május hó 8-án felvett birói szemle útján észlelt vérnyomok, a szemlejegyzőkönyvben meghatározott minőségüknél fogva is kizárják azoknak az elhalt Ramjancz Joczó megsértésével oki össze{üggésbe hozhatását, teljesen megerőtlenitik azon jelentőséget, mely azoknak a kir. tábla ítéletének indokaiban tulajdoníttatott. Ezeknek előre bocsátása után tekintve, hogy vádlottnak azon védekezése is, hogy már betegségi állapota is kizárná azt, hogy a tettet ő követhette volna el, a vizsgálat és a tárgyalás adatai által megcáfoltatott, mert maga is beismerte, hogy a midőn május 8-án orvosilag is megvizsgáltatott, egy kis szemlobosodáson kivül más s egyáltalján olyan betegség, mely a tett elkövetésében akadályozhatta volna, nem észleltethetett: tekintve, hogy a vizsgálat és végtárgyalásokon történt szembesítéseknél vádlott vallomásai habozok és pusztán csak a tény elkövetésének tagadására támaszkodással kitérők voltak ; tekintve, hogy Mancsul Trifu, Mancsul Joszim, Kraju Nikolae és Schamancz Jován meghitelt tanúk erősitik azt, hogy vádlott apját alig néhány perccel a tett elkövetése előtt a Mancsul Trifu udvarán késsel rohanta meg, de megakadályoztatván abban, hogy megsérthesse, az udvarkeritésen át boszúsan haza ment, apja pedig az utcán ment nyomban utána, de tisztán és sértetlenül lakásukba : tekintve, hogy vádlott maga is beismerte, hogy a midőn apja haza érkezett és az ajtón belépett, rajta és nején kivül azon szobában, a hol apja összerogyott és nyomban meghalt más senki sem volt, vádlottnak bűnösségét az apján elkövetett súlyos, annak nyomban bekövetkezett halálát előidézett sértésre vonatkozólag megkellett állapítani s ennek következtében a kir. tábla felmentő Ítéletének megváltoztatásával, az első fokú bíróság ítélete a bűnösség megállapítására nézve az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. Minthogy azonban az ügy természeténél fogva hivatalból vádlott érdekében is felülvizsgálandó, nem volt mellőzhető vádlott bűnösségének mérlegelésénél figyelembe vétele azon a vizsgálat és a tárgyalás rendén kiderített körülménynek, hogy alig néhány perccel a tett elkövetése előtt Mancsul Trifunak udvarán heves összeütközés történt, melyben vádlottnak elhalt apja annak nejét tettleg és érzékenyen bántalmazta s ennek visszatartásában mások által megakadályoztatva a vizsgálat és tárgyalás adatai szerint, már beteges természeténél fogva is erős felindulásban tért vissza vádlott a közös lakásba, hova apja is csaknem nyomában megérkezett, annyira, hogy ezen idő alatt ingerültsége, minden kétséget kizárólag le nem csillapulhatott, jóllehet tagadásban levő vádlott ezzel nem védekezett. Vádlott bűnösségének mérlegelésénél a btk. 281. §. első bekezdésében foglalt rendelkezése alkalmazandónak találtatott. A büntetés kiszabásánál pedig minthogy sem különös enyhítő, sem különös a minősítésnél már figyelembe nem vett súlyosbitó körülmény fenn nem forog a btk. 281. §. harmadik bekezdésében meghatározott büntetés mértékének figyelembe vételével a jelen Ítéletben kiszabott büntetés vádlott bűnösségével arányban állónak találtatott. A mellékbüntetésül a btk. 289. §. értelmében már az első fokú bíróság Ítéletében kiszabott hivatalvesztés tartama a btk. 57. §. szerint határozott időtartamban volt kiszabandó. Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Mandel Ede e., a szatmár-németi tvszék, bej. máj. 2 J, félsz. jun. 25, csb. Kölcsey Sándor, tömegg. Fejes István. — A „Grálszécsterebesi hitel-népbank" részvénytársaság e, a sátoralja újhelyi tvszék, bej. máj. 15, félsz, május 31, csb. Oroszy Géza, tmg. Nagy Béla. Ehrení'reund Jakab e., a zágrábi tvszék, bej. máj. 1, tömegg. Tabatz Pál. — Stiniák Düjo e., a gospicsi tszék bej. máj. 1, perügy. Brelics Ferencz. — JokUS Ottó e.; a zágrábi tvszék, bej. máj. 10, tmg. Kontak Antal. Pályázatok : A mezőtúri kir. jbságnál albirói áll. ápr. 25-ig. A pestvidéki kir. trvszéknél díjas joggyakornoki áll. ápr. 21-ig. — A pancsovai kir. ügyészségnél alügyészi áll ápr. 23-ig — A sátoratja-ujhelyi kir. trvszéknél jegyzői áll. ápr. 28-ig. — A makói kir. jbságnál aljegyzői áll. ápr. 28-ig. — A sátoralja-ujhelyi kir. tvszéknél jegyzői áll. ápr. 2^-ig. A váci kir. jbságnál joggyakornoki állás ápr. 23-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvénytársaság*-nál. (Hold-utcza 7. sz.i