A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 12. szám - Beszámítási képességgel nem biró egyén ki a B.T.K. 84. §-a alapján javitó-intézetbe küldetik, bűnösnek mondandó-e ki az itéletben vagy felmentendő?

48 A JOG. szabály alól, hanem csakis egy felmerült concret eset alkalmából, a fővárosi m. kir. p. ü. igazgatóság által felvetett elvi jelentőségű kérdés mikénti értelmezését taglalja. A kérdés ugyanis egyik fővárosi takarékpénztár felszámolása folytán az volt, vájjon az illetéki díjjegyzék 54. tátelének második bekezdésében idézett 1873. évi 3,406. sz. pénzügyminiszteri rendeletnek ama intézkedése, mely szerint a pénzintézeti hitelegyletek tagjai által, a nekik nyitott hitelről kiállított jelzálog! lekötések, a mennyiben a hitel, csak külön kiállítandó váltó vagy egyéb illetékköteles okirat alapján vehető igénybe, ivenként 50 kr. állandó bélyegilleték alá tartozóknak mondatott ki: kiterjeszthető-e az ilynemű jelzálog törlése iránt kiállított engedélyekre is ? Erre a kérdésre az idézett 56,189/879. szánni pénzügyminiszteri rendelettel, a pénzügyigazgatóságnak kijelentett, hogy miután az érdekelt takarékpénztár által, hitelegyleti tagjainak adott nyilt hitel, bélyeges váltók kiállítása mellett csak igénybe, s a hitel biztosításául szolgáló jelzálog törlése csak a tartozás lefizetése után engedtetik meg, tekintve, hogy a kölcsönügyletről külön illetékköteles okiratok állíttatnak ki, s hogy a törlési engedélyek, a szóban forgó hitelügyleteknél nyugtát soha sem képviselnek : a takarékpénztárnak a váltók mellett nyújtott nyílt hitel biztosításául szolgáló jelzálogról kiállított törlési engedélyei az illetéki díjjegyzék 92. tételének szellemében ivenként csak 50 kr bélyeg alá esnek. A m. k. pénzügyminisztériumnak most körülirt intézkedése tehát egyáltalán nem képez az illetéki díjjegyzék 92. tételének általános határozata alól kivételt, hanem ez az intézkedés inkább oly értelmű magyarázat, melyben az mondatik ki, hogy a pénzintézeti hitelegyletek tagjai részére kiállított kérdéses törlési engedélyek is, csak 50 kros állandó bélyegilleték alá esnek, s épen ezért ennek a rendeletnek megokolása semmikép sem engedheti meg ugyanannak a rendeletnek oly értelmű magyarázatát, mintha a pénzintézeti hitelegyletek nem tagjai részére ugyanoly körülmények között kiállított jelzálog törlési engedélyek már nem ivenként 50 kr., hanem a törülni engedett érték után II. fokozatú bélyeggel volnának ellátandók; és pedig annál kevésbé, mert ennek a megkülönböztetésnek törvényes alapját, a bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításában és az annak kiegészítő részét képező díjjegyzékben feltalálni nem lehetett. De tovább menve, nincs is törvényes alapja annak a megkülönböztetésnek, melynek alapján a pénzintézeti hitelegyletek tagjai, a nem tagok felett bélyegkötelezettség szempontjából előnyben állhatnának: a többször idézett 1879. évi 56,189. számú pénzügyminiszteri intézkedéssel a pénzintézeti hitelegyletek tagjai, a nem tagok felett ily előnyben nem is részeltethetők; mivel mig egyrészt ily értelmű határozat az 1850. évi augusztus 2-án kiadott régi s némi változtatással fenntartott illetékszabályokban nem foglaltatik, s ezeket a bélyeg és illetékszabályokat ily értelmüleg az 1868 : XX11L, 1869: XVI., 1870: LVIIL, 1871: LXIIL, 1873: IX. és 1875; XVI. és XXV. törvényczikkek meg nem változtattak: addig másrészt a m. kir. pénzügyminisztér úrnak, szemben az 1881. évi XXVI. törvényczikk 29. §-ának határozatával célzata nem is lehetett, hogy a midőn a törvényes szabályokat magyarázó hivatolt intézkedésében, az illetéki díjjegyzék 92. tételének határozatait, a kérdésben forgó esetben a pénzintézeti hitelegyletek tagjaira nézve kedvezően oldotta meg, ugyanakkor, minden törvényes indok hiányában, a pénzintézeti hitelegyleteknek nem tagjait, a törvény és szabályok egyenlő alkalmazásának következményeiből kizárni akarta volna. Végre é) a m. k. pénzügyi közigazgatási bíróság 1885. évi október 16-án tartott teljes tanácsülésében 12. szám alatt hozott döntvényében kimondotta azt, hogy a biztositékként bekebelezett összegek törlése iránt adott törlési engedélyek nem számithatók azokhoz a törlési nyilatkozatokhoz, melyekkel valamely tartozási követelésre szerzett zálogjog megszüntettetik. Miután a váltóbeli hitelösszegek biztosítására adott jelzálog is, bizonyos kötelezettségekből kifolyó cselekmények teljesítésének biztosítására adatik : s igy általánosságban nemcsak a biztosítékok fogalma alá esik, hanem