A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 14. szám - A tagositási eljárás reformjának szüksége

56 A JOG. alkalommal egy vonyigóval az ablakot feszíteni kezdette s a közben az ablakot betörvén s az okozott lyukon benyúlván, onnan egy 20 kros váltópénzt kivett, mindazonáltal, miután e 20 kros váltópénzt lyukasnak találván, azt az ablakon visszadobta s az ablaktól eltávozott, a nélkül, hogy bármit is ellopott volna: vádlott a bűntett véghezvitelétől önként elállotnak lévén tekintendő, cselekménye a btk. 67. §-a szerint szinte nem büntethető. Minthogy azonban vádlott első esetben károsnak ablakát összetörte, második esetben pedig az ablak kifeszitésének kísérleténél az ablak falát megrongálta s e közben az ablakot is összetörte s azon cselekményei által A. Károly korcsmárosnak kárt okozott: minthogy az már magában véve is mindkét esetben büntetendő cselekménynek tényálladékát képezi, melynek megbüntetését a btk. 68. §-a szerint a 67. §. intézkedése ki nem zárja: ezeknél fogva a vádlott a lopás kísérletének vádja alól mindkét esetben felmentendő s a helyett — tekintettel a káros ingatlanán okozott rongálás 5 frtot meg nem haladó értékére — a két izben elkövetett s a kbtk. 127. §-án minősülő tulajdon elleni kihágásban vétkesnek kimondandó s tekintve, hogy vádlott egy bűntettet és két kihágást követett el s ekkép ellene bűnhalmazat forog fent, büntetését a btk. 92. §-ának alkalmazása mellett is a btk. 96. §-a alapján a fenti mérvben felemelni kellett. (1886. jan. 21-én 6,691/88. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazg bíróság döntvénye. 21. szám Ha valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat, saját közege részére bizonyos minimális állandó évi fizetést biztosit és ezen állandó javadalmazáson kivül az üzlet terjedelme és jövedelmező-égéhez képest még évről-évre valamely jutalék összeget is kilátásba helyez : az ekként javadalmazott közeg járandóságának csak a változás alá eshető részé vonandó III. osztályú kereseti adó alá ; mig a változás alá nem eső minimális összeg, mint határozott összegben kikötött állandó évi fizetés, a kereseti adó IT. osztálya szerint adóztatandó meg. (Az 1886. évi 926. számhoz). Indokok: Az 1875. évi XXIV. törvénycikk 4. §. 10. pontjának módosításáról szóló 1880. évi LX. törvénycikk 1. §-a szerint, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok s egyletek igazgatóinak, az igazgató tanács tagjainak és tisztviselőknek a jelenléti jegyekért és jutalékok (tanti(xme) fejében járó összegek, mint nyereményi jutalékok, az 1875. évi XXIX. törvénycikk 16. §-a alapján, a keresetadónak III. osztálya szerinti megadóztatás alá esnek. Az 1875. évi XXIX. törvénycikk 2. §. IV. pontja szerint az állandó fizetést, nyűg-, kegy- vagy tiszteletdíjat huzó társulati s magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelök stb. a kereseti adó IV. osztálya alá tartoznak.Az itt idézett törvények határozmányaiból kétségtelenül kiviláglik, hogy mig egyrészről az 1880. évi LX. törvénycikk 1. §-a, a nyilvános számadásra kötelezett egyletek s vállalatok közegeinek, jutalék fejében járó összegeket, mint változó s bizonytalan körülményektől függő és így rendes jövedelemnek nem tekinthető nyereményi jutalékokat rendeli a III. osztályú kereseti adóval níegrovatni : addig másrészről az 1875. évi XXIX. törvénycikk 2. é«s 28. §§-ai ugyanezen közegeknek mindama járandóságait, melyek állandóknak s rendeseknek tekinthetők a keresetadó IV. osztálya szerint kívánja megadóztatni. Midőn tehát valamely vállalat közegének évi illetménye egy bizonyos minimális állandó összegben akként van megállapítva, hogy ezen összeg neki minden körülmények között rendesen kiszolgáltatandó, de ezenkívül az üzlet terjedelme, jövedelmezősége s más bizonytalan körülményektől függő, előre meg nem állapított jutalék, illetve jövedelem is részére kilátásba helyeztetik : a megadóztatásnál az élvezett vagy kilátásba helyezett jövedelem állandó avagy bizonytalan minőségének kell alapul szolgálni, minek szem előtt tartása mellett az összes jövedelem egyes különböző alkatrészeinek természete szerint, külön adókulcs szerint rovandó meg keresetadóval. Minthogy