A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 12. szám - Beszámítási képességgel nem biró egyén ki a B.T.K. 84. §-a alapján javitó-intézetbe küldetik, bűnösnek mondandó-e ki az itéletben vagy felmentendő?

A JOG. 47 mázassal birt s hogy eljárásáról az illetékes rabbinak jelentést tett, az eljárás folyamán nem nyert igazolást, sót a nagy-szóllósi rabbinak e részbeni nyilatkozatához képest kizártnak tekintendő. A házasságkötés törvényes és az izraelitákra nézve is kötelező alakszerűségét képezi továbbá, hogy az esketés két e célra meghivott tanú jelenlétében történjék. D. Eszter többeket nevezett ugyan meg vizsgálati kihallgatása alkalmával, mint olyanokat, kik a házasság megkötésénél jelen voltak, azonban mindezek kihallgattatván, nagyobb része azt adja elő, hogy a szertartás kezdetén jelen nem volt. csak a vége felé. E. József egyik tanú csakis az esketés után jött oda, azt pedig, hogy hivatalos tanú minőségben volt jelen, egyikük sem állítja. A mi végül a B. Salamon és D. Eszter között létrejött házassági viszony érvényességének bizonyítékául, az iratokhoz csatolt nagy-szőllősi anyakönyvi kivonatot illeti, eltekintve attól, hogy kideríthető nem volt, hogy kinek jelentése alapján történt az esketés után majdnem félévre J a bevezetés, emez anyakönyvi kivonat adatai sem támogatják a ' kérdéses házasságnak legalább formailag érvényesen történt megkötését. Az »esketi) és tanuk« nevei feliratú rovatban ugyanis D. Joel és G Éliás nevei vezetvék be. Ezek közül előbbi D. Eszternek fivére, ki azt vallja, hogy már az esketés megtörténte után hivatott s tagadja, hogy az esketésnél tanú minőségben volt jelen. G. Éliás pedig azt vallja, hogy akkor jött oda, midőn az esketést végző ismeretlen lengyel zsidó a gyürüváltást ' eszközölte s nem tudja, hogyan került ő az esketési anyakönyvbe, mint tanu. Mindezekhez képest a vádlott és D. Eszter között \ létrejött második állítólagos házasság megkötéséhez megkívántató törvényes formák mellett létrejötte, el nem fogadható lévén : vád- j lottat a kettős házasság miatt ellene emelt vád és követkéz- i ményei alól felmenteni kellett, stb. A m. kir. Curia (1886. febr. 25. 6,465. sz. a.): Tekintve, i hogy vádlottat D. Eszterrel nem az illető rabbi, sem ez által megbízott illetékes személy, hanem egy ismeretlen vándor zsidó eskettette össze; s tekintve, hogy a nagy-szőllősi főanvakönyv számára ; beküldött esketési bejelentés is hamisnak bizonyult; tekintve, hogy ekkép vádlott és D. Eszter között létrejött viszony nem is képezvén házasságot, vádlott ellenében a kettős házasság bűntettének tárgyi tényálladéka hiányzik : ezen indokoknál fogva a másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Az eljáró kir. törvényszék pedig utasittatik, hogy B. Salamonnak D. Eszterrel vak) egybekeléséről szóló bejegyzést a nagyszőllősi izraelita főanyakünyvből közigazgatási uton töröltesse ki Vádlott egy és ugyanazon elhatározás folytán elkövetett azon cselekménye, miszerint szolgálatadója szekrényét adott alkalommal felnyitotta és abból mindig néhány hatost lopott, folytatólagos lopást képez, ekkép bűnhalmazat fen nem forosr. A magy. kir. Curia (1886. febr. 12. 353/86. sz. a. Lopás bűntettével vádolt özv. M. Andrásné ellen a bpesti kir. tvszék előtt lefolytatott bűnügyben) : Habár a vizsgálat és tárgyalás során kiderített adatoknak megfelelöleg az első bírósági Ítélet indokaiban kifejtett bizonyítékok s különösen vádlott beismerése szerint, vádlott ellen be lett bizonyítva az, miszerint huzamosb időn át ismételt hozzányulás által követte el az ellene fenforgó I bűncselekményt, tekintve azonban, hogy vádlott egy és ugyanazon elhatározás folytán elkövetett azon cselekménye, miszerint szolgálatadója szekrényét adott alkalommal felnyitotta és abból mindig néhány hatost lopott, folytatólagos lopást képez, ekkép bűnhalmazat fen nem forog. Á vizsgálóbiró a végtárgyalásnál jegyzőkönyvvezető nem lehet. | A magy. kir. Curia: Mindkét alsóbbfokú bírósági ítélet, j az ezeknek alapul szolgált végtárgyalással együtt, hivatalból meg- 1 semmisittetik stb. Indokok: A fenálló bűnvádi eljárás gyakorlata | szerint, a végtárgyalási jegyzőkönyv oly fontos okiratot képez, hogy annak vezetése csak teljesen elfogulatlan egyénre bizható. Tekintve, hogy a vizsgálóbíró a vizsgálat körül kifejtett tevékenységénél fogva, teljesen elfogulatlannak nem tekinthető; továbbá, ! hogy a felek, a vizsgálóbírónak a végtárgyaláson jelenléte miatt feszélyezve lehetnek, a vizsgálati vallomásuk netáni módosítására I nézve a kir. törvényszék szabálytalanságot követett el az által, . hogy a fennebbi tekintetek figyelmen kívül hagyásával a vizsgálóbírói minőségben eljárt T. L.