A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 13. szám - Az igazságügyminiszterium orvossága a tortura ellen

Ötödik évfolyam. 13. szám. Budapest, 1886. március 28. Szerkesztőség: V. sas-ntcza 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utcza 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A J O G (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) IEJILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A UAGYAR fiGÍÍI, BÍRÓI, Ulll ÉS KÖZJEGYZŐI KA Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre 6 frt — kr. fél »...'*'».— , negyed » . 1 » 60 Az előfizetés! pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM. AZ igazságügyministerium orvossága a tortura ellen. Irta: Dr. G ü nther Antal, budapesti ügyvéd. - A bázasságtörésről. Irta : Dr. 1! 1 a s k ó Lajos, lugosi ügyvéd. - A váltótelepités fogalommeghatározása. Irta : I. B á n f f a y Simon, kir. tanácsos, közjegyző Pécseit. II ÍM i hál Ferenc, kir. közjegyző. N.-Kanizsán. — III. Dr. Stern Annin, Budapest. - Sérelmek. (A gyulafehérvári királyi járásbíróság. Irta: Egy a sok közül.) - Irodalom. (A közigazgatási törvények és rendeletek kézikönyve. Petrovszky József. Büntetőjogi folyóirat.) - Vegyesek. - Curiai és táblai értesítések. TÁRCA : A magyar börtönügy fejlődési története a jelen század kezdetétol. Irta : Dr. László Zsigmond, igazságügyi ministeri tanácsos Budapesten* MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Ápril hó l-jétől új előfizetést nyitunk. — Azon t. előfizetőink részére, a kiknek előfizetésük jelen számmal lejár, az előfizetés megkönnyebbítése végett postautalványt mellékeltünk. Tisztelettel kérjük, szíveskedjenek az előfizetést mielőbb meghosszabbítani, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára ; Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt Negyedévre 1 frt 50 kr. „A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. Az igazságügyminiszterium orvossága a tortura ellen. X Irta: dr. GUNTHER ANTAL, budapesti ügyvéd. Kínvallatás a gyakorlatban, accusatorius elvek az elméletben. Ez a két ellentét az, mely békességesen megfér, sőt testvérileg ölelkezik eriminalis praxisunk terén. A csendőré a vallatásnak borzalmas dicsősége s szinte még megnyugtató tudat, hogy legalább a vallatás durvább nemében, kizárólag az övé. Sajátszerű iróniája a sorsnak, hogy az ország legfőbb bírósága, tehát az a fórum, mely legkevésbé van azon helyzetben, hogy meglássa és észrevegye ezen üzelmeket, volt kénytelen constatálni azt a szörnyű szenvedélyt, melylyel a csendőrség körében a vallatás, ugy látszik, hivatásszerű kötelességként gyakoroltatik. Hogy ezt a fekélyt orvosolni, ha másként nem lehet, könyörtelenül kiperzselni kell, abban mindenki egyetért. De ennek módjára nézve az igazságügyi kormánynak, legalább a mennyire a hivatalos nyilatkozatokból ítélni lehet, egészen különös s nézetem szerint teljesen eltévesztett, sőt veszedelmes felfogása van. Az én meggyőződésem az, hogy ha igazán és sikeresen meg akarjuk oltalmazni a legprimitívebb emberi jogokat, a legelső kötelesség nyiltan pálmát törni a kínvallatás gyalázatos üzelmei felett, ha azok akár csak egyes esetekben merültek is fel, sem mint tagadni s cz által előmozdítani a kínzásokat. Főleg nálunk, a hol egymásután constatáltattak a legborzalmasabb kínzások, melyekben az áldozatok sebeit csak az ország legfőbb bírósága fedezhette fei, mert kívüle nem akarta meglátni azokat senki sem, a lehető legszerencsétlenebb gondolat: szégyenkező álcát tartani a nyilvánosság elé s ez alá rejteni oly intézkedést, melynek ennek folytán az a különös jellemvonása lesz, hogy épen azt a bajt tagadja el, melyet orvosolni akar. Ám olvassa el bárki azt a rendeletet, melyet az igazságügyminiszterium a csendőrök által bekísért letartóztatottak fogh ázi megvizsgálása tárgyában kiadott, s első pillanatra meg fogja találni abban azt a veszedelmes szépitgetést, melynek hivatalos istápolása képezi nálunk a kínvallatás lehetőségének és folyton tovább terjedő uralmának, ki merem mondani egyedüli és kizárólagos okát. Miről van szó ? A legbrutálisabb kínzások vádja hangzik országszerte a közbiztonsági közegek ellen. A pandur-hiszekegyet, mely a kínvallatást lelkiismeretben officiumként szabja elő, szinte vallásos traditióként örökli és imádkozza utána a csendőrség. Száz és száz panasz hangzik fel; és hivatalosan, el nem tagadhatólag constatáltatnak esetek, melyekben a kínzás megtörténte kiderül. Kétségtelen, hogy ily körülmények között hivatásszerű és emberi kötelessége minden igazságügyi kormánynak, mely civilizált országban vezeti a justitiát, s mely igazán akarja orvosolni a bajt, ha már egyszer generális intézkedést tart szükségesnek, azt mondani: egyetlen egy esetben csak, igaz, de közbiztonsági közegek részéről tényleg történt kínzás, én nem tűröm, hogy e példa, mely, tudjuk, hogy veszedelmesebb és ragályosabb, mint az epidémia, ismétlődjék. Hogy pedig ne ismétlődjék, arra az egyedüli hatályos eszközt abban látom, hogy minden letartóztatottnak, a kí csendőrök által bekisértetik, alkalom adassék nyilatkozni az iránt, vájjon a csendőrök részéről szenvedett-e bántalmazást, s ha ezt panaszolja, rögtön lehetővé tenni a vizsgálatot. Ez a nyílt, ez az érthető, ez a — mondjuk ki nyiltan — reális orvoslási mód az, mely nélkül én a visszaélések kiirtását még csak képzelhetőnek sem tartom. Nézzük már most, mit mond az igazságügyminiszteri rendelet ? Bevezetése ez: »Ismételve fordult elő azon eset, hogy vádlottak a végtárgyalás során beismerő vallomásukat azon indokolással vonták vissza, miszerint a beismerésre a csendőrség részéről szenvedett bántalmazások által kényszerittettek.« Az ember e bevezetés után kettőre lehet elkészülve. Vagy az következhetik utána, hogy e vád alaptalannak bizonyult minden esetben, s akkor természetszerűleg semmiféle intézkedésnek jogosultsága nincs. Vagy az következhetik utána, hogy volt eset, akár egy, akár több, midőn e vád alaposnak bizonyult s ennélfogva a kormány szükségesnek tartja ily esetek megelőzése céljából az intézkedést. A ki érzékkel bír az iránt, hogy ily kényes kérdésekben, ha e visszaélések tényleg léteznek, a nyílt és őszinte eljárás hiánya csak fokozni képes, de orvosolni soha nem fogja ez üzelmeket, az e két alternatíva között fog választani.