A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 13. szám - A váltótelepités fogalommeghatározása

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 13. számához. Budapest, 1886. március 28-án. Köztörvényi ügyekben. A kötelesrés/re jogosult nem követelheti az ajándékozási szerződés érvénytelenítését, hanem csak törvényes osztályrészüknek az ajándékozott fél által pénzben leendő kifizetését. Álügylet bizonyítása. A pestvidéki kir. törvényszék (1884. nov. 25. 6,432. sz. a.): Kiss Ignác ügyvéd által képviselt F. Sándor és társai felperesek­nek Kónya Károly ügyvéd által képviselt id. J. János alperes ellen szerződés érvénytelenítése és örökség iránti perében. Fel­peresek keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Felperesek a néhai B . . . János és alperes F. lános közt 1877. évi március hó 9-én létrejött C. alatti szer­ződést érvénytelennek kimondatni és a mogyoródi 74. sz. tjkvben A. I. 1. 3 — 8 és + 1. 2. rsz. alatt bejegyzett ingatlanokat tulaj­donuknak megítéltetni azon alapon kérték, mivel a most hivat­kozott C. alatti szerződés állítólag ajándékozási szerződést képez és az ő törvényes osztályrészüket sérti. Az örökösök azonban azon okból, hogy valamely ajándéko­zási szerződés az ö törvényes osztályrészüket sérti, nem az aján­dékozási szerződés érvénytelenítését, hanem csak törvényes osztály­részüknek az ajándékozott fél által pénzben leendő kielégítését követelhetik. A C. alatti szerződéssel néhai B.János által alperesre át­ruházott ingatlanok az 1883. évi február hó 15-én foganatosított birói becsű szerint 306 frt értékkel bírnak, annak a viszontteljesi­tésnek az értéke pedig, melyet alperes a C. alatti szerződésben a kérdéses ingatlanokért néhai B. jános részére kötelezett, az 1884. évi június hó 24-én foganatosított birói becsű szerint 1,000 frtra rug. E szerint a néhai B. János által alperesre átruhá­zott ingatlanok értékét az alperes által kötelezett viszontteljesítés értéke felülmúlván, a C. alatti szerződés a legkisebb részben sem tekinthető ajándékozási szerződésnek. Minélfogva felpereseket elutasítani kellett. A budapesti kir. ítélő tábla (1885. március 16.1,855/85. sz. a.): A kir. törvényszék Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Felperesek a C) alatti szerződést nem az alapon kérvén, hatályon kivül helyeztetni, mintha alperes azt jogelődjük irányában nem teljesítette volna, ezen szerződést csak annyiban támadhatják meg, a mennyiben az ajándékozást képezvén, az által kötelesrészük megsértetett és pedig azzal, hogy ez esetben alperes köteles részüknek készpénzbeni kifizetésére. Tekintve, hogy a C. alatti szerződésben átvevő alperes a kérdéses ingatlanokat oly kötelezettség mellett vette át, hogy átadó felperesi jogelődét életfogytiglan élelmezni és ruházni, holta után pedig eltakarittatni tartozik és alperes az eltartás tényét az általa hivatkozott tanukkal, a temetési költségek viselési tényét pedig felperesek beismerésével bizonyította, megállapítandó csak az, vájjon az elvállalt teljesítéseknek értékét meghaladja-e az átvett ingatlanok értéke és mennyiben tekintendő alperes ezen össze­vetésből folyólag ajándékozottnak ? — hogy ezen összeg alapján felperesek kötelesrésze megállapittathassék. A kir. tábla feloldó végzése folytán megtartott póttárgyalás során kiderült, hogy átadó felperesi jogelőd összes vagyona az átadáskor kizárólag ezen ingatlanokból állott s igy az 1883. évi február 15-én kihallgatott szakértők becslése szerint 806 frt érté­ket képviselt, melynek évi jövedelme 41 frtra tehető. Habár a póttárgyalás alkalmával az 1884. évi június 24-én kihallgatott szakértők meg nem állapították azon összeget, melyre átadó évi élelmezése és eltartása a helyi viszonyokra való tekintettel tehető, és maga alperes sem becsülte ezen költséget évi 1,000 frtra, hanem csak havi 20 frtra. vagyis a szerződés keltétől az átadó haláláig, vagyis 15 hóra 300 frtra, mégis a szakértők határozottan vallották, hogy P. Jánost az átadott ingatlanok évi használatától eltartani nem lehetett, miből folyólag bár alperes az átadás után tett teljesítésének értékével az ingatlanok becsértékét ki nem fizette, mégis bebizonyíttatott nemcsak az, hogy az eltartás és ruházat nem a haszonélvezet