-t alkalmazta a végtárgyalásnal jegyzőkönyv vezetőnek, minélfogva az alsóbbfokú bírósági Ítéleteket | az ezeknek alapul szolgált rendellenes végtárgyalással együtt megsemmisíteni és az eljáró kir. törvényszéket új eljárásra utasitani kellett. (1886. február 23-án, 6,855/885. bftő sz.) A m. kir. pénzügyi közigazg. bíróság döntvénye. 20. szám Ha részvény társulatok, pénzintézetek és egyletek, váltóbeli hitelösszegek biztosításául szolgáló jelzálog kitörlésére oly egyéneknek állítanak ki törlési engedélyt, kik a kiállító társulat, intézet vagy egylet hitelegyletének nem tagjai: tekintettel a bélyeg és jogilletékek iránti törvények és szabályok kiegészítő nszet képező illctéki díjjegyzék 92. tétele negyedik bekezdésének határozatára, ez a törlési engedély is ivenként esak jo kros bélyeg avagy a törülni engedett összeg után II. fokozat szerint járó bélyegkötelezettség alá esik-e ? (a 4.448,8j. számhoz . Határozat: A ré>zvénytársulatok, pénzintézetek és egyletek által, váltóbeli hitelösszegek biztosításául szolgáló jelzálog kitörlése czéljából oly egyének részére kiállított törlési engedélyek is, kik a kiállító társulat, intézet vagy ejjylet hitelegyletének nem tagjai ivenként állandó 50 kros belyegilletek kötelezettség alj esnek. Indokok: A bélyeg- és illetékek iránti törvények szabályok hivatalos összeállításának kiegészítő részét képező díjjegyzék 92. tételének általános elvi határozraánva értelmében, a törlési engedéyekre vonatkozó okiratok ivenként rendszerint 50 kros állandó bélyegilletékkel látandók el. A törülni engedett öszszeg után II. fokozat szerinti illetéknek csak akkor van helye : 1. ha a törlési engedély egyúttal nyugtát képez. 2. ha azzal valamely tartozási követelésre szerzett zálogjog megszüntettetik; mindkét esetben akkor, ha nem mellékeltetik hozzá a nyugta vagy a visszteherrel járó jogügyletet megszüntető okirat. A váltóbeli hitelösszegek biztositásául szolgáló jelzálog kitörlése czéljából pénzintézeti hitelegyletek által, a nem saját tagjaik részére kiállított törlési engedélyek, fenti 1. és 2. pont alatt jelzett természetű okiratot nem képeinek, tehát azok a törülni engedett összegek után II. fokozat szerint nem is bélyegezhetök, mert: a) a pénzintézeti hitelegyletek által, a váltóhitelösszeg jel zálogi biztosítása mellett igénybe vett kölcsön, a felek részére, legyenek azok tagjai vagy nem tagjai a hitelegyletnek, csak kehően bélyegezett váltó mellett nvujtatik, s mindaddig, míg a váltóadós váltóbeli kötelezettségének eleget tesz, a váltóhitel biztositásáúl lekötött zálogjogra kárpótlás címén még követelés nem támasztható; s miután a váltóhitel biztosítására adott jelzálog törlése iránti engedélyi a hitelegylet csak akkor állítja ki, a midőn a váltóbeli tartozás, váltóadós által már teljesen törlesztve lett, s ez adott váltóját visszanyerte : nem szenvedhet kétséget, hogv ily esetben a törlési engedély nyugtát nem képvisel. b) De tartozási követelésre szerzett zálogjog -megszüntetésének esete sem forog fenn a váltóhitel biztosítására adott zálogjog törlésénél: mert a váltóhitel biztosítására adott jelzálog magában véve jogot nyerő hitelegylet javára, jogot adó ellenében tartozási követelést még nem állapit meg; tartozási követelés biztosítására szolgáló zálogjoggá ez a jelzálog csak akkor válnék, ha a váltóadós, váltóbeli fizetési kötelezettségének meg nem felelne, s a kölcsönadó hitelegylet, váltóbeli követelésének biztosítására, a nyert jelzálogot igénybe venné : ennek lehetősége azonban feltételezi mulhatlanul a váltóadós fizetési mulasztását, mely mulasztás pedig, ha a váltóadós a törlési engedélyt megnyeri, be nem következhetett s így ki van zárva lehetősége annak, hogy a kérdésben forgó jelzálog, valamely tartozási követelésre szerzett zálogjogot képezzen. c) Az illetéki díjjegyzék 92. tételének általáuas elvi intentiója a mellett szól, hogy jelzálog törlési engedélyekre II. fokozat szerinti bélyeg csak akkor jár, ha valamely visszteher melletti kötelezettség teljesítése folytán szűnik meg a zálogiog. A váltóbeli hitel jelzálogi biztosításánál, kölcsönvevök még kölcsönt nem kapnak, a kölcsön, mint már elebb említve volC külön váltóra adatik s a kölcsön ügylet, a váltóbeli összeg lefizetésével, a váltónak visszaadása által szűnik me?; a váltóhitel b i z t o s it á s á ú 1 bekebelezett össze» tehát, a bekebelezés által jogot nyerő h i t e 1 e °- vletnek le nem olvastatván, és így visszteherbeíi kötelezettség teljesítése nem eszközöltethetvén, ily cselekményről nyugta ki sem állitható. d) Az illetéki díjjegyzék 92. tételének negvedik bekezdésében zárjel között idézett 56,189 ex 1879. számú pénzügyminiszteri rendelet tattalmánál fogva egyáltalán nem képez kivételt az általános