pedig a felállított esetben az illető egyleti vagy vállalati közeg részére kikötött minimális jövedelem, a keresetadó IV. osztálya alá tartozásnak fő jellegét, az állandóságot magában viseli, azért az ily közeg jövedelmének csak azon része vonható a kereseti adó III. osztálya alá, mely az állandóság jellegét nélkülözvén, ingadozásnak van alávetve. Ezen indokokból döntvényileg kimondani kellett, hogy ha \ valamelv nyilvános számadásra kötelezett vállalat, saját közege részére bizonyos minimális állandó évi fizetést biztosit és ezen kivül az üzlet terjedelme s jövedelmezőségéhez képest évről-évre még a minimális fizetést túlhaladó összeget is kilátásba helyez : az ekként javadalmazott közeg járandóságának csak a változás alá eshető része vonandó III. osztályú keresetadó alá ; mig a változás alá nem eső minimális összeg, mint határozott összegben kikötött állandó évi fizetés, a keresetadó IV. osztálya szerint adóztatandó meg. Kelt a m. k. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1886. évi március hó 12. napján tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. k. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1886. évi március hó 16. napján tartott teljes tanácsülésében. A budapesti kir. itélő tábla váltó-osztályának döntvény könyvéből. (Ujabb elvi jelentőségű határozatok.) Alperes beszámítási kifogást érvényesíthet, a nélkül, hogy viszonkeresetet előterjeszteni tartoznék. 3,206jv. 1885. (Curia h. h.) fkeresk. eljárás.] Az elhalt adós hagyatékát annak átadása előtt az örökösök összesége képviselvén, felperes a perbe valamennyi örököst beidézni tartozik. 5,611 jv, 1885. (Curia h. h.) [eljárás.J Végrehajtási eljárás ellen intézett megtámadási kereset a felperesül fellépő csődtömeg által azon törvényszék előtt is indítható, mely — tekintettel a foganatosított végrehajtás helyére — illetékes 6,/jp/v. fcsődtörvény.] Imi nem tudó egyén váltójogilag kötelezve vau, ha beleegyezésével és akaratával nevének a váltóra irása akát az egyes előrajzolt betűk felülírásával, akár oly módon történt, hogy keze az egyes betűk leírásánál egy harmadik személy által vezettetett. 5,434.lv. 1885. fCuiiah. h.) /váltótörvény 1. és IOJ. SS 7 / 'alauiely részvénytársaságra intézett, vagy telepitett váltót a társaság képviseletérc hivatott phisicai személynél kell bemutatni. 1 'altén keresetjog fentartásái a tehát nem alkalmas azon óvás, mely a » részvény társaságnak*, és nem a részvénytársaság arra hivatott képviselőjének történt bemutatást tanúsít. /,/20/v. rS8j. (Curia h. h.) fváltót'órvény 102. §.] Biztosítási vállalatnak azon törvényes kötelezettsége, hogy minden biztosítási ágra tényleg befizetett 100,000 forint alapot kimutatni tartozik, biztosítással foglalkozó szövetkezetekre is kiterjed. 1,0/2/v. 1886. fkeresk. törvény 453. S-j Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök : Schumacher György e., a zombori tvszék. bej. máj. 21, félsz máj. 29, csb. Gyorgyovanszky György, tmg. Szilágyi Mór. — Végh Mihály e., a zilahi tvszék, bej. máj. 17, félsz. máj. 31, csb. dr. Madzsár ' Károly, tmg. Bölöni Sándor. — Friedmann M. és fla e., a temesvári \ kir. tvszék, bej. ápr. 24, félsz. máj. 10, csb. Virter Antal, tömegg. dr. Petruss j József. — Meng Mihály e., a n.-becskereki tvszék, bej. ápr. 24, félsz, máj. ÜJ0, csb. Kiss Sándor, tmg. dr. Stassik Ferencz. — Gedeon Emil e., a lőcsei tvsz., bej. máj. 24, félsz. jun. 21, csb. Répássy Sándor, tömegg. Páter Kálmán. — Keil Adolf* e., a lőcsei tvszék, bej. máj. 24, félsz, június 21. csb. Putz Mátyás, csb. Kaynár Gyula. — Hecht József e., a nyitrai tszék, bej. máj. 3, félsz. jun. 1, csb. Sándor Géza, tmg. Lénárt Sándor. — Kaufer József e., a kaposvári tvszék, bej. ápr. 30, félsz. máj. 2(J., csb. Bogyay Kálmán, tmg. dr. Löwentritt Ödön. Pályázatok : A beszterczei kir. jbságnál aljegyzői áll. ápr. 28-ig — A temesvári kir. tvszéknél díjas joggyakornoki állás ápr. 28-ig. — A losonczi kir. jbságnál albirói áll ápr 28-ig. — Az egri kir. tszéknél aljegyzői | áll. máj. l-ig. — A miskolci kir. tvszéknél törvényszéki birói állás május I 16-ig. Nyomatott a »Pe»ti könyvnyomda-ré8Zvénytársaság«-nál. Hold-utcza 7. az.)