A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 16. szám - A közjegyzői költségjegyzék

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 16. számához. Budapest, 1886. április 18-án. Köztörvényi ügyekben. Ha valaki oly jelzálogi követeléssel terhelt ingatlan tulajdoujogát szerzi meg, melyen a követelés mellett esetleges költségátalány is van a hitelező javára bekebelezve, az ingatlan tníajdonosa személyesen a költségek és Ítéleti illeték fizetésébe nem marasztalható, mert ö csak jelzálogi és nem személyes kötelezettségi viszonyban áll a jelzálogi hitelezővel. * A budapesti I—III. ker. kir. járásbíróság-. Dr. Andaházy László ügyvéd által képviselt Egyes, bpesti föv. takarékpénztár felperesnek, G. Mihályné szül. K. Anna I. rendű és dr. Stiller Mór ügyvéd által képviselt S. Dávidné szül. S. Róza II. rendű alperes ellen 10,465/85. sz. a. keresettel 1,000 frt s jár. ir. folyamatba tett sommás perében mai napon következőleg itélt: I. rendű alperes köteles 8 nap, különbeni végrehajtás terhe mellett 1,000 frt tőkét, ennek 1885. évi nov. 3-ától járó 7%-°s kamatait és G. Mihály elleni váltóperből felmerült 21 frt 68 krnyi per- és végrehajtási költséget, ugyanezen perből keletkezett 10 frtnyi Ítéleti illetéket, nemkülönben ezen per folytán kiszabandó Ítéleti illetéket és 36 frt 75 kr. ezuttali perköltséget felperesnek megfizetni. — II. rendű alperes köteles tűrni, hogy felperes ezen most felsorolt követelések tekintetében a Budapest főváros pesti részének 9,583. sz. betétében 9,447. hrsz. a. felvett ingatlan és annak tartozékai, valamint haszonélvezetéből végrehajtás utján magának kielégítést szerezzen. Felperes keresetének azon részével, hogy II. rendű alperes a perköltségek és Ítéleti illeték fizetésére köteleztessék, elutasittatik. Indokok. A beérkezett vétbizonyitvány tanúsága szerint törvényszerűen megidézett I. rendű alperes a tárgyalásra kitűzött időn túl 2 óra alatt meg nem jelenvén, öt az 1868 :LIV. t.-c. III. §-ához képest marasztalni kellett. II. rendű alperes nem vette tagadásba, hogy azon ingatlant, melyen felperesnek felsorolt követelése és járulékai telekkönyvileg zálogjogilag vannak kebelezve, tulajdonjogilag megszerezte, minél fogva bíróilag kimondani kellett, hogy felperes jogosított ezen ingatlannak végrehajtás utján beszerzendő vételárából magát kielégíteni. Tekintve azonban, hogy II. rendű alperes felperessel s?emben ezen követelés tekintetében személyes kötelezettséget nem vállalt; tekintve továbbá, hogy a felek között előadása szerint a szóban forgó ingatlan nemcsak a tőkekövetelés, hanem 2j0 frtnyi költségátalány is teherként be van kebelezve, mely általány ép a netán felmerülendő költségek fedezésére köttetett ki, miután ez a felmerült költségek által még kimerítve egyáltalán nincsen, az ezuttali perköltségek tekintetében is II. rendű alperes csak annak tűrésére volt kötelezhető, hogy a felperes a perköltségek tekintetében szintén az ingatlan vételárából szerezhessen magának kielégítést. (1885. dec. 17-én. 11,464. sz.) A budapesti kir. itélő tábla. Az első bíróság ítélete nem felebbezett érdemleges részében érintetlenül, az ügyvédi díjakra vonatkozólag jóváhagyatik; azon neheztelt részében pedig, mely szerint felperes II. rendű alperes irányában a perköltségek és Ítéleti illeték megfizetésére vonatkozó kérelmével elutasittatott, az abban felhozott indokok alapján helvbenhagyatik, stb. fi886. febr. 16. 2,794. sz.) * Mindig sajnálandó, hogy felsőbb bíróságaink még ott is, hol alkalmuk nyílnék, irtóznak a felmerült eseteket elvi alapon eldönteni. Pedig ez által valószínűleg sok felesleges és bizonyosan sok hosszadalmas perlekedésnek vehetnék elejét. A fent közölt érdekes esetben is II. rendű alperes ügyvédje azon elvi álláspontra helyezkedett, hogy ügyfele mint csupán jelzálogos adós sem többel, de sem mással nem szavatol, mint a jelzáloggal terhelt ingatlannal. Ü nem fizetni tartozik a követelést, hanem csak t ű r n i, hogy e követelés kifizető dj ék mintegy a jelzálogból, ü tehát nem is marasztalható fizetésbe, ép oly kevéssé költség tekintetében, mint töke tekintetében saját személyében. A bíróságok elkerülték ezen elvi oldalt és bár egy bizonyos tekintetben elvileg döntöttek, de ama érdekes részére az esetnek nem tértek ki A kérdés különben elég érdekes és egyik-másik avatott részről szívesen veszünk véleménynyilvánítást felette. A szerkesztőség. