A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 13. szám - A váltótelepités fogalommeghatározása

50 A J OG. szenvedettnek, Bárányi Ödön ügyvéd által képviselt. .. cég végrehajtató elleni végrehajtás megszüntetési perében.) A kielégítési végrehajtás felperes irányában megszüntettetik s lefoglalt fizetése, mások jogának épségben tartása mellett, a birói zár alól feloldatik, stb . .. Végrehajtást szenvedett keresetének azon részével, hogy végrehajtató az állítólag jogtalanul felvett fizetési részletek megfizetésére köteleztessék, eíutasittatik, stb. Indokok: Végrehajtató követelése tökében 541 frt 35 kr., megítélt per- és végrehajtási költségben 32 frt 40 kr., mihez hozzáadva a tökének kamatait, összesen 757 frt 40 krt tesz. A., B., C, D. és E. alatti elismervények, valamint az eredeti elismervények szerint, részint G. A., részint egyetemleges adóstársa V. G. által végrehajtató követeléseire összesen 829 frt 50 krt fizetett s így ha a G. alatti bizonyítvány, mely szerint Ny. Lajos egyetemleges adóstárs fizetéséből is levonások tétettek, figyelembe nem vétetik is, nemcsak törlesztve van, hanem arra túlfizetés is tétetett. Végrehajtatónak azon kifogását, hogy a B —E. alattiakban 20—20 frtos részletek nem a végrehajtási követelés fedezésére történtek, figyelembe venni azért nem lehetett, mert G. A. végrehajtást szenvedett végrehajtatónak A. alatt csatolt, V. Gusztávhoz intézett s végrehajtató által sem tartalmára, sem valódiságára nem kifogásolt levelével igazolta azt, hogy végrehajtató beleegyezett abba, miszerint V. Gusztáv G. A.-nak az őket közösen terhelő adósságát 20 frtos havi részletekben törleszthesse; ezen fizetés tehát csakis a végrehajtási követelés fedezésére történtnek volt tekintendő, mert \égrehajtató azt, hogy G. A.-uak őt V. Gusztávval közösen terhelő más adóssága is volt, végrehajtató irányában nem bizonyította. Minthogy pedig az egyetemleges adóstársak bármelyike által teljesített részfizetés az őket közösen terhelő követelésbe beszámítandó, ezen 20 frtos, összesen 80 frtot tevő részletek is végrehajtató követelésének törlesztésébe beszámitandók voltak. Azon kifogás pedig, hogy a 20 frtos részletek nem fizetést, hanem csak biztosítékot képeztek, megcáfoltatik a B—E. alattiak tartalmával, mert ezen elismervényekben arról, hogy a fizetett 80 frt biztositékképen tétetett volna le végrehajtatónál, említés sem tétetik, de különben is az egyetemleges adóstársak által közös adósság tekintetében tett fizetés nem biztosítéknak, hanem a dolog természete szerint a követelés törlesztését maga után vonó fizetésnek tekintendő. Az előadottak szerint tehát a végrehajtató összes követelése törlesztve lévén, a végrehajtást az 1881 : LX. t.-c. 30. §-a értelmében megszüntetni kellett. De végrehajtást szenvedett azon kérelmével, hogy végrehajtató a túlfizetés visszafizetésére köteleztessék, elutasítandó volt; mert a végrehajtás megszüntetési keresetnek tárgyát csak az képezheti, hogy megszünt-e végrehajtatónak végrehajtási joga? Azon kérdés pedig, hogy végrehajtató az állítólag jogtalanul felvett összeget tartozik-e visszafizetni, csak ez irányban indított külön perben képezheti megoldás tárgyát. Nem támogatja végrehajtást szenvedettnek ezen irányban tett kérelmét az 1881 : évi LX. t.-c. 40. §. c) pontja sem, mert ez nyilván csak azon esetekről szól, midőn a halasztó hatálylyal nem biró kereset folyamata alatt hajt be végrehajtató oly követelést, mely őt a végrehajtás megszüntetése iránt indított perből kitünőleg meg nem illeti, visszvégrehajtásnak tehát csak ez esetben van helye. (1884. dec. 22. • 53,638. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletének azon része, mely szerint felperes végrehajtás megszüntetési keresetének hely adatott, stb. .. indokaiból helybenhagyatik; azon része azonban, mely szerint felperes a túlfizetések visszafizetése iránti keresetével elutasittatott, megváltoztattatik s a mondott kérelem a végrehajtást megszüntető perben érvényesíthetőnek kimondatván, utasittatik az elsőbiróság, hogy jelen ítélet jogerőre emelkedése után e tekintetben érdemileg határozzon. Mert az 1881 : T>X. t.-c. 46. §. c) pontjának helyes értelmezése szerint végrehajtásnak birói határozat által megszüntetése esetében végrehajtást szenvedett javára mutatkozó túlfizetési összeg minden esetben visszvégrehajtás utján vehető meg a végrehajtatón, miból folvik, hogy a túlfizetés számszerű meghatározása mindenesetre a végrehajtás megszüntetési kereset felett hozandó Ítéletnek tárgyát kell hogy képezze, mivel egyedül ezen ítélet szolgálhat alapul a visszvégrehajtásnak elrendelésére, stb. (1885. nkt °19 3 205. sz. a.) A ni kir. Curia (1836. jan. 13-án 1,101/85. sz.): A felebhezés a m'ennviben az elsöbirósági Ítéletet helybenhagyó határozat ellen intéztetett, hivatalból visszautasittatik, mert a végrehajtás megszüntetés iránt hozott elsöbirósági ítéletet helybenhagyó másodbírósági ítélet ellen az 1881. évi LX. t.