A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 10. szám - A hitbér sajátosságai. 2. r.

40 A JOG. adni, s 1883. évi január és február havában két izben 50—50 irtot 1 vett fel tőle panaszos oly feltétellel, hogy 100 forint összegről j 2 db. 65—65 frtos váltót irt alá s ezen váltóösszeget heti 10 forintos részletekben igérte fizetni. Panaszos fizetett is három 10 forintos részletet, de tovább nem győzvén, miután ismét pénzhiányában volt, abban egyeztek meg vádlottal, hogy az ismét ad 100 forintos kölcsönt s előbbi tartozásával együtt a kölcsönösszeget egy váltóra fogják vezetni. Július első felében 1883-ban tehát vádlott, K . . . . lakásán megjelenvén átadta a 100 frtot panaszosnak azzal, hogy ezért 130 forintot fog fizetni s előbbi tartozásaival együtt összes tartozása 274 forint 70 krra rug, mely összeg egy j váltóra vezetve lévén, azt Kummer a saját lakásán alá is irta s abban állapodtak meg, hogy panaszos heti 12 frtos részletekben fogja a 274 frt 70 kros váltóösszeget törleszteni. Panaszos azonban már az első részletet sem tudván kifizetni, tehát vádlott pa- . naszos által kelet és lejárat nélkülinek állított váltót augusztus • 15-ik 1883. lejárattal ellátva panaszos ellenében beperesitette. Vádlott a fentiek ellenében azt adja elő, hogy ő ezen váltó értékét legnagyobb részt pénzben majd árúban átadta panaszosnak. Tagadja azonban, hogy ezért kamatot követelt volna. Beismeri azonban, hogy panaszosnak a 274 frt 70 krról szóló váltóra 1883. évi július első felében adta át a 100 forintot miután pedig a H. Géza és R. Rudolf tanuk állítása szerint, kik j állításaikat esküvel is megerősítették, F. józsef igen is szokott uzsora kamatra kölcsön adni s azzal üzletszerüleg foglalkozik, mit \ a tárgyalási jegyzőkönyvhez csatolt váltók is igazolnak s mert továbbá M. János tanú hit alatt vallja, hogy jelen volt, midőn vád- I lott a 274 frt 70 kros váltóval a K. lakásán megjelenvén ö előtte ! emlité panaszosnak, hogy a most átadott 100 frtnak átadását tanú látta. 130 frtot kell fizetnie s a váltót K. . . .-rel, miután nevezett i hiába rimánkodott vádlottnak, hogy elégedjen meg 25 forint kamattal tanú szemeláttára aláíratta. Az előadottak alapján tehát figyelembe véve azon körülményt, hogy vádlott a 274 frt 70 kros váltót 1883. augusztusban panaszos ellenében beperesitette igy tehát 100 forint után 2 hó- ! napra 150°/0 kamatot vett — bizonyítva van— hogy F. . . József panaszos zilált anyagi helyzetét arra használta fel, hogy panaszost nagy kamat mellett hitelezéssel megkárosítsa, magának pedig túl és jogtalan vagyoni előnyt biztosítson, minélfogva őt az uzsora vétségben bűnösnek kimondani kellett. Azon körülmény, hogy a vádlott a bizonyítékok szerint az uzsora kamatos kölcsönügyletekkel üzletszerűen foglalkozik, súlyosítóul, azon körülmény pedig, hogy még nem volt büntetve enyhítőül vétetett. A 274 frt 70 kros váltóra vonatkozó részleges megsemmisi- i tés az 1883. évi XXV. törvénycikk 8. §-án alapszik. A budapesti kir. itélő tábla (1883. ápril 13. 5,803.) A kir. tábla részben megváltoztatja az első bíróság ítéletét és a bűnjelként becsatolt 274 frt 70 krról kiállítóit váltónak 220 frt 7() kron felüli értékét, mely 48 frtnak felel meg semmisnek és érvénytelen- ] nek mondja ki és eme rendelkezést az ítélet jogerőre emelkedése j után s 274 frt 70 krról kiállított eredeti váltóra reá vezettetni rendeli ; egyéb részben az első bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás. Sértett K. Antalnak a kölcsön ügyletek keletkezése az uzsorás kamatok kikötése, a végleges összeszámolás és i a 274 frt 70 kr. értékű váltónak kiállítása iránt tett előadását M. Jánoson kívül H. Géza és R. Rudolf tanuk e részben eskü alatt támogatják. H. Géza eskü alatt bizonyítja, hogy 1883. húsvét hetében jelen volt, midőn vádlott kölcsön adott H. Antalnak 50 frtot, de ezért uzsora fejében 65 frtról szóló váltót íratott alá K ... . által. R. Rudolf szintén eskü alatt vallotta, hogy 1883. március hóban, az ő jelenlétében kapott 100 frt kölcsönt K . . . . Antal a vádlottól, de ezért uzsora fejében 130 frtos váltót Íratott alá F . . . ' |ózsef.Vádlott maga is beismerte, hogy K. Antal korábbi tartozásait J nem fizette le és hogy 1883. június 15-én 274 frt 70 krról kiállított váltó K. Antal korábbi cs legutóbbi tartozásainak összeszámo- j lásából eredt. Midőn tehát vádlott a 274 frt 70 kros váltót adósa ellen beperesitette, nem csupán az 1883. jun. 15-én létrejött 130 frtos, hanem | az 1883. márciusban és húsvét hetében létrejött 13 frtos és 65 frtos j uzsorás kölcsön ügyletből eredő követeléseit is az 1883: XXV. t.