biztosíték természetével is bír. Az itt összes elősorolt indokok és a m. k. pénzügyi közigazgatási bíróságnak hivatkozott 12. számú döntvényében foglalt elvek alapján is ki kellett mondani, hogy a részvénytársulatok, pénzintézetek és egyletek által, váltóbeli hitelösszegek biztosításául szolgáló jelzálog kitörlése czéljából oly egyének részére is kiállított törlési engedélyek, kik a kiállító társulat, intézet vagy egylet hitelegyletének nem tagjai, ivenként állandó 50 kros bélyegilleték kötelezettség alá esnek. Kelt a m. k. pénzügyi közig, bíróságnak Budapesten 1886. évi március hó 9-én tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. k pénzügyi közigazgatási bíróságnak Badapesten 1886. évi március hó 12-én tartott teljes tanáesüléi sében. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. /. Erdő élő fájának kereskedési cétőkból történt megvétele s illetve a megvett fának kitermelése után járó III. oszt. kereseti I adó kivetésére ars az adókivető-bizottság illetékes, melynek leniI létén az erdő, mint ingatlan fekszik. (i8yj. évi XXIX. t.-e. i 35- S-ához) 2. Erdő élőfájának vétele iránti szerződésekből származófakitermelési vállalatokból a III. oszt. kereseti adó egyszer mindenkorra nem vethető ki; hanem itt megtartandó az 1883. évi 1 XLIV. t.-e. 11. S)'. 3. a) fontjában elrendelt három évi időtartamra való kivetés. (1883. május j-én 1,343. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: I'araisz János e., a zalaegerszegi tvszék. máj. 11, fehz. jun. 8, csb. Mihálovics Károly, tmg. Boschán Gyula. — Roseustock és VYéber e. a nagy kikindai tvszék. bej. ápr. 10, félsz. ápr. 22, csb. Sechorsch, Ferenc, tmg. Kirrer Mihály. — Mailánder József e., a soproni tvszék, bej. ápr. 14, félsz máj. 5, csb. Vittnyédy József, tmg. Bejczy Sándor. — Jukobovics Imre e., a beregszászi tvszék, bej. ápr. 5, félsz. máj. 3, csb. Tolvay Gyula, • tmg. dr. Misels Adolf. — Harnisch és társai e., a besztercebányai tvszék, bj. ápr. 19, lelsz, május 14, csb. Seyfiied József, tömegg. Burkovszky Kálmán. — Herczfeld Karoly e., a budapesti tvszék, bej. május 12, félsz. I május 26, csb. Chira Elek, tmg. dr. Krajcsik Ferenc. — líalosrh József e., a debreceni tvszék, bej. márc. 29, félsz. ápr. 21, csb. Mészáros József, tmg. Hrehuss Viktor. — Roth líernátné e., a dévai tvszék, bej. május 1, félsz, május 17, csb. Mihályi Béla, tmg. dr. Petco Lázár. — JakÓM Hermán e., a marosvásárhelyi tvszék, bej. ápr. 20, félsz. máj. 19, csb. Darkó Ákos, tmg. dr. Győrfi Rezső. — Quittner Salamon e., a brassói tvszék. bej. ápx. 30, félsz. máj. 15, csb. Onaciu Sándor, tmg. Puscariu József — Fliló István e , a m.-szigeti tvszék, bej. ápr. 13, félsz. ápr. 30, csb. Korányi Frigyes, tmg. dr. Mihályi János. — Klein N. e., a szombathelyi tvszék, ! bej. jun. 7, félsz. jun. 23, csb. Békessy Gyula, tmg. Ehen Gyula. — VitseVÍC Péter e., abelovári tvszék, bej. márc. 13, tmg. dr. Rechberger, helyett. Roje ügyvéd. Pályázatok : Az újvidéki kir. tszéknél jegyzői áll. ápr. 12-ig. — I A szászvárosi kir. jbságnál aljegyzői áll. ápr. 12-ig — Az erzsébetvárosi 1 kir. tvszéknél birói áll. ápr. l-ig — A nagyszebeni kir. tvszéknél birói áll. í ápr. 15-ig. — A győri kir. tvszéknél aljegyzői áll ápr. lG-ig.—A tiszafüredi kir. jbságnál díjas joggyakornoki áll. ápril 16-ig. — A nagy-enyedi kir. I jbságnál 2 díjas joggyakornoki állás ápr. 16-ig. — A gálszécsi kir. jbságnál aljegyzői állás ápr. 16-ig. A .../«// Törvénytára". Örömünkre szolgál, hogy értesíthetjük t. előfizetőinket,miszerint a „Jog Törvénytára" című | vállalat biztosítva van és meg jog indulni. Azok tehát, kik j arra már előfizettek, az 1886. évi törvényeket és igazságügy= I ministeri rendeleteket — 50 ív erejéig — meg fogják lapunk utján kapni és pedig lehetőleg azonnal, minekutánna azok hivatalosan közzététettek. Sikerült e vállalatra az elismert hírű Ráth-féle könyv* I kiadó céget megnyerni, melynek törvénykiadásai mind a kiállít I tás díszessége, a nyomtatás szépsége és pontossága, mind a 1 jegyzetek és magyarázatok kitűnő volta folytán, elismerten ! fölülmúlnak minden más törvénykiadást. Minek folytán tehát még ezentúl is elfogadunk előfizetéseket a „Jog Törvénytárá"-ra. Alkalma nyílik előfizetőinknek ez uton, a törvények és igazságügyi rendele= | tekét, díszes kiadásban megszerezni oly áron, mely a könyv^ kereskedői árnak alkalmasint tán felét sem fogná kitenni. •A »jog Törvénytárának « előfizetési ára 2 frt. A „Jog" hiadóh'watalar Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utcza 7. szám.)