biztosításául lett kikötve, hanem az is, hogy alperes elvállalt kötelezettségére saját szerzeményéből is évente költeni kénytelen volt s igy azon összeg, mely átadónak az érték teljes kimerítése előtt bekövetkezett halála folytán az ingatlanok nagyobb értékéből kezei közt maradt, átadó elajándé­kozott vagyonának, illetve hagyatékának nem tekinthető s mint­hogy ezekhez képest felperesek kötelesrészük megsértése iránt panaszt nem emelhetnek és pedig annál kevésbé, mert a tanuk vallomásai szerint alperes a kérdéses gazdaságot a szerződés kelte előtt átadónak 10 —12 évi munkaképtelensége alatt kezelte és pedig mint felperesek atyja ezek érdekében, — mindezeknél fogva az elsöbiróság ítéletét az ügy érdemében ezen indokokból helyben­hagyni kellett. A lll. kir. Guria (1886. január 27. 4,584. sz. a.): Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik, a néhai B. János és alperes T. János közt 1877. évi március hó 9-én kötött átadási szerződés felperesek törvényes osztályrésze erejéig érvénytelennek kimonda­tik és alperes végrehajtás terhe alatt köteleztetik a felpereseknek törvényes osztályrész fejében 379 frt 77'/2 krt és ennek 1882. évi március 9-től számítandó 6°/0 kamatját 15 nap alatt fizetni. Indokok: Az ipa és vő közötti viszony egymagában nem zárja ki azt, hogy a köztük létrejött birtokátadási szerződésben kikötött tartási kötelezettség vissztehernek legyen tekintendő akkor is, ha az átruházott vagyon jövedelme fedezi a tartás költségeit. De a C. alatti átadási okirat csak színleg képez visszterhes szer­ződést, valósággal pedig ingyenes, a felperesek örökösödési jogá­nak megrövidítésére szolgáló ajándékozást tartalmaz. Mert a per adatai szerint az átruházott vagyonban élt ama szerződés kelte előtt is nemcsak az átruházó ipa B. János, hanem évek hosszú során át a vagyontalan alperes, mint vő is gyermekeivel, — a fel­peresekkel együtt; és a midőn alperes, ki a birtokból elköltözni amúgy sem készült, a 30 éves agg ipának tartását szerződésileg elvállalta: ezzel ő a reá átruházott birtokért az öreg B . . . javára tulajdonkép semmit sem kötelezett, hanem csak magának biztosította ipja halála utánra is a birtokát s tulajdonát azon vagyonnak, mely addig is eltartotta ipját és a mely törvényes örökösödés utján saját gyermekeire, mint a tulajdonos öreg Becsey unokáira és életben levő egyedüli leszármazóira volt szállandó. Ezen ajándékozással szemben követelhetik felperesek az elajándékozott vagyonból kötelesrészük kiegészítését, az id. törv. szab. 8. §-nál fogva nem ugyan természetben, hanem pénz­értékben. Volt pedig az átruházott vagyon értéke a szakértők becsüje szerint az ajándékozáskor 306 frt. Ebből azonban levonandó a mogyoródi 74. számú tjkvben 2. sorszám alatt foglalt szántó értéke 60 frttal. minthogy az a B. 3. alatti bejegyzésből kitünöleg még 1876-ban, tehát a C. alatti ajándékozás előtt elidegenittetett; továbbá levonandó a bejegyzett váltságtőke és végre a szakértők által megállapított 30 frt temetési költség, mint hagyatéki teher. További levonásnak helye nem találtatott, mert az az éheztetésig szük tartás, melyben alperes az öreg B . . . a C. alatti szerződés kelte után haláláig 15 hónapon át részeltette, kitelt magának az átruházott birtoknak jövedelmeiből. És az állítólagos beruházáso­kat s adóssági terheket alperes nem bizonyította; a felperesek esküje általi bizonyításnak, minthogy ők nem saját tényükben forognak, helye nem lévén. Az igy fenmaradt 619 frt 55 kr. vagyon értékének fele, vagyis 309 frt 777* kr. illeti felpereseket kötelesrészül, miután nagyapjuk után más hagyaték nem maradt. Késedelmi kamat csak a kereset indításától fogva Ítéltetett, mert a kötelesrészt felperesek, habár ez számukra nagyapjuk halálá­val nyílott is meg, nem azonnal, hanem csak 4 év múlva vettek a megajándékozott, nem örökös alperes ellenében igénybe. A végrehajtás megszüntetése iránti keresetben nemcsak a végrehajtás megszüntetése, hanem esyuttal az is kérhetu, hotry végrehajtató a jogtalanul behajtott összeír megfizetésére rissx­végrehajtás terhe alatt köteleztessék. A budapesti kir. kereskedelmi és Yáltőtürvényszék: (Dr. Günther Antal ügyvéd által képviselt G. A. végrehajtást

Next

/
Thumbnails
Contents