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Az irni és olvasni nem tudó személy váltójogilair kötele/' f t lesz akkor is, ha a váltóra vezetett aláírásnál keze egy harmadik személy által vezettetett. A győri kir. törvényszék. 1885. június 6-án 2,813. sz. a. kelt sommás végzés hatályának fentartása mellett tartoznak alperesek az 1884. dec. 21-én 110 frt 84 krról kiállított váltó alapján, mint elfogadók, kereseti 110 frt 84 krt, ennek 1885. mán-. 20-ik napjától járó 6o/0 kamatát és 28 frt 78 kr. perköltséget felperesnek 3 nap alatt megfizetni. Indokok : Alperes Cs. E. azon kifogással él, hogy ö irni nem tud, tehát szenvedő váltóképességgel nem bír s hogy a váltón látható aláírása akként keletkezett, hogy felperes cég egyik tagja az ö kezét vezette. Azonban a váltótörvénynek a szenvedő váltóképességet meghatározó 1. §. az irni nem tudókat a szenvedő váltóképességtől meg nem fosztja s a váltótörvény 105. §. megjelöli a módot, hogy az irni nem tudók szenvedő váltóképességűket meghatalmazás utján gyakorolhatják ; tekintve tehát, hogy a váltónyilatkozat tételére szóló meghatalmazásnál semmi alakszerűség nem kivántatik, a meghatalmazás fenforog, ha a nyilatkozat a váltójogi kötelezettségbe lépőnek tudtával és beleegyezésével keletkezik ; hogy az pedig a jelen esetben igy keletkezett, az a váltónyilatkozatnak Cs. E. által előadott keletkezési módjából kétséget kizárólag következik, mert azt maga II. r. alperes sem állítja, hogy keze beleegyezése nélkül vagy akarata ellenére vezettetett volna. Ha tehát alperesek által 2. és 3. sz. a. csatolt okiratok által begyözöttnek vétetik is, hogy II. r. alperes irni nem tud, azért 11. r. alperesnek a kereset alapjául szolgáló váltón szereplő nyilatkozata a fentiek szerint váltójogi hatálylyal bir. A budapesti kir. itélő tábla: Az e.-b. ítélete a/, abban felhozott indokokból helybenhagyatik. A inagy. kir. Curia: Tekintve, hogy az irni és olvasni nem tudó személy váltójogilag kötelezett lesz akkor is, ha neve az ö megbízása folytán íratott a váltóra, miből folyólag annyival inkább hasonló joghatály tulajdonítandó az oly aláírásnak, mely a kötelezettséget vállalni szándékozó irni nem tudó egyén által az ő beleegyezésével és akaratának megfelelöleg akár az egyes előrajzolt betűk felül Írásával akár oly módon történt, hogy keze az egyes betűk leirásánál egy harmadik személy által vezettetett: a másodbiróság Ítélete az abban felhozott és felhívott indokok alapján helybenhagyatik. (1886. febr. 23-án 1,110.) „ííévK-nek a váltójog értelmében rendszerint a családnév lévén tekintendő, oly váltóaláirás, mely csak a kereszt- Illetve melléknevet tartalmazza, váltójogi kötelezést nem szül. [Az 187 XXVII. t.-c. 21. §.) A s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság, mint váltóbirósúg 1885. évi aug. 7 6,803. sz.): Dr. Kelmer Salamon ügyvéd által képviselt H. Pepi felperesnek Kálniczky Károly ügyvéd által képviselt E. Ábrahám alperes ellen 50 frt töke és jár. iránti perében következőleg itélt. Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: A keresethez A. al. csatolt váltón intézvényezettként megjelölt »Eliás Ábrahám« elfogadói névaláírás, mint ezt felperes maga a tárgyalás folyamán beismeri, csak az » Ábrahám^ keresztnévnek zsidó betűkkel a váltó előlapjára történt feljegyzését tartalmazza. Minthogy pedig a váltótörvény 3. §-ban lényeges kellék gyanánt előirt névaláírás ugyanezen törvény 104. §-a szerint kézjegygyei nem pótolható s ily kézjegygyei eszközölt nyilatkozat váltójogi hatálylyal nem bir; tekintettel arra, hogy az Ábrahám keresztnévnek zsidó betűkkel a váltóra lett irása csak is kézjegynek vehető s hogy a névaláírás a váltó egyik lényeges kellékét képezvén, ennek hiányossága esetén a váltótörvény 6. intézkedése alkalmazandó, mely szerint pedig oly ©kiratból. melven a váltó lényeges kellékeinek valamelyike hiányzik, váltójogi kötelezettség nem származhat; felperes keresetével elutasítandó volt, stb.