-c. 30. ' §. utolsó pontja szerint további felebbezésnek nincs helye; egyebekben azonban a felebbezés elfogadtatván, a másodbiróság Ítélete felhozott indokainál fogva helybenhagyatik. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Ugyanazon vétel tárgyát képező, azonban több különböző és külön-külön meghatározott vételárral biró árukat tartalmazó szállítmányt nem utasíthat egészben vissza a vevő, ha csak egyes árúk nem felelnek meg a megrendelésnek. A budapesti Y. ker. kir. járásbíróság (1885. május 5. 34,126.) Dr. Werkner Mihály ügyvéd által képviselt Sch. Mór s testvére cég felperesnek. Dr. Messinger Lipót ügyvéd által képviselt B. Félix alperes ellen 500 frt iránti perében. Alperes köteles 360 frt 06 kr tőkét s ennek 1885. évi március 1-től járó 6 °/0 kamatait . . . felperesnek megfizetni. Felperes többlet keresetével, alperes viszonkövetelésével eíutasittatik, stb. Indokok: Alperes az alapon kéri felperes elutasítását, mert a 2'/. alatti minta szerinti árúkat rendelt meg, a küldött árúkból pedig az A) alatti számlában 18,037., 18,016., 17,883. és 17,890. sz. a. jelöltek szin és minőség tekintetében, a 17,868. 18,084, szin tekintetében, a 17,803. 17,795. szélessége tekintetében, a minta, illetve kikötésnek, meg nem feleltek, s így ezen árúkat ezen alapon, a többi nem kifogásolt árukat pedig az egy küldeményt képező árúk egy részének kifogásolása folytán elfogadni nem köteles. Tekintettel azonban arra, hogy az A) alatti számlában foglalt árúk egymással semmi összefüggésben nincsenek, mindegyik külön-külön rendeltetési céljának megfelel, s igy azon körülmény, hogy egyes árúk kifogásolva lettek, a nem kifogásolt árúk átvételének megtagadására kellő indokot nem képez, alperest a nem kifogásolt az A) alatti számlában .... számmal jegyzett árúk 183 forint 46 krnyi árában marasztalni kellett. De marasztalni kellett alperest az A) alatti számlában 17,890. számmal jelölt árú vételárában is, mert a kihallgatott szakértők véleménye szerint a 2y. alatti mintának ugy szin, mint minőség tekintetében ezen árú megfelel s mert alperes azon állítása, hogy ezen árú szélességének 65 cm.-nek kellett volna lenni, miután a hivatkozott s kihallgatott Sz. István a szélességet nem 65, hanem 66 cm.-rel kikötöttnek állítja, s igy állítása alperes mellett mi bizonyítékot j sem képez, más bizonyíték pedig alkalmazva nem lett — igazolatlan maradt. Igazolatlan maradt továbbá az A) alatti számlában 17,795. s 17,808. számmal jelölt árúknak vonatkozólag alperesnek azok szélessége tekintetében tett kifogása is, miután ez iránti állításának igazolására szintén csak Sz. István tanú vallomását kívánta alkalmazásba venni, már pedig ezen tanú a szélesség tekintetében állítólag létrejött megállapodásról tudomással nem bír, minthogy pedig felperes alperes ez irányban tett állításait tagadásba vette, alperest ezen érték 176 frt 60 krnyi árának megfizetésére kötelezni kellett. Az A) alatti számlában 18,037., 18,016., 18,084., 17,868. és 17,888. számmal jegyzett árúkra vonatkozólag a kihallgatott szakértők véleményével igazolva lett azon alperesi előadás, miszerint ezen árúk a 2y. alatti mintának szinte meg nem felelnek, miért is tekintettel arra, hogy ezen árúk rendelkezésre bocsátása, de a minta szerinti megrendelése sem tagadtatott, felperest ezen áruk 140 frt 30 krnyi árával elutasítani kellett, mert a felperes által C. D. E. F. G. alatt csatolt levelek az alperes által szolgáltatott bizonyítékot le nem rontják. Alperes viszon-követelésével elutasítandó volt, mert a 47alattiból ki nem tűnik az, mily összeg esik szállítási díj fejében azon árúkra, melyek vételárának kifizetése alól felmentetett, stb. A budapesti kir. itélő tábla : (1885. szept. 3-án 3,167. szám.) Az első bírósági ítélet megváltoztatik, felperes kereseti követelésével eíutasittatik, stb. Indokok: az átvételt egészben megtagadni illetve a más helyről küldött árút egészben eladó rendelkezésére bocsátani van jogosítva vevő akkor is, ha az együtt megrendelt és elküldött, tehát ugyanazon egy adásvételi jogügylet tárgyát képező áruküldeménynek csak egy része ellen van jogos kifogása; mert a vételi szerződés ily esetben nem a küldemény egyes darabjaira külön, hanem az együtt megrendelt egész küldeményre, mint egységre kötöttnek tekintendő. A miből következik, hogy részleges teljesítésre, vagy részleges teljesítés elfogadására vevő nincs kötelezve és hogy a fenforgó esetben alperes,