-c. 4. §. korlátain túl érvényesítette, következőleg az idézett törvény 5. §. értelmében az 1883. március havában és húsvét hetében, mint az uzsoratörvény életbe lépte előtti időből eredő uzsorás követelés is az 1883: XXV. t.-c. 1 ső §. súlya alá tartozik. Ezért kellett a 274 frt 70 krról szóló uzsorás váltónak azt a részét is semmisnek kimondani, mely az 50 frtos és 10 frtos kölcsönnél 18 frtban, mint uzsorás kamat köttetett ki vádlott által és mely 18 forintnyi uzsora összeg szintén a 274 frt 70 kr. értékű váltó összegében benfoglaltatik. Egyébb részében az első bíróság Ítélete vonatkozó indokolásánál fogva hagyatott helyben. A m. kir. Curia (1886. február 11. 4,747.) Tekintve, hogy vádlott az uzsora előnyeit maga részére váltó alakjába rejtve kötötte ki, cselekménye az 1883. évi XXV- t.-c. 2. §. alapján súlyosabb büntés alá esnék ugyan, minthogy azonban a kir. ügyész felebbezéssel nem élt, a budapesti kir. ítélőtábla Ítélete a büntetésre nézve ennél, egyebekben pedig indokainál fogva helybenhagyatik. A becsületsértés csak a sértett fél indítványára üldözhető, ez irányban a kir. üaryész, mint közvádló, nem bir felebbezési joggal. A budapesti kir. Ítélőtábla: Tekintettel arra, hogy a becsületsértés a btkv. 268. §-a értelmében, csak a sértett fél indítványára üldözhető és hogy ennélfogva ez irányban a kir. ügyész, mint közvádló, nem bir felebbezési joggal: a kir. tábla visszautasítja a kir. ügyész felebbezését, a mennyiben az az elsőbiróság ítéletének ama része ellen van irányozva, melyben vádlott felmentetett a becsületsértés vétségének vádja alól és ugyanazért az Ítéletnek ezt a részét, mint különben nem felebbezettet, érintetlenül hagyja. Ellenben elfogadja a kir. tábla a kir. ügyész felebbezését annyiban, a mennyiben az az elsöbiróság ítéletének egyéb része ellen van irányozva, stb. A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő tábla ítélete, az abban felhozott és az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott indokok alapján helybenhagyatik. (Budapest, 1886. jan. 9-én 5,567/885. bftő sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. /. A budapest-fóvárosi közigazgatási bizottságnak a m. kir. pénzügyminisztérium által ISJS. évi október i6-án 2/,6jj. sz. a. kelt rendelettel engedélyezett az a joga, hogy az ideiglenes kázadómentesség iránti kérvények beadására törvényesen meghatározott határidő elmulasztásánál — ha a késedelem három hónapnál nem nagyobb — a késedelmet elnézheti: fenn nem áll. 2. Ha az ideiglenes házadómentesség az építkezés befejezte napjától hat heti időközön belül bár, de az épület használatba vétele után szorgalmaztatik: a szorgalmazás elkésettnek tekintendő s a házadómentesség meg nem adható. (Az egyenes adótörvények és szabályok ház a dóra vonatkozó részének 112—115. $f§-saihoz.) 1883. évi május 11-én 2,066. sz. Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök : Diumant Ignác e., a pozsonyi tvszék, bej. ápr. 15, félsz, ápr. 27, csb. Tóth Lajos, tmg. dr. Ros/.ival János. — ParŰUSZ József e., a budapesti trvszék, bej. ápr. 5, félsz. ápr. 27. — Yojnár István e., a szatmár-németi tvszék, bej. ápr. 19, félsz, május 17, csb Borusjózsef. tmg. Magos Menyhért. — Mayer Béla e., a szegedi trvszék, ápr. 10, félsz, május 10, csb. dr. Stipl Károly, tömegg. dr. Reiner Mór. — Spitzer Márk és fia e., a lugosi trvszék, bej. ápr. 30, félsz, május 17, csb. Dogaru Tamás, tmg. dr. Fischer Benő. — Bauer Lajos e., a szlatinai trvszék, bej. rnárc. 24, félsz. márc. 31, tömegg. Deutsch Ignác, perügyelő Grustovnják Balázs. — Sehimon Jakab e., az eszéki tmg. trvszék, bej. ápril 1, félsz, ápril 9, tmg. dr. Spitzer Hugó. — Lalic Ferenc e., az ogulini tvszék, bej. febr. 18, félsz. febr. 26, tmg. dr. Kornitzer G. — Pell Mór e., a budapesti tvszék', bej. ápril 24, félsz, május 10, csb. Thalabér Lajos, tmg. dr. Vaisz Sándor. — AVeisz Mór és Weisz Dávid e., a komáromi tvszék, bej. ápr. 17, félsz, ápril 21, csb. Hegymeghy László, tömegg. Szenttamási Béla. — Maiíander Gyula e., a győri trvszék, bej. ápr. 22, félsz, május 3, csb. Pitroff Rezső, tömegg. Kis Jenő. — Wertheimer Sámuel e., a b.-gyulai trvszék, bej. ápr. 30, félsz, május 26, csb. Kirileszku Gyula, tmg. dr. Nagy Elemér. — Steiner József e., a debreceni tvszék, bej. márc. 31, félsz, ápril 16, csb. Tóbi István, tmg. Hegedűs István. Pályázatok : A tenkei kir. jbságnál aljegyzői áll. márc. 21-ig. — A makói kir. jbságnál díjas joggyakornoki áll. ápril 2-ig. — magyar-cs'ékei kir. jbságnál aljegyzői áll. márc. 18-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvénytársaság*-nál. Hold-utcza 7. sz.)